#1.1 Cégek esetében (nem tudom állami szerveknél mi a szitu), de az biztos, hogy cégekre általánosan elmondható, hogy nagyot nyom a latba pl. az Excel makrózhatósága (programozhatósága). Ezzel rugalmasan megoldható kismillió feladat, aminek nem kicsi a jelentősége. (Már az őskorban is úgy voltak kielégítve ezek az igények, hogy a komolyabb szoftvereknek volt programozható felületük, programok végrehajtását biztosították (PE2 szövegszerkesztő, dBase adatbázis-kezelő, később a Lotus, Quatro, Foxpro, Excel, Word,  stb.) Kb. a 16 bites Excel 5 körül, vagy 6-osnál, nem emlékszem pontosan, a Microsoft lecserélte a VBA programfelületet a Visual Basic-ra, és ez azóta is így van, azaz objektum orientált felületet biztosít, és az Office programjai esetében létrehozta azok által használt használt elemeinek megfelelő objektumokat a legaprólékosabban. A Visual Basic használata viszonylag könnyű, kiterjedt dokumentációja van, a kész objektumok miatt meg nagyon egyszerű programozni pl. az Excelt.

//Pont ezért a profi programozók nem tekintik igazi programnyelvnek a Visual Basic-ot, de Office kapcsán a jelentőségét többségük elismeri//

BTW, a LibreOffice is biztosít nem is egy, hanem több programozható felületet, a makrózható BASIC kb. a ZX Spectrum BASIC-jára hajaz, azaz monolitikus, nuku objektum, limitált méret, és karakterhasználat. Azonkívül van még Java, meg Python lehetőség is. Viszont pl. nekem fogalmam sincs, hogy vannak-e használható objektumok, lehet hogy igen, csak nincs dokumentálva, de ami példákat láttam eddig, azokban mind saját kezűleg kellet definiálni mindent. (pl. párbeszéd ablakot konkrét statikus értékekkel, ami ugyebár adott monitor felbontásnál OK, de másik gépen más monitor felbontásnál már nem. És sehol nincs dokumentálva, hogy dinamikus igazodó értékekkel pl. milyen lehetőségek vannak. Hát Excel esetében ilyen gond nincs, elemekből nagyon gyorsan /pár perc alatt/ össze lehet rakni egy párbeszéd ablakot, és azt a program automatikusan igazítja az egyes monitor felbontásokhoz.

Ha lenne igazi (mert vannak, de amik vannak korántsem teljesek) Visual Basic - Python kód konverter, akkor sokkal kevesebb gondot jelentene lecserélni a Microsoft Office-t LibreOffice-ra.

#1

#1 Na igen München városának volt egy hasonló iniciatívája kb. 10 éve. Végül hagyták az egészet és visszaállítottak mindent windowsra, mondván hogy a drágábbak voltak az open source ingyenes szoftverek mint a Microsoft megoldásai. Biztos a tréningek meg mi egyéb nem voltak olcsók, de akkor sem tudom hogy ez hogy jöhetett össze nekik, amikor manapság az IT service körökben sokat emlegetik hogy még az Apple használata is olcsóbb hosszú távon egy szervezeteben mint a Windows.
Pletykák azt rebesgetik hogy a redmondiak lefizették a döntéshozókat.

Az tény hogy az MS megoldásai egy ökoszisztémában összecsomagolva nagyon vonzóak tudnak lenni egy szervezetnek. Én is tapasztalom ezt a jelenlegi munkahelyemen ahol mind Microsoft, de tényleg minden. Megvan az előnye azt el kell ismerni. De a ugyanakkor hatalmas kiszolgáltatottsággal is jár.

Szerintem ez részint olyan mint a környezetvédelem. Amíg a társadalom vagy az adott vállalat nem eléggé tudatos hozzá vagy tartja fontosnak, hogy annak érdekében lemondjon bizonyos kényelmi funkciókról addig nem lesz belőle semmi. Ugyanígy az adatok biztonsága és afölötti tudatosság is hasonló cipőben jár. Amíg ezt nem tartják hasonlóan fontosnak addig nem fognak akár nehéz lépéseket is megtenni érte.

Valamikor 2006-2007 környékén is volt erre egy nagyszabású kísérlet ha jól emlékeszek az angol államigazgatásban.
És ott is az jött ki hogy  drágább lenne mint a Microsoft.
Valahogy nekem se stimmelt a matek, ezért józan paraszti ésszel elkezdtem gondolkodni hogy miért nem stimmel. És kezdem kapisgálni hogy mennyi is az annyi.

10 éve közel kerültem egy nagyvállalatinak nevezhető informatikai rendszerhez. Ez konkretizálva az egyik budapesti kerület óvodáinak a számítógép és laptop parkjának a karbantartásáról szólt. (a helyi rendszergizdák annyira erősen le voltak terhelve hogy nem maradt idejük a gépeken futó os-ek kisebb karbantartására, mechanikus, hardveres karbantartásokra)
Így némi rálátásom lett a komplett rendszerre.
És bizony ez a rendszer nem csak az OS-ből meg egy PDF nézegetőből meg egy Offiszból áll.
Nagyon komoly és kiterjedt szoftver, szinkron, felhő és mail valamint szerveroldali kiterjedése van. 
Nem mennék bele teljes részletekbe mert holnapig sorolhatnám meg nem sok értelme lenne csak egy apró példa.

Az óvodákba a kajabefizetés.

Ez egy teljesen egyszerűnek tűnő feladat.
Van egy Excel tábla minden oviba minden hétre, benne ovinként a gyerekek neve, 
Jön a szülő, befizeti a jövő hetet, ovi gazdasági igazgatója felviszi a táblázatba, snitt.
Namost. A táblázat szerver oldalon össze van kötve a kajaszállító céggel, az önkörmányzattal meg az Atyaúristennel is. És dinamkus.
Vagyis ha Kiss Pistike szerdán megbetegszik bekerül a táblázatba a csüt-pénteki lemondás.
Erről rögtön értesül a kajaszállító cég hogy nem kell ebéd, értesül az önkormányzat hogy a 2 napi kajapénzt írja jóvá majd jövő héten. Önkormányzati szinten név alapján kerül a táblázatba egy szorzó ami azt mutatja hogy a gyerek támogatott-e szociálisan, mennyivel támogatott. Mindezek onedrive felhőben bármikor elérhetők az arra jogosultaknak, a változásokról az abban érintettek mailt, Skype üzenetet kapnak. Az erre beállított személyek a naptárban előre bejegyezhetnek feladatokat amiket a szintén csak arra jogosultak máris látnak a saját naptárukba.
A kajaszállító cég jelezheti ugyanebben a rendszerben hogyha bármilyen okból étlapváltozás vagy bármi probléma merül fel.
Mindezek még elkerülnek archiválásra is egy felhőtárhelyre.

Namost már ez egy eléggé komplex rendszer ami egy önkormányzat, egy államigazgatás esetében egy faék egyszerű kajarendelési folyamat, ennél kb. 5278x bonyolultabbak is vannak.
És a Microsoftnak 2 előnye van, amiből az egyik mármár behozhatatlan.
Az egyik hogy ez az egész évtizedek óta működik, fejlődik, apránként. Vagyis az egésuet átállítani az gyilkos feladat, ahhoz irgalmatlan rendszergazdai kapacitás, iszonyat idő és meló, valamit a dolgozók átképzése is kell.Már ez is eléggé lehetelen küldetés, a jól bevált megszokott folyamatokat Micike, Gizike tanulja újra, és az ovcsikba de másut is az irodai munkaerőre nem jellemző a kimaxolt számtek tudás.  De ez még okés, ezt nyögvenyelve meg lehet csinálni. 

A másik ami már nehezen überelhető hogy mindezt 1 azaz 1 platform és a maximálisan ehhez igazított, erre épülő és támaszkodó szoftveres infrastruktúra szolgálja ki. A maga teljes komplexitásával.
Ebbe beletartozik kismillió olyan szolgáltatás amelyek egymásra épülnek, egymás között kompatibilisek, átjárhatók.
Az előbb említett példában az onedrive, a naptár, a mail, a Skype, és a teljes körűen, több helyről szerkeszthető dokumentumok, ezek automatizálhatósága.

Ezeket biztosan össze lehet legózni máshonnan, más szolgáltatókat igénybe véve.
De kiket? Dropbox? Fizetős, nincs meg az előbb említett teljes komplexitás.
Magasync?  Google Drive, Docs? Igen, lefedné az igények 40-50%-át. Mennyiért? A maradékot kinél?
Mailtárhely? Vállalati célra erősen fizetős. És még kismillió ami eszembe se jut most.

És ha minden megvan, biztosítani kell 10-20-30 teljesen más cég teljesen más szoftverei között az átjárhatóságot.

Legyen, váltsunk, halál a Microsoftra, vesszen a kapitalista pénzhajhász. Égjen porig Redmond. Oké. Vesszen.
Viszont a fenntiek tükrében ki az aki egy teljes várost átállít, és ez még okés, de mennyiért, és majd az üzemeltetés mennyibe fog kerülni?
Így is drága a Microsoft..? Hát egyáltalán nem. 

Nem otthoni környezetben, 1 gépes felállásba kell gondolkodni. Amin böngészgetek, videót nézek és ennyi.
Itt most nem a szép szlogeneket meg a szabadság kifejezést kell erőltetni hanem racionálisan kellene a dolgok mögé nézni. 
Ahol mindent latolva, mérlegelve az olcsóbb, netán ingyenes szabad szoftver lehet hogy valamivel tényleg olcsóbb. De hogy mire használható lesz, sokkal korlátoltabban mint eddig volt a másik, addigra sokkalta drágább lesz az biztos.

Ez a magánvéleményem és inkább hangosan gondolkodtam. De valami igazság van benne szerintem.
Cáfolatokat, észérveket szívesen veszek és maghallgatok, erősen szubjektíven írtam le a gondolataimat.
Motivált eme hsz. megírásában az is az is hogyha fél tucat relatíve primitív szoftverre én mint magánember nem találok Linuxos megoldást, akkor ez a szám egy kormányhivatalban hány 100 lesz majd? 
Ezek létező, valós problémák szerintem.

#3.1

#3.1 " tudok olyan céget, amelyik nagyon helyesen évek óta áttért webes környezetre, a céges programok böngészőből futnak"

Oké de azok a programok amik a "böngészőbe futnak", azokat csak látod a böngészőbe. Azoknak valahol ténylegesen futniuk kell. Hol? Csakis felhőben.  Vagyis tárhely mindenképpen kell és ezek futtatására alkalmas szerverpark.

Írtad az IE-t. és valóban, mivel nekem pont a vagyonvédelem a szakmám, az IE valóban képes ilyenre.
Más böngészők nem és pl. már itt ennél az aprócska feladatnál elhasal a Linux mert ezt a nem is teljes értékű távelérést sem tudja.
Mivel én még olyan távoli webes elérésű professzionális vagyonvédelmi hardverrel /szoftverrel nem találkoztam ami teljes körűen menedzselhető a böngészőből. Még IE-ból sem.
Bizonyos feladatok elvégezhetők így is de a teljeskörű hozzáférés csak célszoftverrel lehetséges. Ami gyakran lehet általános, de jellemzőbb a cég és a rendszer dedikált célszoftvere.

Itt most nem 1 darab házi hobbi analóg vagy IP kameráról beszélek amit a Csízzel vagy böngészóbe nézegetek. Hanem teljes beléptetési management, sorompó-kapu gk. ki és beléptetési rendszerek, rendszámfelismerés, vonalkód, IRF touch vagy wireless olvasók, ezek kiszolgáló célhardverei, stb. 
Ezek csak a saját szoftverükkel működnek együtt. Amelyekben szinte pofonegyszerűen felprogramozhatók. Ez sose fog menni Linuxon mert a dedikált célszoftver nem létezik rá. Ha tegyük fel esetleg létezne is, a rendkívül szerteágazó, több 1000 különböző  célhardver driverei hogyan telepíted? Kétkattintással vagy beleforgatod a kernelbe...?

Évekig risztóztam családi házakat.
A Paradoxnak, Espritnek, a Bentechnek, Pyronixnak, DSC-nek és még az összeset felsorolhatnám, nincs és sose lesz Linux alá programozói célszoftvere, a központi egységekhez és a külső perifériákhoz illeszkedő USB driverei.
Nincs és sose lesz Linux alá autódiagnosztikai célszoftver és az ezekhez tartozó driver arzenál.
És folytathatnám sokáig a sort a Nincs és sose lesz' kezdettel.

Most nem akarom kivívni megint a népharagot mert teljesen jól elvagyok ezen a fórumon és kitűnően elvagyok a Linuxokkal is több gépemen.
Csak lássuk már be hogy bármilyen jó is, ha kimozdulunk az átlagos otthoni user elvárásaitól és kicsikét tágítunk a horizonton akkor sajnos megáll a tudomány.
És a nem csak ipari felhasználásokra is nagyon sok esetben igaz a fennti megállapítás.

És erre szerettem volna kilyukadni, nem flamet generálni esetleg.
Aki azeket a hiányosságokat nem ismeri el az életében nem mozdult ki még a terminál-webböngésző-mediaplayer triumvirátusa mellől. Mert így van ahogyan leírtam.
És amiket leírtam, ez a különbség a szabad és a fizetős OS között.

#3 (a helyi rendszergizdák annyira erősen le voltak terhelve hogy nem maradt idejük a gépeken futó os-ek kisebb karbantartására, mechanikus, hardveres karbantartásokra)

Erről egy mondás jut eszembe, ami ugyan lehet, hogy nagyon elnagyolt, meg nem is ilyen a világ, ez így szól:
A jó rendszergazda az unatkozó rendszergazda.

Persze, ez akkor állja meg a helyét, ha nagyfokú döntési szabadság jár mellé, nem a "márpedig ezt kell használni, mást nem lehet" felső utasításoknak kell folyamatosan eleget tenni.

Amit felvázoltál, az nekem egy tömeges ad-hoc megoldás folyam felhalmozódásának tűnik, ami bizonyosan nem profi rendszerszervezésre vall. És az egészet ki lehet váltani egy, azaz potom egy webes alkalmazással, amit persze meg kell írni, nem is olcsó, jópár milka, meg akár egy-két évet is felemészthet a fejlesztés, meg kell nem is akármilyen szerver alája, ami szintén pénzbe kerül, de ha a költségeket levetítjük a felhasználókra, akkor jóval barátibbnak tűnik. Egy biztos, ennek a karbantartásához nem kell nagy csapat sem.

A gond itt az, és ezt nem lehet egyelőre kikerülni, hogy a szabályozási környezet olyan ütemben változik, hogy a fejlesztési időszak alatt is n+1 alkalommal folyamatosan elölről kellhet kezdeni az egészet.

De ha sikerül, akkor biztos nem lenne technikai akadálya a Linuxnak, hisz a webes alkalmazás akárhonnan akármivel elérhető. Persze, tudok olyan céget, amelyik nagyon helyesen évek óta áttért webes környezetre, a céges programok böngészőből futnak, de idióta módon anno befoglalták a fejlesztési koncepcióba, hogy only Internet Explorer, így csak IE alatt futnak a programok, (még most is, amikor már nem támogatott, mert elég sokba kerülne átíratni a már kész cuccokat)

És ez nem csak helyi sajátosság, csomó hardver is van, pl. biztonsági megfigyelő rendszerek, amik távoli elérése böngészőből lehetséges, ami azt jelenti hogy IE alól, mert ahhoz van csak ActiveX bővítmény, ami lehetővé teszi.
 

#3.1.1 Évekig risztóztam családi házakat.

fú, vajon ismered a noname riasztónkat is? Majd lefotózom a kezelőszervét, világit a TRBL gomb, és nem tudom, hogy miért, a könyvecskéjét meg nem találom. És márkajelzés nélkül nem is tudok rákeresni. Mert az nincs rajta. Ez a konzol kb. akkora mint egy mobiltelefon, 0-12 számgombja, 2ND, TRBL, MEM, BYP gombok függőlegesen bal oldalon, alul CLEAR és ENTER gombok ennyi. Nagyon régóta világít, de azt hittem az aksi, mert az kipurcant régen. A riasztósokkal két éve nem tudtunk időpontban megegyezni, amikor nekik jó volt, akkor nekünk nem. Pontosabban mindig 15 perccel előtte szóltak, hogy akkor jönnek aksit cserélni, és akkor qrvára nem volt jó, előre meg nem tudtak sohase egy konkrét időpontot mondani. Úgyhogy vettem én aksit, és kicseréltem, de továbbra is világít.

#3.1

#3.1" tudok olyan céget, amelyik nagyon helyesen évek óta áttért webes környezetre, a céges programok böngészőből futnak"

Oké de azok a programok amik a "böngészőbe futnak", azokat csak látod a böngészőbe. Azoknak valahol ténylegesen futniuk kell. Hol? Csakis felhőben.  Vagyis tárhely mindenképpen kell és ezek futtatására alkalmas szerverpark.

Írtad az IE-t. és valóban, mivel nekem pont a vagyonvédelem a szakmám, az IE valóban képes ilyenre.
Más böngészők nem és pl. már itt ennél az aprócska feladatnál elhasal a Linux mert ezt a nem is teljes értékű távelérést sem tudja.
Mivel én még olyan távoli webes elérésű professzionális vagyonvédelmi hardverrel /szoftverrel nem találkoztam ami teljes körűen menedzselhető a böngészőből. Még IE-ból sem.
Bizonyos feladatok elvégezhetők így is de a teljeskörű hozzáférés csak célszoftverrel lehetséges. Ami gyakran lehet általános, de jellemzőbb a cég és a rendszer dedikált célszoftvere.

Itt most nem 1 darab házi hobbi analóg vagy IP kameráról beszélek amit a Csízzel vagy böngészóbe nézegetek. Hanem teljes beléptetési management, sorompó-kapu gk. ki és beléptetési rendszerek, rendszámfelismerés, vonalkód, IRF touch vagy wireless olvasók, ezek kiszolgáló célhardverei, stb. 
Ezek csak a saját szoftverükkel működnek együtt. Amelyekben szinte pofonegyszerűen felprogramozhatók. Ez sose fog menni Linuxon mert a dedikált célszoftver nem létezik rá. Ha tegyük fel esetleg létezne is, a rendkívül szerteágazó, több 1000 különböző  célhardver driverei hogyan telepíted? Kétkattintással vagy beleforgatod a kernelbe...?

Évekig risztóztam családi házakat.
A Paradoxnak, Espritnek, a Bentechnek, Pyronixnak, DSC-nek és még az összeset felsorolhatnám, nincs és sose lesz Linux alá programozói célszoftvere, a központi egységekhez és a külső perifériákhoz illeszkedő USB driverei.
Nincs és sose lesz Linux alá autódiagnosztikai célszoftver és az ezekhez tartozó driver arzenál.
És folytathatnám sokáig a sort a Nincs és sose lesz' kezdettel.

Most nem akarom kivívni megint a népharagot mert teljesen jól elvagyok ezen a fórumon és kitűnően elvagyok a Linuxokkal is több gépemen.
Csak lássuk már be hogy bármilyen jó is, ha kimozdulunk az átlagos otthoni user elvárásaitól és kicsikét tágítunk a horizonton akkor sajnos megáll a tudomány.
És a nem csak ipari felhasználásokra is nagyon sok esetben igaz a fennti megállapítás.

És erre szerettem volna kilyukadni, nem flamet generálni esetleg.
Aki azeket a hiányosságokat nem ismeri el az életében nem mozdult ki még a terminál-webböngésző-mediaplayer triumvirátusa mellől. Mert így van ahogyan leírtam.
És amiket leírtam, ez a különbség a szabad és a fizetős OS között.