#3 Nagy bazmeg lenne, ha a linux önkényesen átakakítaná a particíókat, nem gondolod?

Ha van több merevlenez, akkor érdemes lenne időt szánni a racionálázásra. Ha fel lehet szabadítani egyet, akkor Timeshift-et be lehet állítani, hogy arra mentsen. Ugyancsak be lehet állítani a Timeshiftet, hogy mit mentsen, mit ne. Pl. nálam a virtuális gépeket nem menti.

Egyébként, ha olyan sok az adat, érdemes nagyobb HDD-t használni.

Az külön tanulságos, hogy Windowsról átállásnál ha rendelkezik az ember néhány vincseszterrel, amik részben tele vannak pakolva, nem fogja a Linux telepítésekor annak szája-íze szerint átformázni őket, főleg, ha az képes azokat kezelni.

Igen ám, de bizonyos progik csak a linuxra/linuxszal formázott lemezen hajlandóak működni (dropbox, Timeshift).

Ezért előállhat az a helyzet, hogy nagyon hirtelen megtelik a lemez és jöhet a pánikzár.

#10

"Én már nagyon sokszor telepítettem Linuxot (is), de nem szoktam szétszedni azért, hogy lehúzzam az adatlemezt.
Legfeljebb a külsőket húzom ki addig.
Szerintem a Linux telepítők elég megbízhatóak. Ha valaki nem kapkodva, hanem körültekintően végzi a telepítést, nem lehet baj.
Persze érdemes telepítés előtt utánaolvasni.

A Linux telepítők nem teszik meg azt az ocsmányságot, amit a Windows, hogy a Linux partíciókra azt mondja, hogy "ismeretlen fájlrendszer", és felajánlja a törlést."

Nem húzom le de biosba letiltom.
Pláne ha usb-s eszközre telepítem mert bedarálja a grub az összes os-t.
Jobb a békesség.
Viszont ennek ellenére is egy grub frissítés keresztbe tud enni.
Páldám, 2 ssd van a gépbe.
Az elsőn van egy W10 és egy tartalék Manjaro.
A másikon Ubuntu kartárs.
Az Ubuntu telepítésekor biosba tiltottam az 1. ssd-t, és a Manjaro telepítésekor a grubot sem az mbr-be se sehova nem telepítettem mert utána az Ubuntuval indítom.
És így megmarad a W10 natív indításának lehetősége, ha minden kötél szakad, pl. behal a második ssd-n az Ubuntu grub.
És ez így is volt az első nagyobb rendszer és grub frissítésekig, azt meg nem mondom hogy az Ubi vagy a Manjaro kavart be de megszűnt a Win natív indítása. Ha bootnál kiválsztom az 1. ssd-t, boot failured hiba lesz.
vagyis csak belekotortak a Win indítóba.
namost ezt vissza lehet állítani, és meg is tettem, csak egy bökkenő van, vagy a működő W10 kell hozzá, az meg ugye épp grub hiba esetén indíthatatlan, vagy egy W10 telepítő pendrive, ami gebasz esetén 99% hogy nincs pont a zsebembe.
És arról, hogy melyik Linux melyik frissítése tesz be megint valamikor, azt nem is sejtem előre.
Vagyis mikor babrálja meg valamelyik az ssd mbr-t.

De ez tényleg az én egyedi gondom és nem jellemző a nagy tömegekre, és én is csak érintőlegesen megemlítettem, valamint a nem is olyan távoli jövőbe egyeduralkodó uefi rendszernél ez is okafogyottá fog válni.

Jók a telepítők, a Mikah néha érdekes dolgokat produkált nálam de alapjába véve ha a kézi partícionálást választja az ember akkor gyakorlatilag nincs megoldhatatlan probléma.
A Win telepítője szegényesebb az biztos.

#6

Én már nagyon sokszor telepítettem Linuxot (is), de nem szoktam szétszedni azért, hogy lehúzzam az adatlemezt.
Legfeljebb a külsőket húzom ki addig.
Szerintem a Linux telepítők elég megbízhatóak. Ha valaki nem kapkodva, hanem körültekintően végzi a telepítést, nem lehet baj.
Persze érdemes telepítés előtt utánaolvasni.

A Linux telepítők nem teszik meg azt az ocsmányságot, amit a Windows, hogy a Linux partíciókra azt mondja, hogy "ismeretlen fájlrendszer", és felajánlja a törlést.
Windows telepítése, a particionálás egy DOS ablakban az fdisk paranccsal a Linux telepítőkhöz képest egy rémálom volt.
Igaz, nagyon nem volt mit particionálni, az első gépemben egy 4.5 GB-os vinyó volt.
Négy egész öt tized!

A lemezek csatolására -szöszölés helyett- ott a Lemezek alkalmazás.
Persze ennek is érdemes utánaolvasni.

És azt, hogy utánaolvasni nem úgy értem, hogy utána elolvasni, hogy hogy kellett volna.

#6 "
"

Amúgy nem látom értelmét a Timeshiftnek. Windows alatt sem vettem soha igénybe az effélét.
2 TB a legnagyobb, amit használhatok - legalábbis a Win 7-es a 4 TB-osat nem ismerte el, kipróbáltam minden lehetséges fájlrendszert, 2 TB volt a határ"

Addig nem látod értelmét amíg egy jól belakott rendszer nem száll el.
Lehet azt válaszolod, óóó, seperc alatt mindent beállítok egy újratelepítés után. Hát ez nem így van, hacsak nem sokat mókolgatod a rendszert.
Nálam 2016-os telepítésű W10, kb. 1-2 havonta növekményes mentés másik lemezre.
1év 2 hónapos Ubuntu, Timeshift beállítva hogy az egész / partíciót mentse, másik lemezre.
Miért?
A W10-ről nem akarok sokat mondani, az azért érezhető hogy egy 5 év alatt belakott, agyonkonfigolt, félig  munkagépről mindenképpen kell valami mentés.

És akkor a Linux.
Nem tudom, követted-e az itt 3 éve elkezdett ámokfutásomat.
3 éve kezdtem akítívan Linuxozni.
És ebből 2 év valami irgalmatlan szívásokkal telt el, nem részletezem, velem volt tele a fórum.
Majd a problémáim megoldást nyertek, és az Ubuntu ami most van, abba benne van minden ami létezhet.

Nem akarok hosszasan sorolni, a teljesség igénye nélkül:
Több helyen (ez egy hordozható gép) a helyi hálóba beillesztés, otthoni, távol NAS-ok konfigjai, 
Több nyomtató, a szkennerem, a tv tunerem, amiket bin meg firmware fájlok másolgatásával meg konfig fájlok átírkálásával tudtam életre kelteni
több tucatnyi bekonfigolt szoftver, a mentési utakkal, a másodvinyó megfelelő partícióira, fstab macerák, 
a tucatnyi kis szkriptem amik az életemet könnyítik meg, ezek a linuxos onedrive, a Megasync, a monitorom fényerőszabályzása, a Pulseaudio, és még sok, ezek gyorsgomjai, globális és helyi bill.parancsok, az alkalmazások, szoftverek nekem megfelelő konfigja, gyorsgombjai
a bluetooth konfigja, a BT fülesem végre úgy működik ahogyan elvárom
a böngészőm felpluginezése, reklámblokkoló, média, youtube, translate bővítmények
az autostartos programjaim
a Wine és az ahhoz tartozó körmyezet és a windowsos kis segédszoftvereim konfigjai
a telefonommal való tökéletes együttműködés, 
a tv szoftver konfigolása,
és még egy csomó minden ami most eszembe se jut.

És ebbe még benne sincs az esztétikai csicsa, a KDE napokig alakítgatása, a témázás, egérkurzor, az asztali effektek, a panel testreszabása, ikonok végre olyanok, akkorák és a Gnome ikonkészlet jóvoltából nekem tetszőek,
az energia, a monitor, az indítás-leállítás, a jelszótároló, a fájlkezelő, stb. stb. beállítgatásai
egy vagon wireless jelszó,
a virtuális gépeim telepítése, konfigjai, stb.stb.
Egy álagos munkamenetnél pl. csak ennyi partíció van csatlakozva, szokott több is lenni, ebbe nincs benne a hálózati meghajtók, jelenleg csak 2 de az több sokszor.
https://mega.nz/file/csxXwS7J#Q-mn4n_rrocDd3TG_78JIlgLmdxdSzNQlZwSV2R6yKU

Ezek több 100 beleölt munkaóra, szabadidő.

És EZT hagyjam veszni...? Na nem, azt már nem, ezért Timeshift, teljes mentés, ez a mentés pár hetente egy külső vinyóra.
Én mégegyszer neki nem kezdek az biztos.

Ebből levehetted hogy nem vagyok se disztróhuszár, se a próbálkozások embere, és szeretem a stabil megoldásoka, talán enyhén konzervatív vagyok.
Lehet így van de szeretem ha állandó és megbízható dolgok vesznek körül, ezekkel sokkalta könnyebb a munka és a szórakozás is mint egy instabil megbízhatatlan háttérrel.

Ezért mentegetek.

A 2TB határra, véletlenül nem BIOS korlátba ütközöl?
32 biten 2,2TB a legacy bios maximális mérete mit kezelni tud, a lemezen.

#4

Nagyra értékelem, hogy a Linux nem darálta le az adataimat.
Bár, ha jól emlékszem, telepítéskor lehúztam a másik két merevlemezt - volt is aztán elég szöszölés a csatolásukkal.
A két merevlemezen személyes adataim és letöltések "laknak", amiket a biztonság kedvéért átmásolok még máshova is, plusz némi átmeneti hely a letöltéseknek.
A Timeshift kedvéért nem szeretném egyiket sem kiüríteni, majd újraformázni, de lehet, hogy valamikor megteszem.
Legkésőbb amikor valamelyik meghal. Amúgy nem látom értelmét a Timeshiftnek. Windows alatt sem vettem soha igénybe az effélét.
2 TB a legnagyobb, amit használhatok - legalábbis a Win 7-es a 4 TB-osat nem ismerte el, kipróbáltam minden lehetséges fájlrendszert, 2 TB volt a határ...