Hobbim a fotózás és szeretném, ha a fényképeim színei a Gimp-el való utófeldolgozás után a lehető leg valósághűbb lenne. Azt gondolom egy elég jó 27 es IPS 1440p-s monitorom van. Nézegettem ezeket a "pókokat", amit a monitorra kell tenni és bekalibrálja a képet, de úgy tudom Linuxal nem nagyon működnek együtt. Vagy, ha igen, melyiket érdemes venni. Vagy lehet azt kölcsönözni?
Azt hiszem, láttam már 'pókokat', de jó régen volt :). Linkelnél egyet?
Hobbim a fotózás és szeretném, ha a fényképeim színei a Gimp-el való utófeldolgozás után a lehető leg valósághűbb lenne. Azt gondolom egy elég jó 27 es IPS 1440p-s monitorom van. Nézegettem ezeket a "pókokat", amit a monitorra kell tenni és bekalibrálja a képet, de úgy tudom Linuxal nem nagyon működnek együtt. Vagy, ha igen, melyiket érdemes venni. Vagy lehet azt kölcsönözni?
#4
Arra a célra, amit kerestél, tökéletes. :)
De ne feledkezz meg arról, hogy van egy beszkennelt kép, én annak a különböző tulajdonságai megváltoztatására (javítására) írtam alkalmazásokat. Na most, ha a javított, és másolatként mentett képet kinyomtatod vagy más PC-ken is megnézed, akkor lesz fogalmad arról, hogy pl. a színhőmérséklet vagy a mélységélesség mennyire változik meg látszólagosan, mert az eredeti kép ott van neked az eredeti tulajdonságokkal, az, ami a valóság. Tehát a monitor is egy tényező a folyamatban, hogy miképpen látod az eredeti képet. A monitorok színprofiljait a Linux rendszer eleve jól kezeli (Asztal megjelenítése) szerkesztő alkalmazásoknál rá lehet keresni speciális színprofilokra. Tehát, ha a monitort kalibrálod valamely hardveres megoldással akár és aztán az új beállítással szerkesztesz egy képet, akkor érdemes a mentett kép megjelenését máshol is ellenőrizni, pl. egy nem kalibrált monitoron. De például csak nyomdai munkákban is használt monitorokon teljesen színhelyes (pl.) a megjelenített kép, az átlag monitorok ezt nemigen tudják. Régebben én is kinéztem egy 3:4 képarányú NEC monitort használtan egy nyomdában, de aztán mégsem vettem meg.
Évek óta rendszeresen dolgozom külsősként nyomdáknak, fotózok is, így bőven van tapasztalatom ezügyben.
A nyomdai előkészítés és a képfeldolgozás LinuxMint alatt történik, tehát Linuxon sem lehetetlenek ezek a feladatok.
Ha fotózol és színhelyes környezetben szeretnél dolgozni, akkor mindenképpen kalibrálnod kell, és ennek csak kevés köze van a felhozott példáknak, ahol a relatív színérzékelésről esik szó (sakktáblás példa).
Ha ugyanis már a képkidolgozásnál elcsúsznak a színek (kalibrálatlan eszközök miatt), akkor abból kellemetlen meglepetések lehetnek. A szemre kalibrálásnak így nem sok értelme van (de talán itt nem is esett szó erről).
Referencia pontosra kalibrálni csak műszerrel lehet, mert egy alap kalibrálás is több száz referenciaponttal dolgozik, egy komolyabb kalibrálás esetén pedig ennek a többszöröse kerül mérésre: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni.
A kalibrálás folyamata viszont egy elég nagy téma, nem is tudom itt a fórumon mennyire érdemes részletekbe menően írni róla...
Címszavakban:
-- Munkakörnyezet optimális megválasztása. Lehetőleg ne tűzze a nap a monitort, ne tükröződjön benne semmilyen fényforrás, ha lehetséges ne világítson semmilyen lámpa és a falak se legyenek harsány színűek. A profik több ICC profilt is kalibrálnak napszaktól függően és mindig az annak megfelelőt töltik be a munkához.
-- A monitor visszaállítása gyári beállításra, RGB csatornák értékének csökkentése 10%-kal (hogy legyen lehetőség a csatornák pontos beáállítására). A gyári kontraszt a monitor maximuma, ezt tehát már nem szabad piszkálni!
A fényerővel és az RGB csatornákkal úgy kell játszani a beállítás során, hogy nagyjából 120 ccd maradjon a háttérvilágítás fényereje (de világosabb helyen lehet kevesebb is egy kicsivel; én ezt nem szoktam 120-ról elállítani).
-- Műszeres kalibrálás a Displaycal program segítségével.
-- Az így létrehozott profil hozzáadása a színbeállításokhoz, és a grafikus programjaidhoz.
Használt eszközök:
Koloriméter: x-rite ColorMunki Display
Kalibráláshoz: DisplayCal https://displaycal.net/
#10
Szia Bendegúz,
Szerintem sokakat érdekelne a téma ... . Például engem is, mert fotózgatok én is, de a barátaim is hasonló cipőben járnak. És őszintén, a monitor kalibrálását eddig kihagytuk az életünkből. :)
Szóval, csak egy picit bővebben lehetne-e részletezni, ahogy említed is? Akár néhány fotó, a telepítés, ha forrásból megy, a részletekről egy két mondattal, milyen hardvert érdemes venni, akár blogban is ezekről:
Címszavakban:
-- Munkakörnyezet optimális megválasztása. Lehetőleg ne tűzze a nap a monitort, ne tükröződjön benne semmilyen fényforrás, ha lehetséges ne világítson semmilyen lámpa és a falak se legyenek harsány színűek. A profik több ICC profilt is kalibrálnak napszaktól függően és mindig az annak megfelelőt töltik be a munkához.
-- A monitor visszaállítása gyári beállításra, RGB csatornák értékének csökkentése 10%-kal (hogy legyen lehetőség a csatornák pontos beáállítására). A gyári kontraszt a monitor maximuma, ezt tehát már nem szabad piszkálni!
A fényerővel és az RGB csatornákkal úgy kell játszani a beállítás során, hogy nagyjából 120 ccd maradjon a háttérvilágítás fényereje (de világosabb helyen lehet kevesebb is egy kicsivel; én ezt nem szoktam 120-ról elállítani).
-- Műszeres kalibrálás a Displaycal program segítségével.
-- Az így létrehozott profil hozzáadása a színbeállításokhoz, és a grafikus programjaidhoz.
Használt eszközök:
Koloriméter: x-rite ColorMunki Display
Kalibráláshoz: DisplayCal https://displaycal.net/ (link is external)
Évek óta rendszeresen dolgozom külsősként nyomdáknak, fotózok is, így bőven van tapasztalatom ezügyben.
A nyomdai előkészítés és a képfeldolgozás LinuxMint alatt történik, tehát Linuxon sem lehetetlenek ezek a feladatok.
Ha fotózol és színhelyes környezetben szeretnél dolgozni, akkor mindenképpen kalibrálnod kell, és ennek csak kevés köze van a felhozott példáknak, ahol a relatív színérzékelésről esik szó (sakktáblás példa).
Ha ugyanis már a képkidolgozásnál elcsúsznak a színek (kalibrálatlan eszközök miatt), akkor abból kellemetlen meglepetések lehetnek. A szemre kalibrálásnak így nem sok értelme van (de talán itt nem is esett szó erről).
Referencia pontosra kalibrálni csak műszerrel lehet, mert egy alap kalibrálás is több száz referenciaponttal dolgozik, egy komolyabb kalibrálás esetén pedig ennek a többszöröse kerül mérésre: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni.
A kalibrálás folyamata viszont egy elég nagy téma, nem is tudom itt a fórumon mennyire érdemes részletekbe menően írni róla...
Címszavakban:
-- Munkakörnyezet optimális megválasztása. Lehetőleg ne tűzze a nap a monitort, ne tükröződjön benne semmilyen fényforrás, ha lehetséges ne világítson semmilyen lámpa és a falak se legyenek harsány színűek. A profik több ICC profilt is kalibrálnak napszaktól függően és mindig az annak megfelelőt töltik be a munkához.
-- A monitor visszaállítása gyári beállításra, RGB csatornák értékének csökkentése 10%-kal (hogy legyen lehetőség a csatornák pontos beáállítására). A gyári kontraszt a monitor maximuma, ezt tehát már nem szabad piszkálni!
A fényerővel és az RGB csatornákkal úgy kell játszani a beállítás során, hogy nagyjából 120 ccd maradjon a háttérvilágítás fényereje (de világosabb helyen lehet kevesebb is egy kicsivel; én ezt nem szoktam 120-ról elállítani).
-- Műszeres kalibrálás a Displaycal program segítségével.
-- Az így létrehozott profil hozzáadása a színbeállításokhoz, és a grafikus programjaidhoz.
Használt eszközök:
Koloriméter: x-rite ColorMunki Display
Kalibráláshoz: DisplayCal https://displaycal.net/
"Aki hisz a szemének, az mérje meg az A-val, és a B-vel jelölt négyzetek színét.
Elárulom a végeredményt, mindkettő #787878 színű!
Én már csak emiatt sem aggódnám halálra magam."
Pedig érdemes aggódni mert rámérve látod ugyan, hogy a színértékek megegyeznek, viszont a kalibrálatlan monitoron te egy egészen más színt fogsz látni, mint ami a színértékhez valójában tartozik. A szürkét tehát szinte biztos, hogy nem szürkének fogod érzékelni, hanem valami zöldes-vöröses-kékes árnyalatúnak. A műszert viszont -- az emberi szemel ellentétben -- nem lehet átverni. Amit az mér, az biztos, hogy olyan is. A különbség akkor tűnik fel, ha kalibrálás után megnézed ugyanazt a képet. Néha fájdalmas a különbség, de akkor lesz mellbevágó, ha előhívatod a képeket és rádöbbensz, hogy amit a monitoron láttál az köszönőviszonyban sincs a valódi színekkel.
Kimarite:
Ez brutálisan nagy téma (és talán még szakma is)! Max. annak a leírására mernék vállalkozni, ahogyan én szoktam csinálni. Ha így is jó, akkor lehet feltűröm az ingújjamat és belevágok.
#12
„Max. annak a leírására mernék vállalkozni, ahogyan én szoktam csinálni. Ha így is jó, akkor lehet feltűröm az ingújjamat és belevágok.”
-- nagyon örülnénk ennek is. :)
(az egyik tanult szakmám amúgy fényképész)
"Aki hisz a szemének, az mérje meg az A-val, és a B-vel jelölt négyzetek színét.
Elárulom a végeredményt, mindkettő #787878 színű!
Én már csak emiatt sem aggódnám halálra magam."
Pedig érdemes aggódni mert rámérve látod ugyan, hogy a színértékek megegyeznek, viszont a kalibrálatlan monitoron te egy egészen más színt fogsz látni, mint ami a színértékhez valójában tartozik. A szürkét tehát szinte biztos, hogy nem szürkének fogod érzékelni, hanem valami zöldes-vöröses-kékes árnyalatúnak. A műszert viszont -- az emberi szemel ellentétben -- nem lehet átverni. Amit az mér, az biztos, hogy olyan is. A különbség akkor tűnik fel, ha kalibrálás után megnézed ugyanazt a képet. Néha fájdalmas a különbség, de akkor lesz mellbevágó, ha előhívatod a képeket és rádöbbensz, hogy amit a monitoron láttál az köszönőviszonyban sincs a valódi színekkel.
Kimarite:
Ez brutálisan nagy téma (és talán még szakma is)! Max. annak a leírására mernék vállalkozni, ahogyan én szoktam csinálni. Ha így is jó, akkor lehet feltűröm az ingújjamat és belevágok.
"Az amiről te beszélsz, az alapvetően az, hogy egy kiadványszerkesztés esetében fontos, hogy amit a monitoron látunk, az megegyezzen a nyomdából kijövő termékkel."
Nem egészen, de köze van ahhoz is.
A naplementés példádnál is fontos, hogy mit látsz a monitoron. Nem mindegy, hogy kicsit vagy nagyon (esetleg túlságosan) sárga a végeredmény. Arról nem is beszélve, hogy árnyalatok tünhetnek el a kalibrálatlanság miatt. De mondok inkább egy másik példát: esküvői fotókon azért nem mindegy, hogy a menyasszonyi ruha kék, sárga vagy akármilyen színű, de véletlenül sem fehér. A kalibrálatlan monitorodon fehérnek tűnik, aztán előhívatod és kiderül, hogy tiszta kék az egész.
A naplementés példa azért nem jó, mert az alkotói szabadságban benne van, hogy utólag esetleg szándékosan túlhúzod a színeket. De ha már a kiindulási kép is rossz színeket mutat, akkor mihez képest állítod be a képed új színeit?
Ha persze csak magadnak fotózol jpg-ben, akkor persze az egésznek nemsok értelme van.
Ha viszont beletolsz vagy fél millát (esetleg többet) egy gépvázba, pár obiba, akkor gondolom nem a kidolgozásnál akarod elszúrni az egészet egy 20 ezres helytelen színeket mutató monitoron.
"És mit kezdjen az a néhány tízezer forintos monitor tulajdonos, akinek a monitora nem homogén az egyik, vagy a másik szín esetén? Melyik részét kalibrálja?"
Semelyiket. Húsz ezer forintos monitort teljesen felesleges kalibrálgatni. Valószínűleg jobb lenne a végeredmény (a monitor közepén legalábbis), de egy ilyen cuccon csak időpocsékolás RAW fájlok kidolgozásához nekifogni.
Összefoglalva: a kalibrálásnak akkor van igazán értelme, ha RAW-ból hívsz elő fotókat és azt elő is szeretnéd hívatni... ...vagy kiadványba tenni, de ez meg egy másik történet.
@#16 Igazából a monitor számít, annak a szín helyes megjelenítése. Amit Bendegúz ír, igaz, hogy kell egy jó monitor, és azt lehet kalibrálni, vagyis azt érdemes igazán.
De például a nyomtatott médiában megjelenő fekete szín sem úgy fekete, ahogy gondolod. Sokat dolgoznak azon, hogy pl. a fekete tényleg feketének látszódjon, (mielőtt a nyomdába kerül), vagyis az előkészítéskor az a szín nem fekete.
Háthiszen ez a lényege az egésznek! Mindegy, hogy te helyesen látod e a színeket a monitoron (a szemed jól működik e), a műszeres kalibrálás során a colorimeter több szabványosított referenciaponthoz hasonlítja a monitoron megjelenő színeket (test card) így biztosít egységes megjelenítést minden más kalibrált eszközön. És ez nem feltétlenül akkor kell csak, ha nyomdának dolgozol (ezt már írtam)! Ha tönkremegy a monitorod, és az újat is kalibrálod, az eredetivel megegyező színű képet fogsz látni! Ez azért nem mindegy ám.
Az, hogy Jóskapista a saján monitorán mit lát, nem számít, mert te biztosan tudhatod, hogy a fotód színei megfelelnek a valós színeknek. Annak, amit a fotó készítésekor láttál. Az, hogy ezt utólag megváltoztatod e, az már más téma.
@#18 Kerestem egy cikket, de valami egész más címet adtak neki, ezért ezt linkelem: https://wiki.startlap.hu/miert-kek-az-eg/ .. volt egy kép, hogy vöröses, barnás volt régen az égbolt. Jó lett volna, ha megvan, mert tetszett a kép. /on
A fényképezőgépek és más műszaki eszközök nem képesek különbséget tenni, azaz észlelés szerint módosítani a 'végeredményt', például a filmen vagy digitális formában megjelenő képet, tehát egyáltalán nem (vagy elhanyagolhatóan kis mértékben) veszik figyelembe az aktuális világítás színhőmérsékletét, azonban ezt a szemünk nagyon is figyelembe veszi. Nagyjából minden embernél egyformán.
@#21 „Ti viszont a monitor-nyomda-poszter vonalat bizonygatjátok.”
-- éppenhogy te beszélsz folyamatosan másról :). Mi leírtuk, mi érdemes, és mi nem. Ha érdemes, akkor hogyan. Ha a te logikádat -és azt a gondolatmeneted, aminek a témához nem sok köze van- követjük, akkor például az emberek kicsi vagy jelentős része, az újságokban megjelenő sárga tulipán színét egész más színnek látja.
„Arra hogy mindenki másként látja a színeket, te azt válaszolod, hogy a kalibrált monitoron megjelenő narancssárgát majd mindenki egyformának látja. Nem látja egyformán. Nem tisztázott a színlátás fiziológiája. Nem tudjuk, hogyan alakul ki a színek érzékelése. Hogy értsd, lehet hogy én olyannak látom a narancssárgát, mint te a kéket. Ez persze túlzás, de próbáld ki azt, hogy ha egy színmegjelenítő csúszkáját tologatod a kéktől a zöld felé, és megkéred az ismerőseidet, hogy szóljanak amikor már zöldre váltott a kék szín, akkor mindenki máskor fog szólni.
És az eltérés tetemes lesz. Vagy állíts be türkiz színt, (türkizkék? türkizzöld?) és kérdezd meg az embereket, hogy az kék, vagy zöld. Fele ezt, fele azt fogja válaszolni. Pedig mindannyian ugyanazt a kalibrált monitort nézik.”
Dehogy ... :D
Ha úgy lenne, ahogy te megfogalmazod, akkor például a közlekedésben a pirost zöldnek látnák az emberek, és nem lenne a forgalomirányító-jelző készüléknek semmi értelme. 'Irtózat' butaságokat írsz keraform. Olvass el egy hagyományos és/vagy digitális fotózással foglalkozó könyvet vagy oktató anyagot a találgatások helyett. Nem a nyomdai munkákról beszélünk, az csak bejött a képbe. A GIMP alkalmazást Bendeguz és én is említettem (nem te vagy ebben az első), és azt is, hogy azzal többet ér el egy közönséges monitornál, mint a kalibrálással.
Térjünk inkább vissza az eredeti témához: a kérdező próbálkozhat monitor kalibrálással egy viszonylag (= relatíve, de nem használom - lásd egy másik téma ;)) olcsó hardverrel és valamely Linux szoftverrel természetesen, aztán megnézi az eredményt. Ezt nem láttuk tőle. Úgy egyáltalán eltűnt. Még annyit sem mondott: ukkmukkfukk :)
Amit nem említettünk még: a CRT monitorok színhelyes megjelenítése sokkal jobb, mint az LCD monitoroké.
@#25 Mind örülünk, hogy a témát lezártad.
Köszönjük az olvasnivalókat!
Egyébként is köszi :D
(szerk.: a fentebb linkelt zenekar ezen lemeze sokkal jobb: https://www.youtube.com/watch?v=0aBrkrNX-ds
... csak a zenerajongók kedvéért. :)
Egyik szám címe, tartalma sem utalás semmire.)
Naszóval:
-- Ha valaki komoly fotózásra adja a fejét és azt szeretné, hogy minden eszköze egy "nyelvet" beszéljen színügyileg: kalibrálni kell! (http://old.eng.unideb.hu/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf) 7. oldaltól érdemes átböngészni.
Az, hogy ki milyen színt lát a monitorán, csak az egyik oldala a történetnek. A fényképezőnek és a monitornak is egy "nyelvet kell beszélnie", és ez fontosabb mint az hogy melyikőnk mit lát kéknek, zöldnek stb. A koloriméter egyébként is hullámhosszt mér és azt veti össze a referenciával, tökmindegy tehát, hogy van e egyáltalán neve a színnek vagy színvak e aki lesi a monitort.
Kitalálták tehát a CMS-t, a referenciapontokat, meg egy csomó hóbelebancot. Nem azért, hogy szénné szívassák a felhasználókat, hanem azért, hogy minden a helyére kerüljön és EGYSÉGES legyen és AZONOS nyelvet beszéljen!
-- Játékhoz, filmnézéshez nem kell kalibrálni
-- Olcsó monitorokat nincs értelme kalibrálni
-- TN paneles monitorokat se nagyon
-- Az IPS már határeset, annak már érdemes nekiállni (a 8, 10 stb. bites LUT-ról még nem is beszéltünk, pedig az is fontos)
-- Előhívatáshoz, nyomtatáshoz feltétlenül érdemes kalibrálni
Képfeldolgozás:
A létrejövő profilt is pont azért kell odaadni (pölö) a Gimp-nek, hogy a munka színtérből át tudja számolni a színeket a monitor színterére és helyesen (a referenciának megfelelően) tudja megjeleníteni azt (RAW-ról beszélek és nem jpg-ről).
Megj.: A munka színtér sokkal nagyobb színtér, mint a monitoré ezért egy adott módszerrel ezek átalakításra kerülnek, hogy a kijelző meg is tudja jeleníteni azokat (Abszolút, relatív színmérési, érzékelési, telítettség).
Oszt még, hogy színesedjen a helyzet, van ám itt még egy kimeneti színtér is, amit meg a képhez kell mellékelned, ha további feldolgozásra (előhívatásra [nem nyomdai munkára] kerül sor).
Megj.: A nyomdai munkához kell még egy konverzió: kép színterének nyomdai színtérré konvertálás (CMYK). :-)
Ugyehogyugye? Annyira azért nem is egyszerű a történet :-D
Ennyi a lényeg és nem az, hogy én a pirosat kéknek látom, te meg zöldnek (nagy valószínűséggel egyébként nem ennyire szélsőséges a helyzet, lásd: baboskönyv például)
Monitor kalibrálás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#0 Megközelítőleg vázolnád, hogy mire is gondolsz?
monitor kalibrálás
Beküldte Kopándi Koppány -
Értékelés:
Hobbim a fotózás és szeretném, ha a fényképeim színei a Gimp-el való utófeldolgozás után a lehető leg valósághűbb lenne. Azt gondolom egy elég jó 27 es IPS 1440p-s monitorom van. Nézegettem ezeket a "pókokat", amit a monitorra kell tenni és bekalibrálja a képet, de úgy tudom Linuxal nem nagyon működnek együtt. Vagy, ha igen, melyiket érdemes venni. Vagy lehet azt kölcsönözni?
monitor kalibrálás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
A monitoroknál és az alkalmazásoknál is lehet használni gyári vagy más szín profilokat (ICM / ICC). Nézz rá ezzel kapcsolatosan ezen alkalmazásokra: Darktable, Rawtheraphy, GIMP , Krita. Elég sok lehetőség van 'benne' az alkalmazásokban. Persze, a szimpla nézegetés is fontos lenne, azon még nem gondolkodtam. Találtam egy alkalmazást (nem próbáltam ki),
https://jcornuz.wordpress.com/2009/03/23/monito-calibration-the-dispcalg...
(https://duckduckgo.com/?q=monitor+calibration+for+photography+linux&t=lm...)
de rákereshetsz a hasonlókra.
Azt hiszem, láttam már 'pókokat', de jó régen volt :). Linkelnél egyet?
kalibrálás
Beküldte Kopándi Koppány -
Értékelés:
Azt hiszem találtam valamit ami működhet. https://www.youtube.com/watch?v=j_ASENKwHlY
kalibrálás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Arra a célra, amit kerestél, tökéletes. :)
De ne feledkezz meg arról, hogy van egy beszkennelt kép, én annak a különböző tulajdonságai megváltoztatására (javítására) írtam alkalmazásokat. Na most, ha a javított, és másolatként mentett képet kinyomtatod vagy más PC-ken is megnézed, akkor lesz fogalmad arról, hogy pl. a színhőmérséklet vagy a mélységélesség mennyire változik meg látszólagosan, mert az eredeti kép ott van neked az eredeti tulajdonságokkal, az, ami a valóság. Tehát a monitor is egy tényező a folyamatban, hogy miképpen látod az eredeti képet. A monitorok színprofiljait a Linux rendszer eleve jól kezeli (Asztal megjelenítése) szerkesztő alkalmazásoknál rá lehet keresni speciális színprofilokra. Tehát, ha a monitort kalibrálod valamely hardveres megoldással akár és aztán az új beállítással szerkesztesz egy képet, akkor érdemes a mentett kép megjelenését máshol is ellenőrizni, pl. egy nem kalibrált monitoron. De például csak nyomdai munkákban is használt monitorokon teljesen színhelyes (pl.) a megjelenített kép, az átlag monitorok ezt nemigen tudják. Régebben én is kinéztem egy 3:4 képarányú NEC monitort használtan egy nyomdában, de aztán mégsem vettem meg.
Kalibrálás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#7 Én ugyanezt írtam, más szavakkal. :)
Kalibrálás
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
"Van valakinek ilyen irányú tapasztalata?"
Évek óta rendszeresen dolgozom külsősként nyomdáknak, fotózok is, így bőven van tapasztalatom ezügyben.
A nyomdai előkészítés és a képfeldolgozás LinuxMint alatt történik, tehát Linuxon sem lehetetlenek ezek a feladatok.
Ha fotózol és színhelyes környezetben szeretnél dolgozni, akkor mindenképpen kalibrálnod kell, és ennek csak kevés köze van a felhozott példáknak, ahol a relatív színérzékelésről esik szó (sakktáblás példa).
Ha ugyanis már a képkidolgozásnál elcsúsznak a színek (kalibrálatlan eszközök miatt), akkor abból kellemetlen meglepetések lehetnek. A szemre kalibrálásnak így nem sok értelme van (de talán itt nem is esett szó erről).
Referencia pontosra kalibrálni csak műszerrel lehet, mert egy alap kalibrálás is több száz referenciaponttal dolgozik, egy komolyabb kalibrálás esetén pedig ennek a többszöröse kerül mérésre: ezeket szabad szemmel több ok miatt is fizikai képtelenség végigcsinálni.
A kalibrálás folyamata viszont egy elég nagy téma, nem is tudom itt a fórumon mennyire érdemes részletekbe menően írni róla...
Címszavakban:
-- Munkakörnyezet optimális megválasztása. Lehetőleg ne tűzze a nap a monitort, ne tükröződjön benne semmilyen fényforrás, ha lehetséges ne világítson semmilyen lámpa és a falak se legyenek harsány színűek. A profik több ICC profilt is kalibrálnak napszaktól függően és mindig az annak megfelelőt töltik be a munkához.
-- A monitor visszaállítása gyári beállításra, RGB csatornák értékének csökkentése 10%-kal (hogy legyen lehetőség a csatornák pontos beáállítására). A gyári kontraszt a monitor maximuma, ezt tehát már nem szabad piszkálni!
A fényerővel és az RGB csatornákkal úgy kell játszani a beállítás során, hogy nagyjából 120 ccd maradjon a háttérvilágítás fényereje (de világosabb helyen lehet kevesebb is egy kicsivel; én ezt nem szoktam 120-ról elállítani).
-- Műszeres kalibrálás a Displaycal program segítségével.
-- Az így létrehozott profil hozzáadása a színbeállításokhoz, és a grafikus programjaidhoz.
Használt eszközök:
Koloriméter: x-rite ColorMunki Display
Kalibráláshoz: DisplayCal https://displaycal.net/
Képkidolgozáshoz: Rawtherapee
Feldolgozáshoz: Gimp (néha Krita)
Ha bővebben érdekel a téma és pontosan megírod miben van szükséged támogatásra -- lehetőségeimhez képest -- igyekszem segíteni.
Kalibrálás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Szia Bendegúz,
Szerintem sokakat érdekelne a téma ... . Például engem is, mert fotózgatok én is, de a barátaim is hasonló cipőben járnak. És őszintén, a monitor kalibrálását eddig kihagytuk az életünkből. :)
Szóval, csak egy picit bővebben lehetne-e részletezni, ahogy említed is? Akár néhány fotó, a telepítés, ha forrásból megy, a részletekről egy két mondattal, milyen hardvert érdemes venni, akár blogban is ezekről:
Címszavakban:
-- Munkakörnyezet optimális megválasztása. Lehetőleg ne tűzze a nap a monitort, ne tükröződjön benne semmilyen fényforrás, ha lehetséges ne világítson semmilyen lámpa és a falak se legyenek harsány színűek. A profik több ICC profilt is kalibrálnak napszaktól függően és mindig az annak megfelelőt töltik be a munkához.
-- A monitor visszaállítása gyári beállításra, RGB csatornák értékének csökkentése 10%-kal (hogy legyen lehetőség a csatornák pontos beáállítására). A gyári kontraszt a monitor maximuma, ezt tehát már nem szabad piszkálni!
A fényerővel és az RGB csatornákkal úgy kell játszani a beállítás során, hogy nagyjából 120 ccd maradjon a háttérvilágítás fényereje (de világosabb helyen lehet kevesebb is egy kicsivel; én ezt nem szoktam 120-ról elállítani).
-- Műszeres kalibrálás a Displaycal program segítségével.
-- Az így létrehozott profil hozzáadása a színbeállításokhoz, és a grafikus programjaidhoz.
Használt eszközök:
Koloriméter: x-rite ColorMunki Display
Kalibráláshoz: DisplayCal https://displaycal.net/ (link is external)
Képkidolgozáshoz: Rawtherapee
Feldolgozáshoz: Gimp (néha Krita)
Köszi, előre is
"Aki hisz a szemének, az
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
"Aki hisz a szemének, az mérje meg az A-val, és a B-vel jelölt négyzetek színét.
Elárulom a végeredményt, mindkettő #787878 színű!
Én már csak emiatt sem aggódnám halálra magam."
Pedig érdemes aggódni mert rámérve látod ugyan, hogy a színértékek megegyeznek, viszont a kalibrálatlan monitoron te egy egészen más színt fogsz látni, mint ami a színértékhez valójában tartozik. A szürkét tehát szinte biztos, hogy nem szürkének fogod érzékelni, hanem valami zöldes-vöröses-kékes árnyalatúnak. A műszert viszont -- az emberi szemel ellentétben -- nem lehet átverni. Amit az mér, az biztos, hogy olyan is. A különbség akkor tűnik fel, ha kalibrálás után megnézed ugyanazt a képet. Néha fájdalmas a különbség, de akkor lesz mellbevágó, ha előhívatod a képeket és rádöbbensz, hogy amit a monitoron láttál az köszönőviszonyban sincs a valódi színekkel.
Kimarite:
Ez brutálisan nagy téma (és talán még szakma is)! Max. annak a leírására mernék vállalkozni, ahogyan én szoktam csinálni. Ha így is jó, akkor lehet feltűröm az ingújjamat és belevágok.
"Aki hisz a szemének, az
Beküldte kimarite -
Értékelés:
„Max. annak a leírására mernék vállalkozni, ahogyan én szoktam csinálni. Ha így is jó, akkor lehet feltűröm az ingújjamat és belevágok.”
-- nagyon örülnénk ennek is. :)
(az egyik tanult szakmám amúgy fényképész)
Ne higgy a szemednek!
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
@#14
"Az amiről te beszélsz, az alapvetően az, hogy egy kiadványszerkesztés esetében fontos, hogy amit a monitoron látunk, az megegyezzen a nyomdából kijövő termékkel."
Nem egészen, de köze van ahhoz is.
A naplementés példádnál is fontos, hogy mit látsz a monitoron. Nem mindegy, hogy kicsit vagy nagyon (esetleg túlságosan) sárga a végeredmény. Arról nem is beszélve, hogy árnyalatok tünhetnek el a kalibrálatlanság miatt. De mondok inkább egy másik példát: esküvői fotókon azért nem mindegy, hogy a menyasszonyi ruha kék, sárga vagy akármilyen színű, de véletlenül sem fehér. A kalibrálatlan monitorodon fehérnek tűnik, aztán előhívatod és kiderül, hogy tiszta kék az egész.
Egy példa: d1w5usc88actyi.cloudfront.net/wp-content/uploads/2014/03/Calibration-Example-WhiteBalance.jpg
Vagy a szokásos tesztábra: dublinpc.ie/wp-content/uploads/2011/07/color-management.jpg
A naplementés példa azért nem jó, mert az alkotói szabadságban benne van, hogy utólag esetleg szándékosan túlhúzod a színeket. De ha már a kiindulási kép is rossz színeket mutat, akkor mihez képest állítod be a képed új színeit?
Ha persze csak magadnak fotózol jpg-ben, akkor persze az egésznek nemsok értelme van.
Ha viszont beletolsz vagy fél millát (esetleg többet) egy gépvázba, pár obiba, akkor gondolom nem a kidolgozásnál akarod elszúrni az egészet egy 20 ezres helytelen színeket mutató monitoron.
"És mit kezdjen az a néhány tízezer forintos monitor tulajdonos, akinek a monitora nem homogén az egyik, vagy a másik szín esetén? Melyik részét kalibrálja?"
Semelyiket. Húsz ezer forintos monitort teljesen felesleges kalibrálgatni. Valószínűleg jobb lenne a végeredmény (a monitor közepén legalábbis), de egy ilyen cuccon csak időpocsékolás RAW fájlok kidolgozásához nekifogni.
Összefoglalva: a kalibrálásnak akkor van igazán értelme, ha RAW-ból hívsz elő fotókat és azt elő is szeretnéd hívatni... ...vagy kiadványba tenni, de ez meg egy másik történet.
Tesztábra
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#16 Igazából a monitor számít, annak a szín helyes megjelenítése. Amit Bendegúz ír, igaz, hogy kell egy jó monitor, és azt lehet kalibrálni, vagyis azt érdemes igazán.
De például a nyomtatott médiában megjelenő fekete szín sem úgy fekete, ahogy gondolod. Sokat dolgoznak azon, hogy pl. a fekete tényleg feketének látszódjon, (mielőtt a nyomdába kerül), vagyis az előkészítéskor az a szín nem fekete.
Színlátás
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
@#18
Háthiszen ez a lényege az egésznek! Mindegy, hogy te helyesen látod e a színeket a monitoron (a szemed jól működik e), a műszeres kalibrálás során a colorimeter több szabványosított referenciaponthoz hasonlítja a monitoron megjelenő színeket (test card) így biztosít egységes megjelenítést minden más kalibrált eszközön. És ez nem feltétlenül akkor kell csak, ha nyomdának dolgozol (ezt már írtam)! Ha tönkremegy a monitorod, és az újat is kalibrálod, az eredetivel megegyező színű képet fogsz látni! Ez azért nem mindegy ám.
Az, hogy Jóskapista a saján monitorán mit lát, nem számít, mert te biztosan tudhatod, hogy a fotód színei megfelelnek a valós színeknek. Annak, amit a fotó készítésekor láttál. Az, hogy ezt utólag megváltoztatod e, az már más téma.
Színlátás (félig off)
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#18 Kerestem egy cikket, de valami egész más címet adtak neki, ezért ezt linkelem: https://wiki.startlap.hu/miert-kek-az-eg/ .. volt egy kép, hogy vöröses, barnás volt régen az égbolt. Jó lett volna, ha megvan, mert tetszett a kép. /on
A fényképezőgépek és más műszaki eszközök nem képesek különbséget tenni, azaz észlelés szerint módosítani a 'végeredményt', például a filmen vagy digitális formában megjelenő képet, tehát egyáltalán nem (vagy elhanyagolhatóan kis mértékben) veszik figyelembe az aktuális világítás színhőmérsékletét, azonban ezt a szemünk nagyon is figyelembe veszi. Nagyjából minden embernél egyformán.
Színlátás
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#21 „Ti viszont a monitor-nyomda-poszter vonalat bizonygatjátok.”
-- éppenhogy te beszélsz folyamatosan másról :). Mi leírtuk, mi érdemes, és mi nem. Ha érdemes, akkor hogyan. Ha a te logikádat -és azt a gondolatmeneted, aminek a témához nem sok köze van- követjük, akkor például az emberek kicsi vagy jelentős része, az újságokban megjelenő sárga tulipán színét egész más színnek látja.
„Arra hogy mindenki másként látja a színeket, te azt válaszolod, hogy a kalibrált monitoron megjelenő narancssárgát majd mindenki egyformának látja. Nem látja egyformán. Nem tisztázott a színlátás fiziológiája. Nem tudjuk, hogyan alakul ki a színek érzékelése. Hogy értsd, lehet hogy én olyannak látom a narancssárgát, mint te a kéket. Ez persze túlzás, de próbáld ki azt, hogy ha egy színmegjelenítő csúszkáját tologatod a kéktől a zöld felé, és megkéred az ismerőseidet, hogy szóljanak amikor már zöldre váltott a kék szín, akkor mindenki máskor fog szólni.
És az eltérés tetemes lesz. Vagy állíts be türkiz színt, (türkizkék? türkizzöld?) és kérdezd meg az embereket, hogy az kék, vagy zöld. Fele ezt, fele azt fogja válaszolni. Pedig mindannyian ugyanazt a kalibrált monitort nézik.”
Dehogy ... :D
Ha úgy lenne, ahogy te megfogalmazod, akkor például a közlekedésben a pirost zöldnek látnák az emberek, és nem lenne a forgalomirányító-jelző készüléknek semmi értelme. 'Irtózat' butaságokat írsz keraform. Olvass el egy hagyományos és/vagy digitális fotózással foglalkozó könyvet vagy oktató anyagot a találgatások helyett. Nem a nyomdai munkákról beszélünk, az csak bejött a képbe. A GIMP alkalmazást Bendeguz és én is említettem (nem te vagy ebben az első), és azt is, hogy azzal többet ér el egy közönséges monitornál, mint a kalibrálással.
Térjünk inkább vissza az eredeti témához: a kérdező próbálkozhat monitor kalibrálással egy viszonylag (= relatíve, de nem használom - lásd egy másik téma ;)) olcsó hardverrel és valamely Linux szoftverrel természetesen, aztán megnézi az eredményt. Ezt nem láttuk tőle. Úgy egyáltalán eltűnt. Még annyit sem mondott: ukkmukkfukk :)
Amit nem említettünk még: a CRT monitorok színhelyes megjelenítése sokkal jobb, mint az LCD monitoroké.
Olvasnivaló 2 (off)
Beküldte kimarite -
Értékelés:
@#25 Mind örülünk, hogy a témát lezártad.
Köszönjük az olvasnivalókat!
Egyébként is köszi :D
(szerk.: a fentebb linkelt zenekar ezen lemeze sokkal jobb:
https://www.youtube.com/watch?v=0aBrkrNX-ds
... csak a zenerajongók kedvéért. :)
Egyik szám címe, tartalma sem utalás semmire.)
Lassan tényleg kezdünk elbeszélni egymás mellett...
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
Naszóval:
-- Ha valaki komoly fotózásra adja a fejét és azt szeretné, hogy minden eszköze egy "nyelvet" beszéljen színügyileg: kalibrálni kell! (http://old.eng.unideb.hu/dmk/docs/20071/07_1_11.pdf) 7. oldaltól érdemes átböngészni.
Az, hogy ki milyen színt lát a monitorán, csak az egyik oldala a történetnek. A fényképezőnek és a monitornak is egy "nyelvet kell beszélnie", és ez fontosabb mint az hogy melyikőnk mit lát kéknek, zöldnek stb. A koloriméter egyébként is hullámhosszt mér és azt veti össze a referenciával, tökmindegy tehát, hogy van e egyáltalán neve a színnek vagy színvak e aki lesi a monitort.
Kitalálták tehát a CMS-t, a referenciapontokat, meg egy csomó hóbelebancot. Nem azért, hogy szénné szívassák a felhasználókat, hanem azért, hogy minden a helyére kerüljön és EGYSÉGES legyen és AZONOS nyelvet beszéljen!
-- Játékhoz, filmnézéshez nem kell kalibrálni
-- Olcsó monitorokat nincs értelme kalibrálni
-- TN paneles monitorokat se nagyon
-- Az IPS már határeset, annak már érdemes nekiállni (a 8, 10 stb. bites LUT-ról még nem is beszéltünk, pedig az is fontos)
-- Előhívatáshoz, nyomtatáshoz feltétlenül érdemes kalibrálni
Képfeldolgozás:
A létrejövő profilt is pont azért kell odaadni (pölö) a Gimp-nek, hogy a munka színtérből át tudja számolni a színeket a monitor színterére és helyesen (a referenciának megfelelően) tudja megjeleníteni azt (RAW-ról beszélek és nem jpg-ről).
Megj.: A munka színtér sokkal nagyobb színtér, mint a monitoré ezért egy adott módszerrel ezek átalakításra kerülnek, hogy a kijelző meg is tudja jeleníteni azokat (Abszolút, relatív színmérési, érzékelési, telítettség).
Oszt még, hogy színesedjen a helyzet, van ám itt még egy kimeneti színtér is, amit meg a képhez kell mellékelned, ha további feldolgozásra (előhívatásra [nem nyomdai munkára] kerül sor).
Megj.: A nyomdai munkához kell még egy konverzió: kép színterének nyomdai színtérré konvertálás (CMYK). :-)
Ugyehogyugye? Annyira azért nem is egyszerű a történet :-D
Ennyi a lényeg és nem az, hogy én a pirosat kéknek látom, te meg zöldnek (nagy valószínűséggel egyébként nem ennyire szélsőséges a helyzet, lásd: baboskönyv például)