Bemutató Linux-felhasználóknak: telepítés Arch Linux és Linux Mint alatt, alapvető használat, billentyűkombinációk, bővíthetőség és a konfiguráció első áttekintése.

A leírás a Yazi hivatalos dokumentációjának 26.9.1-es (stabil) változata alapján készült, 2026 szeptemberében. A projekt gyorsan fejlődik, ezért az újabb kiadásokban egyes részletek eltérhetnek. A főbb fogalmakat a dokumentum végén található lábjegyzetek magyarázzák.

Tartalom

1. Bevezetés
2. Főbb jellemzők
3. Előnyök és hátrányok
4. Kinek ajánlott, kinek nem?
5. Telepítés és függőségek
6. Az alapok: első lépések
7. Alapvető billentyűkombinációk
8. Előnézet és képmegjelenítés
9. Bővíthetőség
10. Konfiguráció: fájlok és helyük
11. Hasznos honlapok
12. Összegzés
13. Lábjegyzetek

1. Bevezetés

A Yazi egy Rust¹ nyelven írt, a parancssorban futó (TUI²) fájlkezelő. Alapgondolata, hogy minden I/O-művelet aszinkron³. A másolás, a keresés, az előnézetek előállítása és a többi időigényes feladat a háttérben, több szálon fut. A felület ezért akkor is reagál, ha éppen egy több tízezer fájlt tartalmazó könyvtárat böngészel, vagy egy nagy mappát másolsz.

A név a projekt saját magyarázata szerint „kacsát” jelent. A programot sxyazi indította, MIT-licenc alatt szabadon használható, a forráskódja a GitHubon érhető el, ahol a cikk írásakor több mint 40 ezer csillagot gyűjtött.

A fejlesztési állapotról érdemes tudni: a projekt saját megfogalmazása szerint nyilvános béta, amely napi használatra alkalmas, de erőteljesen fejlődik, és előfordulhatnak "törő" változások. Ezt a döntéseknél érdemes szem előtt tartani (lásd a hátrányokat és a bővíthetőségről szóló részt).

A Yazi nem egyszerűen egy "terminálos fájlkezelő". Inkább egy olyan fájlkezelői környezetnek tekinthető, amelyben a fájlok mozgatása, másolása, törlése és átnevezése mellett keresés, előnézet, archiválás, tömeges átnevezés, Git-integráció, fülek, vizuális kijelölés, külső programok indítása és pluginok használata is elérhető.

A kezelőfelület a terminálos fájlkezelőknél népszerű, Miller-oszlopos⁴ elrendezést használja: balra a szülőkönyvtár, középen az aktuális könyvtár, jobbra pedig a kurzor alatti elem előnézete jelenik meg. Az irányítás Vim-szerű⁵, vagyis a h, j, k, l billentyűkkel és rövid billentyűkombinációkkal történik, de a nyilak is működnek.

A Yazi alapértelmezett felülete általában három fő területből áll:

Yazi - alap beállítással

Ez az úgynevezett Miller-columns jellegű megközelítés.

A bal oldali terület a szülőkönyvtárat mutatja, a középső az aktuális könyvtár tartalmát, a jobb oldali pedig a kijelölt fájl előnézetét.

Ez a felépítés különösen kényelmes akkor, amikor sok könyvtár között kell gyorsan mozogni, miközben szeretnénk látni a kiválasztott fájl tartalmát is.
Az arány értelemszerűen változtatható, így a kényelmes a használata. igény esetén csak a középső panel önmagában is megjeleníthető.

2. Főbb jellemzők

• Teljesen aszinkron működés. A CPU-igényes feladatok több szálon futnak, így a gép erőforrásai jobban kihasználhatók.
• Feladatütemező. A hosszabb műveletek állapota valós időben követhető, a feladatok megszakíthatók, és belső prioritást kapnak.
• Beépített képmegjelenítés. A Yazi több terminálos képprotokollt⁶ ismer (Kitty, iTerm2 inline képek, Sixel), és együttműködik az Überzug++⁷ és a Chafa programokkal is, így szinte minden terminálban működtethető.
• Beépített szintaxiskiemelés és képdekódolás, előtöltéssel⁸ kiegészítve, ami a képek és a szokásos fájlok betöltését is gyorsítja.
• Párhuzamosan futó Lua-bővítőrendszer⁹: felületi (UI) modulok, funkcionális modulok, saját előnézők, előtöltők és egyéb kiegészítők, mindez néhány Lua-kódrészletből.
• Virtuális fájlrendszer. Távoli fájlok kezelése (például SFTP¹⁰ kapcsolaton), egyéni VFS-szolgáltatók és keresőmotorok.
• Adatelosztó szolgáltatás (DDS)¹¹, amellyel a futó példányok üzeneteket és állapotot cserélhetnek.
• Csomagkezelő a bővítményekhez és a színsémákhoz (ya pkg): egy paranccsal telepíthetők, frissíthetők vagy rögzíthetők egy adott verzióra.
• Integráció a ripgrep, az fd, az fzf és a zoxide programokkal¹².
• Vim-szerű beviteli mezők, választók, megerősítő ablakok és billentyűsúgó.
• Több lap, lapokon átívelő kijelölés, görgethető előnézet (videó, PDF, archívum, kód, könyvtár).
• Tömeges átnevezés és létrehozás, archívumok kicsomagolása, vizuális mód, fájlválasztó mód, lomtár, egérkezelés; bővítményekkel Git-integráció és csatolókezelő is elérhető.

3. Előnyök és hátrányok

Az alábbi táblázat szempontonként veti össze, mit nyersz a Yazival, és mit kell cserébe elfogadnod.

Szempont	Előny	Hátrány, kompromisszum
Sebesség	Az aszinkron, többszálas működés miatt nagy könyvtáraknál és nagy másolásoknál is reagál a felület; a műveletek megszakíthatók.	Az előnézetek előtöltése (különösen a képeké) processzoridőt és gyorsítótár-helyet igényel.
Előnézet	Kód (szintaxiskiemeléssel), kép, videó-bélyegkép, PDF, archívum, JSON és könyvtár tartalma külön program indítása nélkül.	Sok formátumhoz külső segédprogram kell (ffmpeg, poppler, 7-Zip stb.).
Irányítás	Vim-szerű, billentyűközpontú; ha a kéz megszokta, rendkívül gyors.	Meredek tanulási görbe; a kiosztás eltér a klasszikus kétpaneles (Midnight Commander-szerű) kezeléstől.
Testreszabás	TOML13 konfiguráció, Lua-bővítés, színsémák, saját billentyűkötések.	A pluginrendszer még béta; a bővítmények gyakran csak a legfrissebb Yazi-kóddal garantáltan kompatibilisek.
Stabilitás	Aktív fejlesztés, gyors hibajavítás, élő közösség.	Törő változások lehetségesek; a régebbi útmutatók és konfigurációk elavulhatnak.
Telepítés	Egyetlen program (és a ya segédeszköz), sokféle csatornán elérhető.	A disztribúciós csomagok lemaradhatnak; a teljes élményhez sok opcionális függőség kell.
Terminál-kompatibilitás	Számos modern terminálban beépítetten működik a képelőnézet.	A Mint alapértelmezett terminálemulátorai (GNOME Terminal, Xfce Terminal) nem szerepelnek a támogatott listán, ott Überzug++ vagy másik terminál kell.
Távoli munka	Beépített SFTP-támogatás, jól használható SSH-s környezetben.	A távoli fájlrendszereket külön kell beállítani (vfs.toml).
Megjelenés	Nerd Font14 mellett szép és informatív ikonokat kapsz.	Nerd Font nélkül hiányzó vagy törött ikonok jelenhetnek meg.
Dokumentáció	Részletes, gyorsan frissülő hivatalos dokumentáció.	Angol nyelvű; hivatalos magyar forrás nincs.

A mérleg. A Yazi legnagyobb erőssége a sebesség, a beépített előnézetek és a bővíthetőség ritka együttese. Az ára a több függőség, a béta jelleg és az a tény, hogy nem „kicsomagolom és megy” típusú program: érdemes időt szánni a beállítására. A gyakran emlegetett alternatívák közül a ranger (Python) hasonló oszlopos elrendezést kínál, az lf minimalista és nagyon könnyű, a Midnight Commander pedig a klasszikus kétpaneles felületet adja. Ezekhez képest a Yazi a gyorsaságot és a gazdag előnézetet a testreszabhatósággal ötvözi. (Összehasonlításuk később!)

Én egy nagy előnyt emelek ki: alapból használható, szép és komplett rendszer. Aminek van telepítés nélküli verziója is, amivel lehet kísérletezni, anélkül, hogy a gépre telepítené az ember. A fenti kép a telepítés után kapott alap kinézetet mutatja. kicsit más, mint egyéb terminálos fájlkezelő...

4. Kinek ajánlott, kinek nem?

Ajánlott, ha…

• a napod nagy részét terminálban töltöd (fejlesztő, rendszergazda, haladó felhasználó), és a fájlkezelést is ott szeretnéd elvégezni;
• Vim, tmux vagy csempézős ablakkezelő (dwm, i3, Sway, Hyprland stb.) mellett dolgozol, és szereted a billentyűközpontú munkát;
• sok fájlt kezelsz (képeket, hangfájlokat, dokumentumokat, naplókat), és gyors előnézetre, tömeges átnevezésre van szükséged;
• gyakran dolgozol szervereken SSH-n keresztül;
• szeretsz beállítani, szkriptelni, bővítményeket kipróbálni, esetleg forrásból fordítani;
• a grafikus fájlkezelőd nagy könyvtáraknál lassú vagy „megakad”.

Személyes: én a rangert használtam éveken át, de a yazi kipróbálása után már nem feltétlen ezt az utat folytatom... Sok munka lesz beállítani, és igényeimre szabni, de ahogy most látom ez megtérül!

Nem ajánlott, ha…

• még ismerkedsz a Linuxszal, és a terminál is idegen: a tanulási görbe felesleges akadály lehet, egy grafikus fájlkezelő (Nemo, Thunar, Dolphin) barátságosabb kezdet;
• egérközpontú, grafikus munkafolyamatot szeretnél. A Yazi támogatja az egeret, de a lényege a billentyűzet;
• klasszikus kétpaneles (Total/Midnight Commander-szerű) kezelést várnál;
• éles, stabil környezetben kellene változatlan felület és garantált visszafelé kompatibilitás, mert a béta státusz itt kockázat;
• nincs kedved időt szánni a beállításra és a frissítések követésére;
• szigorúan csak a disztribúció csomagtárából telepíthetsz, és ott nagyon régi a verzió.

5. Telepítés és függőségek

5.1 Előzetes tudnivalók

A Yazi csomagjainak többségét a közösség tartja karban, ezért nem mindig a legfrissebb verziót kapod. A Repology oldalán (repology.org/project/yazi/versions) ellenőrizheted, hogy az egyes disztribúciók melyik változatot szállítják. Két szabályt érdemes megjegyezni:

1. Ha valami nem működik, először a függőségeket (és azok verzióját) frissítsd.
2. A yazi és a ya (a Yazi parancssori segédeszköze) verziójának pontosan meg kell egyeznie. Ha külön telepíted őket, erre figyelj.

5.2 Függőségek

Az egyetlen kötelező előfeltétel a file program, amellyel a Yazi a fájlok MIME-típusát¹⁵ állapítja meg. Minden más opcionális, de egy-egy funkció csak a megfelelő segédprogrammal működik.

Program	Mire kell?	Arch Linux csomag	Linux Mint (apt) csomag
file	fájltípus-felismerés (kötelező)	file (a base része)	file (általában alapból megvan)
Nerd Font	ikonok (ajánlott)	pl. ttf-jetbrains-mono-nerd	kézi telepítés (lásd lent)
ffmpeg	videók bélyegképei	ffmpeg	ffmpeg
7-Zip	archívumok kicsomagolása és előnézete (a teljes, nem „standalone” változat kell)	7zip	7zip (lásd a megjegyzést)
jq	JSON-előnézet	jq	jq
poppler	PDF-előnézet	poppler	poppler-utils
fd	fájlnév szerinti keresés (s)	fd	fd-find (lásd a megjegyzést)
ripgrep (rg)	tartalom szerinti keresés (S)	ripgrep	ripgrep
fzf (≥ 0.53.0)	gyors ugrás a fában (z)	fzf	fzf (lásd a megjegyzést)
zoxide	ugrás a korábbi könyvtárakra (Z); az fzf-fel együtt	zoxide	zoxide
resvg	SVG-előnézet	resvg	cargo install resvg
ImageMagick (≥ 7.1.1)	betűtípus-, HEIC- és JPEG XL-előnézet	imagemagick	imagemagick (lásd a megjegyzést)
xclip / wl-clipboard / xsel	vágólap-támogatás	xclip (X11), wl-clipboard (Wayland)	xclip
Überzug++ vagy Chafa	képelőnézet olyan terminálban, amely nem ismer képprotokollt	ueberzugpp, chafa	lásd a 8. fejezetet
Rust-eszközkészlet, make, gcc	csak forrásból fordításhoz	lásd az 5.5 fejezetet	lásd az 5.5 fejezetet

5.3 Telepítés Arch Linux alatt

A Yazi az Arch Linux hivatalos csomagtárában¹⁶ is megtalálható, így a telepítés egyetlen paranccsal elvégezhető a legfontosabb opcionális függőségekkel együtt:

sudo pacman -S yazi ffmpeg 7zip jq poppler fd ripgrep fzf zoxide resvg imagemagick

Ezek mellé, a környezetedtől függően:

# vágólap: Wayland alatt wl-clipboard, X11 alatt xclip
sudo pacman -S wl-clipboard      # vagy: sudo pacman -S xclip

# Nerd Font (példa; bármelyik Nerd Font jó)
sudo pacman -S ttf-jetbrains-mono-nerd

# X11-es / támogatott Wayland-környezetben, képprotokollt nem ismerő terminálhoz
sudo pacman -S ueberzugpp

Ha a legfrissebb fejlesztői változatra vagy kíváncsi, az AUR-ból két csomag is elérhető: a yazi-git (a legfrissebb Git-állapot, a helyi gépen fordítva) és a yazi-nightly-bin (a hivatalos „nightly” bináris, amely a legfeljebb 6 órás kódból készül). AUR-segédprogrammal (például paru) így telepíthetők:

paru -S yazi-git ffmpeg 7zip jq poppler fd ripgrep fzf zoxide resvg imagemagick
# vagy a kész binárist szállító változat:
paru -S yazi-nightly-bin ffmpeg 7zip jq poppler fd ripgrep fzf zoxide resvg imagemagick

Megjegyzés: az AUR csomagleírásait (PKGBUILD) a felhasználók készítik, ezért telepítés előtt érdemes átnézni őket.

Frissítés a szokásos módon: sudo pacman -Syu.

5.4 Telepítés Linux Mint alatt

A Linux Mint (Ubuntu-alapú kiadásai és az LMDE) esetében a Yazi az alap csomagforrásokból nem, vagy csak régi verzióban érhető el, viszont a projekt hivatalos APT-tárat üzemeltet, amely a legfrissebb stabil (és nightly) amd64 és arm64 bináris kiadásokat tartalmazza. Ez a legegyszerűbb út, és a frissítéseket is az apt hozza.

1. lépés – a tár hozzáadása (a GPG-kulcs¹⁷ és a forrássor):

curl -fsSL https://yazi-rs.github.io/builds/yazi-keyring.gpg | sudo tee /usr/share/keyrings/yazi-keyring.gpg >/dev/null
echo 'deb [signed-by=/usr/share/keyrings/yazi-keyring.gpg] https://yazi-rs.github.io/builds/ stable main' | sudo tee /etc/apt/sources.list.d/yazi.list >/dev/null

2. lépés – telepítés:

sudo apt update && sudo apt install yazi

Ha a fejlesztői („nightly”) változatot szeretnéd, a forrássor nightly szakaszt használ, és a telepítést a -t nightly kapcsolóval kell kérni:

echo 'deb [signed-by=/usr/share/keyrings/yazi-keyring.gpg] https://yazi-rs.github.io/builds/ nightly main' | sudo tee /etc/apt/sources.list.d/yazi-nightly.list >/dev/null
sudo apt update && sudo apt install -t nightly yazi

Telepítés után ellenőrizd, hogy a yazi és a ya parancs is elérhető-e, és azonos verziót jelentenek-e (lásd az 5.6 fejezetet).

3. lépés – az opcionális függőségek:

sudo apt install ffmpeg 7zip jq poppler-utils fd-find ripgrep fzf zoxide imagemagick xclip

A Mint (és az Ubuntu) csomagforrásai miatt néhány dologra külön ügyelni kell:

• fd-find: a Debian-alapú rendszereken a program neve fdfind, a Yazi viszont fd néven keresi. Egy szimbolikus linkkel¹⁸ megoldható:

  mkdir -p ~/.local/bin
  ln -s "$(command -v fdfind)" ~/.local/bin/fd

  Győződj meg róla, hogy a ~/.local/bin szerepel a PATH-ban¹⁹ (Minten ez rendszerint automatikus, ha a könyvtár már létezett a bejelentkezéskor).

• fzf: a Yazi legalább 0.53.0-s verziót vár. Ellenőrizd az fzf --version paranccsal; ha a csomagtárban lévő változat régebbi, a projekt GitHub-oldaláról letölthetsz vagy fordíthatsz újabbat.
• 7zip: a régebbi Mint-kiadások (például a 21.x) csomagforrásában ez a csomag hiányozhat. Ilyenkor a 7-Zip hivatalos, teljes (nem „standalone”) változatát kell beszerezned.
• imagemagick: a betűtípus-, HEIC- és JPEG XL-előnézethez legalább 7.1.1-es verzió kell; az apt-os változat régebbi is lehet. Ha ezekre az előnézetekre nincs szükséged, ez figyelmen kívül hagyható.
• resvg: nincs apt-csomagja, de a Rust-eszközkészlettel egyszerűen lefordítható: cargo install resvg.
• Nerd Font: töltsd le a nerdfonts.com oldalról, csomagold ki a ~/.local/share/fonts/ könyvtárba, futtasd az fc-cache -fv parancsot, majd válaszd ki a betűtípust a terminálemulátor beállításaiban.

Egyéb telepítési lehetőségek Minten:

Mód	Megjegyzés
Hivatalos bináris a GitHub Releases oldalról	GNU és Musl változat is van; kézzel kell elhelyezni a PATH-ban lévő könyvtárban (pl. /usr/local/bin), és frissíteni.
cargo binstall yazi-fm	Előre fordított bináris telepítése Cargóval20.
Snap (sudo snap install yazi --classic)	A Mint alapból letiltja a snapd csomagot, ezért nem javasolt kerülőút.
Flatpak	A dokumentáció szerint a homokozó21 miatt sok korlátozással jár, haladó felhasználóknak nem ajánlott. Plusz egy éves kiadás...
Forrásból fordítás	Lásd az 5.5 fejezetet.

5.5 Fordítás forrásból (Arch Linux és Linux Mint)

Ha szeretnéd, hogy a program pontosan a saját gépedre és a legfrissebb kódból készüljön, vagy egyszerűen szeretsz forrásból dolgozni, a Yazi lefordítása egyszerű. Az előfeltétel egy friss, stabil Rust-eszközkészlet²⁰, valamint a make és a gcc.

Az előkészületek:

# Linux Mint
sudo apt install build-essential git curl
curl --proto '=https' --tlsv1.2 -sSf https://sh.rustup.rs | sh
rustup update

# Arch Linux
sudo pacman -S --needed base-devel git rustup
rustup default stable

A) módszer – a yazi-build csomag a crates.io-ról: a Cargo korlátai miatt a Yazi a yazi-build közvetítő csomagon keresztül telepíthető, amely a yazi-fm és a yazi-cli (ez adja a ya parancsot) csomagokat is elkészíti:

cargo install --force yazi-build
# vagy a legfrissebb Git-állapotból:
cargo install --force --git https://github.com/sxyazi/yazi.git yazi-build

A binárisok a ~/.cargo/bin könyvtárba kerülnek, amely a rustup telepítése után általában már szerepel a PATH-ban.

B) módszer – klónozás és fordítás:

git clone https://github.com/sxyazi/yazi.git
cd yazi
cargo xtask build
sudo mv target/release/yazi target/release/ya /usr/local/bin/

Alapból ez a fejlesztői ág legfrissebb állapotát adja. Ha egy kiadott, stabil változatot szeretnél, fordítás előtt lépj át a megfelelő címkére (a címkék listája: git tag --sort=-v:refname | head, majd git checkout <címke>).

Néhány tanács:

• Ha a fordítás hibára fut, elsőként a make és a gcc meglétét ellenőrizd.
• A hibakeresési (debug) módú fordítás (cargo build --locked) csak hibakereséshez való, a teljesítménye jelentősen rosszabb, mindennapi használatra ne használd.
• A forrásból fordított program mellé a futásidejű függőségeket (5.2 fejezet) ugyanúgy telepíteni kell.
• Frissítéskor ismételd meg a cargo install --force yazi-build parancsot, vagy a klónozott könyvtárban futtass git pull-t, majd fordíts újra.

5.6 Ellenőrzés és a y burkolófüggvény

Telepítés után ellenőrizd a verziókat, és nézd meg, mit ismer fel a program a környezetedből (terminál, képprotokoll stb.):

yazi --version
ya --version
ya env

A Yazi indítása egyszerűen yazi. Kilépéskor azonban a shell munkakönyvtára²² alapból nem változik. Erre való a dokumentáció által javasolt y függvény: kilépéskor a shell abba a könyvtárba lép, ahol a Yaziban éppen álltál. Bash és Zsh alatt add hozzá a ~/.bashrc vagy a ~/.zshrc fájlhoz:

function y() {
    local tmp cwd; tmp="$(mktemp -t "yazi-cwd.XXXXXX")"
    command yazi "$@" --cwd-file="$tmp"
    IFS= read -r -d '' cwd < "$tmp"
    [ "$cwd" != "$PWD" ] && [ -d "$cwd" ] && builtin cd -- "$cwd" || builtin true
    command rm -f -- "$tmp"
}

Ezután yazi helyett az y paranccsal indítsd. A q billentyűvel kilépve a shell átveszi a könyvtárat; ha nem szeretnéd, hogy a könyvtár megváltozzon, a Q billentyűvel lépj ki. (Más shellekhez – Fish, Nushell, PowerShell stb. – a Quick Start oldalon találsz változatot.)
Ezt tedd meg, ha szereted az ilyen megoldást. Zavaró lehet, hogy egy terminálos fájl kezelést végzel és kilépés után nem abba a könyvtárban leszel, ahol dolgoztál egy másodperce!

A szövegfájlok szerkesztéséhez a Yazi az $EDITOR környezeti változóban megadott programot használja, minden más fájltípust alapból az xdg-open nyit meg²³. Érdemes beállítani a kedvenc szerkesztődet, például a ~/.bashrc-ben: export EDITOR=nano.

6. Az alapok: első lépések

6.1 A felület felépítése

Indításkor három oszlopot látsz (alapértelmezésben nagyjából 1 : 4 : 3 arányban):

Oszlop	Tartalma
Bal	a szülőkönyvtár – innen látod, hol vagy a könyvtárfában
Közép	az aktuális könyvtár tartalma; itt mozog a kurzor
Jobb	a kurzor alatti fájl előnézete, illetve a kurzor alatti könyvtár tartalma

A felső sor az aktuális útvonalat, az alsó állapotsor a kurzor alatti fájl adatait (méret, jogosultságok, időbélyeg) mutatja. Fontos a különbség a kurzor (az a fájl, amelyen éppen állsz) és a kijelölés (a Space-szel megjelölt fájlok) között: a legtöbb művelet a kijelölt fájlokra vonatkozik, ha van kijelölés, egyébként a kurzor alatti elemre.

A súgót bármikor megnyithatod az F1 vagy a ~ billentyűvel: felsorolja az elérhető billentyűkötéseket, és a kijelölt műveletet az Enter billentyűvel el is indíthatod belőle. Ha elakadtál, érdemes ezzel kezdeni.

6.2 Mozgás a könyvtárfában

• A j és a k (vagy a ↓ és a ↑) mozgatja a kurzort le és fel.
• Az l (vagy →) belép a kurzor alatti könyvtárba, a h (vagy ←) visszalép a szülőbe.
• A g g a lista tetejére, a G az aljára ugrik.
• A H és az L a korábban meglátogatott könyvtárak között lép vissza, illetve előre – mint a böngésző nyilai.
• Gyors ugráshoz: a z az fzf-fel keres fájlt vagy könyvtárat, a Z a zoxide előzményeiből ajánl könyvtárat, a g Space pedig kézzel beírható útvonalra visz (tabulátorral kiegészítve).

Könyvtárba való belépés NEM az Enter-rel történik! A nyilakat kell használni.

6.3 Fájlműveletek

Másolás és áthelyezés. Lépj a fájlra (vagy jelölj ki többet a Space-szel), nyomd meg az y billentyűt (másolás) vagy az x billentyűt (kivágás), navigálj a célkönyvtárba, majd nyomd meg a p billentyűt (beillesztés). Ha a cél már létezik, a P felülírja. A vágólap-állapot a Y vagy az X billentyűvel törölhető. Kifejezetten jó megoldás, hogy nem rákérdez, hogy mit akarok, felülírni vagy nem, hanem a kis és a nagy betű választásával előre megadhatom ezt.

Kijelölés. A Space kijelöli a kurzor alatti elemet (és egy sorral lejjebb lép), a v vizuális módba lép, ahol a kurzor mozgatásával egész tartományt jelölhetsz ki, a Ctrl+a mindent kijelöl, a Ctrl+r megfordítja a kijelölést, az Esc pedig törli azt.

Új fájl és könyvtár. Az a billentyű után írd be a nevet; ha a név / jellel végződik, könyvtár jön létre. Az A több fájl egyszerre történő létrehozására való.

Átnevezés. Az r billentyűvel átnevezheted a kurzor alatti fájlt (a kurzor alapból a kiterjesztés előtt áll). Több kijelölt fájl esetén az átnevezés tömeges módban, a szövegszerkesztőben történik.

Törlés. A d a lomtárba helyezi a kijelölt elemeket, a D véglegesen törli őket. A program megerősítést kér.

Megnyitás. Az Enter vagy az o megnyitja a fájlt a hozzárendelt programmal; az O (vagy Shift+Enter) a lehetséges programok listáját kínálja fel. A Tab a fájl részletes adatait (például a MIME-típust) mutatja.

Shell-parancs futtatása. A ; billentyű egy beviteli mezőt nyit, ahová shell-parancsot írhatsz; a : ugyanezt teszi, de megvárja a parancs befejeződését (interaktív programokhoz hasznos).

Rejtett fájlok. A . billentyű ki- és bekapcsolja a rejtett fájlok megjelenítését.

6.4 Keresés és szűrés

A Yazi ötféle módon segít fájlt találni:

1. Szűrés (f): az aktuális könyvtár listáját szűri gépelés közben.
2. Keresés a listában (/, ?): a következő (vagy előző) találatra ugrik, majd az n és az N lép a találatok között.
3. Fájlnév szerinti keresés (s): az fd programmal keres az aktuális könyvtár alatt.
4. Tartalom szerinti keresés (S): a ripgrep segítségével a fájlok szövegében keres. Azért több ezres könybvtárban kissé lassú tud lenni.
5. Ugrás az fzf-fel (z) vagy a zoxide-dal (Z).

A folyamatban lévő keresést a Ctrl+s szakítja meg.

6.5 Lapok és háttérfeladatok

A t t új lapot nyit az aktuális könyvtárban, az 1–9 számbillentyűk váltanak közöttük. Így egyszerűen dolgozhatsz két könyvtárban egyszerre, például az egyikből másolsz a másikba. A hosszabb műveletek (másolás, keresés, előtöltés) a háttérben futnak; a w billentyű megnyitja a feladatkezelőt, ahol követheted az állapotukat, és az x billentyűvel megszakíthatod őket. Valóban megszakítja, nem merevedik le a rendszer és nem gondolkodik, csak csinálja.

6.6 Beviteli mezők

Az átnevezés, a létrehozás vagy a szűrés beviteli mezői Vim-szerűek. Az Enter jóváhagyja a bevitelt, az Esc normál módba lép (ott az i és az a billentyű újra beszúró módba visz), a normál módban kiadott ismételt Esc, illetve a Ctrl+c pedig elveti a bevitelt. Ha nem ismered a Vimet, elég annyit tudni, hogy gépelni beszúró módban lehet, a többi a megszokott módon működik.

7. Alapvető billentyűkombinációk

A táblázatok az alapértelmezett kiosztást mutatják. A g g alak azt jelenti: nyomd meg a g billentyűt, majd újra a g-t. A nagybetűs billentyűket a Shift lenyomásával éred el. A teljes lista az F1 súgóban, illetve az alapértelmezett keymap-default.toml fájlban található. Az összes kötés átírható, így a személyes kedvenceidet állíthatod be! Szuper!

Kilépés, súgó

Billentyű	Művelet
q	Kilépés (a y burkolófüggvénnyel a munkakönyvtár átvételével)
Q	Kilépés a munkakönyvtár átvétele nélkül
Esc	Kijelölés törlése, vizuális mód vagy keresés megszakítása
F1 / ~	Súgó
Ctrl+c	Az aktuális lap bezárása (az utolsó lapnál kilépés)
Ctrl+z	A program felfüggesztése (háttérbe küldés)

Mozgás és navigáció

Billentyű	Művelet
j / ↓, k / ↑	Kurzor le, fel
h / ←	Vissza a szülőkönyvtárba
l / →	Belépés a könyvtárba
H / L	Vissza / előre az előzmények között
g g / G (vagy Home / End)	A lista tetejére / aljára
Ctrl+u / Ctrl+d	Fél oldal fel / le
Ctrl+b / Ctrl+f (vagy PageUp / PageDown)	Egész oldal fel / le
K / J	Az előnézet görgetése fel / le (5 egység)
g h	Ugrás a saját könyvtárba (~)
g c	Ugrás a ~/.config könyvtárba
g d	Ugrás a ~/Downloads könyvtárba
g t	Ugrás a lomtárba
g Space	Interaktív ugrás (útvonal beírásával)
g f	A kurzor alatti szimbolikus link követése
z	Ugrás fájlhoz vagy könyvtárhoz az fzf-fel
Z	Ugrás könyvtárhoz a zoxide-dal

Kijelölés

Billentyű	Művelet
Space	Az aktuális elem kijelölése / kijelölésének megszüntetése
v	Vizuális mód (kijelölő)
V	Vizuális mód (kijelölést megszüntető)
Ctrl+a	Az összes fájl kijelölése
Ctrl+r	A kijelölés megfordítása
Esc	Kijelölés törlése

Fájlműveletek

Billentyű	Művelet
o / Enter	Megnyitás
O / Shift+Enter	Megnyitás egy választott programmal
Tab	A fájl részletes adatainak megjelenítése
y	Másolás (angolul yank)
x	Kivágás
p	Beillesztés
P	Beillesztés, a meglévő cél felülírásával
Y / X	A másolás / kivágás állapotának törlése
d	Áthelyezés a lomtárba
D	Végleges törlés
a	Új fájl létrehozása (/-re végződő név: könyvtár)
A	Több fájl egyszerre történő létrehozása
r	Átnevezés (több fájlnál tömeges átnevezés)
.	Rejtett fájlok megjelenítése / elrejtése
;	Shell-parancs futtatása
:	Shell-parancs futtatása, a befejezését megvárva
- / _	Szimbolikus link létrehozása a másolt fájlokra (abszolút / relatív útvonallal)
Ctrl+-	Hardlink létrehozása a másolt fájlokra

Útvonalak másolása a vágólapra

Billentyű	Művelet
c c	A fájl útvonala
c d	A könyvtár útvonala
c f	A fájlnév
c n	A fájlnév kiterjesztés nélkül
c C / c D	A fájl / könyvtár URL-je

Szűrés és keresés

Billentyű	Művelet
f	Szűrés az aktuális könyvtárban
/ / ?	Keresés előre / hátra
n / N	Következő / előző találat
s	Fájlnév szerinti keresés (fd)
S	Tartalom szerinti keresés (ripgrep)
Ctrl+s	A folyamatban lévő keresés megszakítása

Rendezés (, után)

Billentyű	Rendezés
, m / , M	Módosítási idő szerint (növekvő / csökkenő)
, b / , B	Létrehozási idő szerint
, e / , E	Kiterjesztés szerint
, a / , A	Ábécé szerint
, n / , N	„Természetes” sorrend szerint (1, 2, 10)
, s / , S	Méret szerint
, r	Véletlenszerű

Megjelenített adat a sorok végén (m után)

Billentyű	Megjelenítés
m s	Méret
m p	Jogosultságok
m b	Létrehozás ideje
m m	Módosítás ideje
m o	Tulajdonos
m n	Nincs kiegészítő adat

Lapok és feladatkezelő

Billentyű	Művelet
t t	Új lap az aktuális könyvtárban
t r	Az aktuális lap átnevezése
1 … 9	Váltás az N-edik lapra
[ / ]	Előző / következő lap
{ / }	Az aktuális lap cseréje az előzővel / következővel
w	A feladatkezelő megnyitása (benne: x – megszakítás, Enter – részletek)

A felsorolás nem azért készült, mert sok volt a hely és egy adott mennyiségű karaktert el kellett használni. Indítsd el a programot és próbáld ki. A yazi nem jattingatós, majd valamelyik menüben csak ott lesz az az funkció, ami kell program! Itt akkor leszel hatékony, ha ismered a kombinációkat. Ha nem, akkor olyan gyorsan kikopsz a használatából, hogy azt öröm lesz nézni.

8. Előnézet és képmegjelenítés

8.1 Mit tud a beépített előnézet?

Fájltípus	Az előnézethez szükséges
Szöveg, forráskód	beépített (szintaxiskiemeléssel)
Könyvtár	beépített
Kép	beépített képdekódolás + a terminál képprotokollja (vagy Überzug++ / Chafa)
Videó	ffmpeg
PDF	poppler
Archívum (tar, zip stb.)	7-Zip
JSON	jq
SVG	resvg
Betűtípus, HEIC, JPEG XL	ImageMagick (≥ 7.1.1)

Az előnézet a jobb oldali oszlopban jelenik meg, és a K / J billentyűkkel görgethető (például kódnál sorokat, videónál a lejátszási pozíciót léptet).

8.2 Mely terminálokban működik a kép?

A Yazi a terminál típusát az egyes környezeti változókból ($TERM, $TERM_PROGRAM, $XDG_SESSION_TYPE) ismeri fel, és automatikusan a legmegfelelőbb módszert választja. Ezeket a változókat ne írd felül. A dokumentáció szerint a következő terminálemulátorokban működik a képmegjelenítés külön beállítás nélkül: Kitty, iTerm2, WezTerm, Konsole, foot, Ghostty, Windows Terminal, Warp, Tabby, a VS Code beépített terminálja, valamint az st (Sixel-javítással), a Black Box és a Bobcat. A támogatást a projekt csak a terminálok legfrissebb kiadásaira garantálja.

X11-es vagy (támogatott kompozitorú) Wayland-környezetben, ha a terminálod egyik protokollt sem ismeri, az Überzug++ jelenik meg tartalékként. Ez a helyzet például a Mint alapértelmezett terminálemulátorainál (GNOME Terminal, Xfce Terminal). Ilyenkor három lehetőséged van:

1. Telepíted az Überzug++-t (vizsgáld meg, hogy a Mint-kiadásod csomagforrásában elérhető-e: apt search ueberzugpp; ha nem, a forráskódjából lefordítható);
2. Átállsz egy olyan terminálemulátorra, amely beépítetten támogatja a képeket (például Kitty, WezTerm, Ghostty vagy Konsole);
3. Megelégszel a végső tartalékkal, a Chafa nevű programmal, amely a képet Unicode blokk-karakterekkel közelíti (Chafa ≥ 1.16.0 kell hozzá).

Hogy a Yazi éppen melyik módszert választja, az ya env parancs kimenetéből olvasható ki (Adapter szakasz).

8.3 Ha tmux-ban futtatod

A képelőnézet tmux alatt akkor működik, ha a tmux.conf fájlba felveszed az alábbi három sort, majd újraindítod a tmuxot (tmux kill-server && tmux || tmux):

set -g allow-passthrough on
set -ga update-environment TERM
set -ga update-environment TERM_PROGRAM

Zellij alatt a képelőnézet a dokumentáció szerint jelenleg korlátozott, hibás vagy lassú lehet.

8.4 A képek mérete és a gyorsítótár

A képelőnézet mérete a konfigurációban megadott legnagyobb szélesség és magasság (max_width, max_height), valamint a terminál pixelmérete közül a kisebbik. Minél nagyobb értéket adsz meg, annál nagyobb gyorsítótár készül, és annál több processzoridőt igényel az előtöltés. Alap jó, de ha nagyon lelassul a gép, akkor vedd lejjebb a méretet.

9. Bővíthetőség

A Yazi egyik legnagyobb erőssége, hogy a beépített funkciókon túl is testre szabható és bővíthető. Ez a fejezet csak az alapokat mutatja be, a részletekre a későbbi cikkek térnek ki.

Fontos: a bővítményrendszer és a színsémák (flavor) a dokumentáció szerint még béta állapotúak. A legtöbb bővítmény csak a Yazi legfrissebb kódjával garantáltan kompatibilis, ezért a Yazi és a bővítményei verzióját együtt érdemes frissíteni.

9.1 A bővítmények fajtái

A bővítmények Lua⁹ nyelven íródnak, és a Yazi több helyen is használja őket:

Típus	Feladata
Funkcionális bővítmény	Egy billentyűhöz kötött, új művelet (például chmod, tömörítés, könyvjelzők, Git-parancsok). A keymap.toml-ban a plugin paranccsal hívható meg.
Előnéző (previewer)	Egy fájltípus előnézetét rajzolja ki a jobb oldali oszlopban (például CSV, jegyzetfüzet, hangfájl-metaadat).
Előtöltő (preloader) és lekérő (fetcher)	Háttérben készít elő adatot (például bélyegképet), illetve a MIME-típust szolgáltatja.
Felületi (UI) bővítmény	A felület elemeit módosítja (például teljes keret, egyedi állapotsor, Git-jelzők a fájllistában).

Sok bővítményt maga a projekt is karbantart a yazi-rs/plugins tárban (például smart-enter, full-border, git, mount, chmod, jump-to-char, toggle-pane, smart-paste, diff), a közösségi bővítmények pedig a dokumentáció „Resources” oldalán és az „awesome-yazi” listákon találhatók (például bookmarks, sudo, rsync, sshfs, lazygit, ouch, starship, duckdb).

9.2 Telepítés a ya pkg csomagkezelővel

A bővítmények és színsémák kezelésére a ya parancs pkg alparancsa szolgál:

Parancs	Hatása
ya pkg add tulaj/csomag	Csomag telepítése egy GitHub-tárból (például ya pkg add yazi-rs/plugins:git a monorepó egy alkönyvtárát telepíti)
ya pkg list	A ya pkg által kezelt csomagok listája
ya pkg upgrade	Az összes csomag frissítése a legfrissebb verzióra
ya pkg install	A package.toml-ban rögzített verziók telepítése (például új gépen)
ya pkg delete tulaj/csomag	Csomag eltávolítása

A telepített csomagok verziója a ~/.config/yazi/package.toml fájlban rögzül, így a beállításaid könnyen áthelyezhetők másik gépre. Ha egy csomagot egy adott verzióhoz szeretnél rögzíteni, hogy az upgrade ne frissítse, a rev értéke elé tegyél egy = jelet.

Példa: a chmod bővítmény. Telepítsd:

ya pkg add yazi-rs/plugins:chmod

Majd kösd egy billentyűkombinációhoz a ~/.config/yazi/keymap.toml fájlban:

[[mgr.prepend_keymap]]
on   = [ "c", "m" ]
run  = "plugin chmod"
desc = "Jogosultságok módosítása a kijelölt fájlokon"

Példa: egy felületi bővítmény. A full-border teljes keretet rajzol a Yazi köré. Telepítés után a ~/.config/yazi/init.lua fájlban kell inicializálni:

require("full-border"):setup()

Ahogy látni van elég sok megoldás. Így minden plugin-nál el kell olvasni a leírást és azt követni.

9.3 Színsémák (flavor)

A „flavor” egy előre elkészített színséma. A saját theme.toml fájlod (a felhasználói „téma”) és a flavor külön él, a Yazi automatikusan összefésüli őket, és a te beállításaid élveznek elsőbbséget. Így a színséma frissítése nem ütközik a saját módosításaiddal. A színsémák a ~/.config/yazi/flavors/ könyvtárba kerülnek, és ugyanúgy telepíthetők a ya pkg-vel. A kiválasztásuk a theme.toml-ban történik, világos és sötét módhoz külön-külön is:

[flavor]
dark  = "catppuccin-mocha"
light = "catppuccin-latte"

(A színsémákat a yazi-rs/flavors tárban találod, sajátot pedig a flavor-template sablonból készíthetsz.)

9.4 Távoli fájlrendszerek és példányok közötti kommunikáció

• Virtuális fájlrendszer (VFS). A vfs.toml fájlban SFTP-kapcsolatot¹⁰ regisztrálhatsz, majd a yazi sftp://kapcsolat-neve paranccsal közvetlenül a távoli gép fájljait kezelheted. A bejelentkezés SSH-ügynökkel, kulcsfájllal vagy jelszóval is történhet.
• DDS. A beépített üzenetküldő rendszer¹¹ lehetővé teszi, hogy a futó Yazi-példányok és külső programok (a ya parancson keresztül) eseményeket és állapotot osszanak meg egymással.

9.5 Integráció más programokkal

A Yazi beépülhet a mindennapi eszközeidbe: létezik hozzá Neovim-bővítmény (yazi.nvim) és Vim-bővítmény (ezekben a Yazi fájlválasztóként használható a szerkesztőből), a Helix szerkesztőhöz és a Zellij terminálmultiplexerhez készült Yazelix, valamint a promptot érintő kiegészítők: a starship.yazi a Starship promptot jeleníti meg a Yaziban, a yazi-prompt.sh pedig jelzi a shell promptjában, ha egy Yaziból nyitott shellben vagy.

10. Konfiguráció: fájlok és helyük

Megjegyzés: a konfiguráció részletes bemutatása (beállítások, billentyűkötések, témák, nyitási szabályok, előnézők finomhangolása) egy külön cikk témája lesz. Itt csak azt tekintjük át, milyen fájlok vannak, hol találhatók, és hogyan működik az alapértelmezett és a saját beállítások összefésülése.

10.1 A konfigurációs fájlok

A Yazi az alapértelmezett beállításokat a programba beépítve szállítja, ezért nem kell semmilyen konfigurációs fájlnak léteznie. Ha valamit módosítani szeretnél, a megfelelő fájlt létre kell hoznod a konfigurációs könyvtárban²⁴, ami Unix-szerű rendszereken (Linuxon is) a ~/.config/yazi/:

Fájl / könyvtár	Hely	Szerepe
yazi.toml	~/.config/yazi/yazi.toml	Általános beállítások: elrendezés, rendezés, rejtett fájlok, előnézet, megnyitók és nyitási szabályok, feladatok, előnézők
keymap.toml	~/.config/yazi/keymap.toml	Billentyűkötések
theme.toml	~/.config/yazi/theme.toml	Színek, ikonok, stílusok; a használt flavor kiválasztása
vfs.toml	~/.config/yazi/vfs.toml	Virtuális fájlrendszerek (például SFTP-kapcsolatok)
init.lua	~/.config/yazi/init.lua	Lua-inicializálás: bővítmények beállítása (setup()), egyedi felületmódosítások
package.toml	~/.config/yazi/package.toml	A ya pkg által kezelt csomagok rögzített verziói
plugins/	~/.config/yazi/plugins/	A telepített bővítmények (*.yazi könyvtárak)
flavors/	~/.config/yazi/flavors/	A telepített színsémák (*.yazi könyvtárak)
Naplófájl	~/.local/state/yazi/yazi.log	Hibakeresési napló (csak akkor készül, ha YAZI_LOG be van állítva)

Egy tipikus konfigurációs könyvtár így néz ki:

~/.config/yazi/
├── yazi.toml
├── keymap.toml
├── theme.toml
├── vfs.toml
├── init.lua
├── package.toml
├── plugins/
│   ├── chmod.yazi/
│   └── full-border.yazi/
└── flavors/
    └── catppuccin-mocha.yazi/

Az alapértelmezett fájlok mintaként a projekt shipped címkéjén találhatók: github.com/sxyazi/yazi/tree/shipped/yazi-config/preset. Elég csak azt a részt átmásolni és módosítani, amelyet meg akarsz változtatni.

Ha más helyen szeretnéd tartani a konfigurációt (például kipróbáláshoz), a YAZI_CONFIG_HOME környezeti változóval megadhatsz másik könyvtárat:

YAZI_CONFIG_HOME=~/.config/yazi-alt yazi

10.2 Mit lehet beállítani? (áttekintés)

A yazi.toml szakaszokra oszlik:

Szakasz	Mit szabályoz?
[mgr]	A fájllista viselkedése: oszlopok aránya (ratio), rendezés (sort_by, sort_dir_first stb.), sorvégi adat (linemode), rejtett fájlok (show_hidden), szimbolikus linkek, görgetési margó
[preview]	Az előnézet: sortörés, tabulátorméret, képek legnagyobb mérete és minősége, gyorsítótár-könyvtár
[opener] és [open]	Melyik program nyissa meg az egyes fájltípusokat
[tasks]	A háttérfeladatok párhuzamossága és korlátai
[plugin]	Előnézők, előtöltők és lekérők szabályai
[input], [confirm], [pick], [which]	A beviteli mezők, megerősítő ablakok, választók és a billentyűsúgó megjelenése

A keymap.toml a billentyűkötéseket (több kontextusban: fájllista, feladatkezelő, beviteli mező, súgó stb.), a theme.toml a színeket és ikonokat tartalmazza.

Verziófigyelem: a szakaszok és a beállítások nevei változhatnak. A régebbi útmutatók például még [manager] néven említik a [mgr] szakaszt. Mindig az általad használt verzió dokumentációját kövesd. A változtatásokról mindig kapsz értesítést a verziók váltásánál. Azaz NE csak frissítsd, hanem menj fel az oldalra és nézz is meg az újdonságokat.

10.3 Alapértelmezett és saját beállítások összefésülése

A saját fájljaid felülírják az alapértelmezett értékeket. A billentyűkötéseknél (és a nyitási szabályoknál, előnézőknél, ikonoknál) viszont gyakran nem az egész listát akarod lecserélni, hanem csak kiegészíteni. Erre szolgál a prepend_* (az alapértelmezettek elé szúr) és az append_* (az alapértelmezettek mögé fűz) alak, például prepend_keymap vagy append_rules:

# ~/.config/yazi/keymap.toml – csak illusztráció
[[mgr.prepend_keymap]]
on   = [ "g", "m" ]
run  = "cd /mnt"
desc = "Ugrás a /mnt könyvtárba"

10.4 Egy minimális példa

Az alábbi yazi.toml néhány gyakori beállítást mutat: a rejtett fájlok látszanak, a könyvtárak elöl vannak, a rendezés „természetes”, és a sorok végén a fájlméret látszik.

# ~/.config/yazi/yazi.toml
[mgr]
show_hidden    = true
sort_by        = "natural"
sort_dir_first = true
sort_translit  = true
linemode       = "size"

A sort_translit az ékezetes betűket rendezéskor az alapalakjukra vezeti vissza (például á → a). A dokumentáció külön kiemeli, hogy ez a magyar ékezetes karaktereket tartalmazó fájlnevekhez hasznos, de csak sort_by = "natural" mellett érvényesül.

10.5 Hibakeresés

Ha valami nem úgy működik, ahogy vártad, indítsd naplózással, majd nézd meg a naplófájlt:

YAZI_LOG=debug yazi
# majd egy másik terminálban:
less ~/.local/state/yazi/yazi.log

Az init.lua szintaktikai hibái miatt a Yazi nem tudja betölteni a Lua-kódot, ezért érdemes a szerkesztődben Lua-szintaxisellenőrzést használni. A színséma vagy téma hibáira gyakran az elavult mezők a magyarázat; a theme.toml ellenőrizhető a taplo TOML-ellenőrzővel.

11. Hasznos honlapok

Hivatalos oldalak

Oldal	Tartalma
yazi-rs.github.io	A projekt hivatalos honlapja
yazi-rs.github.io/docs/installation	Telepítés minden támogatott rendszerre, a függőségek listája
yazi-rs.github.io/docs/quick-start	Gyorsindító: y burkoló, alapvető billentyűk
yazi-rs.github.io/docs/configuration/overview	A konfiguráció áttekintése, a yazi.toml, keymap.toml, theme.toml, vfs.toml leírása
yazi-rs.github.io/docs/image-preview	A képelőnézet: támogatott terminálok, tmux, Zellij, hibakeresés
yazi-rs.github.io/docs/plugins/overview	A bővítmények írása és használata
yazi-rs.github.io/docs/flavors/overview	Színsémák használata és készítése
yazi-rs.github.io/docs/cli	A ya parancs és a ya pkg csomagkezelő
yazi-rs.github.io/docs/dds	Az adatelosztó szolgáltatás (DDS)
yazi-rs.github.io/docs/tips	Hasznos tippek és receptek
yazi-rs.github.io/docs/resources	Közösségi bővítmények, előnézők, integrációk gyűjteménye
yazi-rs.github.io/docs/term	A Yazi szakszavainak magyarázata (angolul)
yazi-rs.github.io/docs/faq	Gyakran ismételt kérdések
yazi-rs.github.io/features	A funkciók bemutatása
yazi-rs.github.io/blog	A projekt blogja (például a „Why is Yazi Fast?” cikk)

Forráskód, kiadások, bővítmények

Oldal	Tartalma
github.com/sxyazi/yazi	A projekt forráskódja, hibajegyek, fejlesztési tervek
github.com/sxyazi/yazi/releases	Kiadások és előre fordított binárisok (a „nightly” is)
github.com/sxyazi/yazi/discussions	Beszélgetések, kérdések, ötletek
github.com/sxyazi/yazi/tree/shipped/yazi-config/preset	Az alapértelmezett konfigurációs fájlok
github.com/yazi-rs/plugins	A projekt hivatalos bővítményei
github.com/yazi-rs/flavors	Kész színsémák
github.com/yazi-rs/flavor-template	Sablon saját színséma készítéséhez
github.com/yazi-rs/builds	A Debian- és Ubuntu-alapú rendszerek hivatalos APT-tára
github.com/AnirudhG07/awesome-yazi	Közösségi „awesome” lista bővítményekről, színsémákról és forrásokról
github.com/sachinsenal0x64/awesome-yazi	Egy másik „awesome-yazi” gyűjtemény

Csomagok és közösség

Oldal	Tartalma
repology.org/project/yazi/versions	A Yazi csomagverziói disztribúciónként
aur.archlinux.org/packages/yazi-git	Az AUR yazi-git csomagja
aur.archlinux.org/packages/yazi-nightly-bin	Az AUR yazi-nightly-bin csomagja
snapcraft.io/yazi	Snap csomag
flathub.org/apps/io.github.sxyazi.yazi	Flatpak csomag (korlátozásokkal)
discord.gg/qfADduSdJu	A közösség Discord-szervere (főleg angol nyelvű)
t.me/yazi_rs	Telegram-csoport (főleg kínai nyelvű)

Kapcsolódó eszközök

Oldal	Tartalma
github.com/jstkdng/ueberzugpp	Überzug++: képek megjelenítése olyan terminálban, amely nem ismer képprotokollt
www.nerdfonts.com	Nerd Font betűtípusok letöltése
rustup.rs	A Rust-eszközkészlet telepítője (forrásból fordításhoz)
itsfoss.com/yazi	Angol nyelvű, külső bemutató a Yazi használatáról

A hivatalos dokumentáció és a legtöbb közösségi forrás angol nyelvű.

lf, yazi vagy ranger? Terminálos fájlkezelők összehasonlítása

Három népszerű, vim-szerű terminálos fájlkezelő egymás mellett: funkciók, használhatóság és bővíthetőség szempontjából. Az adatok a 2026. szeptemberi állapotot tükrözik.

Röviden

• lf: minimalista, gyors, egyetlen bináris. A hiányzó funkciókat shell-szkriptekkel pótolod.
• yazi: a leggazdagabb, legaktívabban fejlődő és leggyorsabb. Beépített előnézetek, Lua pluginok, csomagkezelő.
• ranger: a klasszikus, kiforrott és stabil. Python-alapú, mélyen bővíthető, de lassan fejlődik.

A három szereplő

lf („list files") Go nyelven íródott, és a ranger ihlette. Egyetlen statikus binárisként települ, kliens-szerver felépítésű, és tudatosan keveset tud: a bővítés jórészt shell-parancsokon keresztül történik.

yazi Rustban íródott, aszinkron I/O-ra épül, a CPU-igényes feladatokat több szálon futtatja. Beépített képelőnézettel, szintaxiskiemeléssel, virtuális fájlrendszerrel és Lua-plugin rendszerrel érkezik.

ranger 2010 óta létezik, Pythonban íródott, curses felülettel. Két segédeszközzel dolgozik: a rifle a fájlmegnyitást, a scope.sh az előnézeteket intézi.

Alapok

	lf	yazi	ranger
Nyelv	Go	Rust (async)	Python (curses)
Licenc	MIT	MIT	GPL-3.0
Telepítés/build	Egyetlen statikus bináris, gyors fordítás	cargo build --release --locked, friss Rust kell, lassabb fordítás	Nincs fordítás, forrásból futtatható
Platform	Linux, BSD, macOS, Windows	Linux, BSD, macOS, Windows	Linux, BSD, macOS (Windowson csak WSL)
Fejlesztés	Aktív	Nagyon aktív	Lassú, stabil
Konfig formátum	lfrc (shell-szerű)	TOML + init.lua	rc.conf, rifle.conf, commands.py

Funkciók

	lf	yazi	ranger
Miller-oszlopok	✅	✅	✅
Fülek	❌	✅	✅
Multipane nézet	❌	❌	✅
Kijelölés	✅ (könyvtárak között is)	✅ + visual mód	✅ + visual mód
Tömeges átnevezés	❌ (wiki-script)	✅	✅
Másolás/mozgatás	✅	✅ háttérfeladat, folyamatjelző, megszakítható	✅ feladatkezelő
Kuka	❌ (script)	✅ beépített	⚠️ trash-cli-vel
Keresés/szűrés	✅ find/search/filter	✅ + fd, rg, fzf beépítve	✅ + fzf-parancs
zoxide-ugrás	script	✅ beépített	plugin
Könyvjelzők	✅	plugin	✅
Címkék (tag)	❌	plugin	✅
Szöveg-előnézet	külső script (pistol, ctpv)	✅ beépített szintaxiskiemelés	scope.sh
Kép-előnézet	sixel beépítve, többi script	✅ natív több protokoll, Überzug++/Chafa fallback	ueberzug(++), w3m, kitty, iTerm2
PDF/videó/archívum	script	✅ beépített (ffmpeg, poppler, 7z kell)	scope.sh
Távoli fájlrendszer	❌ (sshfs)	✅ beépített VFS (SFTP)	❌ (sshfs)
Fájlmegnyitás	open parancs (script)	opener-szabályok (MIME/név)	rifle (szabályalapú)
Ikonok	✅ (icons fájl)	✅ beépített	plugin (devicons)
cd kilépéskor, fájlválasztó mód	✅	✅	✅
Egér	✅	✅	✅

Használhatóság

	lf	yazi	ranger
Első benyomás	Csupasz, sokat kell beállítani	Kapásból gazdag	Jó alapértelmezések
Sebesség	Gyors, nagyon könnyű	Leggyorsabb nagy mappákban	Nagy mappáknál lassabb
Billentyűk	vim-szerű	vim-szerű + which-key popup	vim-szerű
Parancssor	:	:	: konzol, jó tab-kiegészítés
Tanulási görbe	Alacsony mag, de a kényelemig sok munka	Közepes	Közepes
Stabilitás	Nagyon stabil	Fejlődik, a konfigformátum változhat	Nagyon stabil

Bővíthetőség

	lf	yazi	ranger
Fő mechanizmus	Shell-parancsok (cmd, $ ! % &), bármely nyelven	Lua plugin + Lua API	Python plugin + belső API
Plugin-kezelő	❌ (wiki, copy-paste)	✅ ya pkg	❌ (kézi másolás)
Témák	Színséma-fájl	✅ flavor-ok, csomagkezelővel	Colorscheme (Python)
Külső vezérlés	✅ lf -remote, kliens-szerver	✅ ya emit, DDS (példányok közti pub-sub)	Korlátozott (--cmd)
Eseménykezelők	✅ on-cd, on-select, on-quit…	✅ DDS-feliratkozás	✅ signal hookok
Egyedi előnézet	previewer script	Lua previewer/preloader/spotter/fetcher	scope.sh / Python
UI átírása	❌	✅ UI pluginok	✅ (Pythonban, nehézkesen)
Ökoszisztéma	Wiki-receptek	Nagy, gyorsan nő	Nagy, de régebbi
Nyelvfüggetlen	✅	❌ (Lua)	❌ (Python)

Az xdg-desktop-portal-termfilechooser mindhárommal működik, ha fájlválasztóként szeretnéd használni őket.

Melyiket válaszd?

• lf: ha minimalista, gyors és shell-központú megoldást szeretnél, és nem zavar, hogy mindent te állítasz össze.
• yazi: ha a legtöbb funkciót, a leggyorsabb működést és az aktív plugin-ökoszisztémát keresed. Cserébe a fordítás nehezebb, és a konfigformátum még változhat.
• ranger: ha kiforrott, stabil eszközt akarsz Python-alapú, mélyen bővíthető felülettel, és nem gond a lassabb fejlődés.

Megjegyzések

• A ranger legutóbbi stabil kiadása az 1.9.4, 2024. novemberi dátummal.
• A yazi aktívan fejlődik, naptári verziózást használ (26.x). Párhuzamos Lua-plugin rendszere révén a felület nagy része átírható, és virtuális fájlrendszerrel a távoli fájlok is kezelhetők.
• A yazi szintaxisa időnként megváltozik, ami elronthatja a haladó konfigurációkat. Frissítés előtt érdemes átnézni a changelogot.
• A táblázatokban a ✅ beépített funkciót, a ❌ hiányzót, a ⚠️ külső eszközzel elérhetőt jelöl.

13. Összegzés

A Yazi egy gyors, korszerű, bővíthető terminálos fájlkezelő, amely különösen jól érzi magát azoknál, akik amúgy is a terminálban élnek. Az aszinkron működés miatt nagy könyvtárakban és nagy műveleteknél is reagál, a beépített előnézetek (kód, kép, PDF, archívum, videó) pedig sok külső program indítását megspórolják. Az irányítás Vim-szerű, ezért az elején szokni kell, utána viszont rendkívül hatékony.

Az "árát" is érdemes látni: a projekt béta, ezért a beállítások és a bővítmények időnként törhetnek, a teljes élményhez pedig több külső segédprogramot és egy Nerd Fontot kell telepíteni. A Mint alapértelmezett terminálemulátoraiban a képelőnézethez további lépés kell (Überzug++ vagy másik terminál).

A telepítés Arch Linux alatt a legegyszerűbb (egyetlen pacman parancs), Linux Minten a hivatalos APT-tár a kényelmes megoldás, forrásból pedig mindkét rendszeren könnyen lefordítható. Aki kedvet kap hozzá, az y burkolófüggvénnyel és az alapvető billentyűk elsajátításával néhány nap alatt megszokhatja, a konfigurációt pedig fokozatosan, a saját igényei szerint alakíthatja. Erről, a konfigurációs lehetőségekről egy külön cikk szól majd részletesen.

13. Lábjegyzetek

1. Rust: rendszerprogramozási nyelv, amely már fordításkor ellenőrzi a memóriakezelést, ezért a hibák jelentős része a futtatás előtt kiderül. A Rust-programok gyorsak, és rendszerint egyetlen futtatható fájlként szállíthatók. A forrásból fordításhoz a rustup/cargo eszközkészlet kell. ↩

2. TUI (Text User Interface): szöveges felhasználói felület. Nem külön grafikus ablakban, hanem a terminálemulátoron belül jelenik meg: karakterekből, keretekből és színekből épül fel, és billentyűzettel (részben egérrel) irányítható. Ilyen például a htop, a vim vagy a Midnight Commander. ↩

3. Aszinkron I/O: a program nem várja meg tétlenül a lassú műveletek (lemezolvasás, hálózat, külső program) végét, hanem közben mással foglalkozik, az eredményt pedig később dolgozza fel. Emiatt a felület nem „fagy le” hosszú műveletek közben sem. ↩

4. Miller-oszlopok: hierarchikus adat (itt a könyvtárfa) megjelenítése egymás melletti oszlopokban: balra a szülő, középen az aktuális szint, jobbra a kijelölt elem tartalma vagy előnézete. A macOS Finder oszlopnézete is ilyen. ↩

5. Vim-szerű (modális) vezérlés: a Vim szövegszerkesztőből ered. A h, j, k, l betűk a nyilakat helyettesítik, a nagybetűs billentyűk gyakran a kisbetűs művelet „erősebb” változatai (például d: lomtárba, D: végleges törlés), és jellemzőek a többbillentyűs kombinációk (például g g). A Yazi beviteli mezői is modálisak: van normál és beszúró mód. ↩

6. Terminálos képprotokollok: a terminálemulátorok egy része speciális vezérlőkódokkal képes képet is kirajzolni. Ilyen a Kitty grafikus protokollja, az iTerm2 „inline images” protokollja és a Sixel formátum. Hogy melyiket ismeri a terminálod, az emulátortól függ. ↩

7. Überzug++: különálló program, amely X11 vagy támogatott Wayland-kompozitorok alatt külön ablakként rajzolja ki a képet a terminálablak fölé. Azoknak hasznos, akiknek a terminálja nem ismer képprotokollt. ↩

8. Előtöltés és gyorsítótár: a program még azelőtt elkészíti a képek, videók és PDF-ek előnézetét (és a fájlok MIME-típusát), mielőtt a kurzor odaér, és eltárolja őket. Így a görgetés közben az előnézet azonnal megjelenik. Az így keletkező adatok a gyorsítótár-könyvtárba kerülnek. ↩

9. Lua: könnyű, beágyazható szkriptnyelv. A Yazi bővítményei Lua-ban készülnek, és az init.lua fájl is Lua-kód. A nyelv alapjai néhány óra alatt elsajátíthatók. ↩ ↩

10. SFTP és SSH-ügynök: az SFTP az SSH-kapcsolaton keresztül történő fájlátviteli protokoll (nem keverendő az FTPS-sel). A bejelentkezéshez az SSH-kulcsokat az ssh-agent nevű háttérfolyamat tárolhatja: a betöltött kulcsokat az ssh-add -l listázza, újat az ssh-add tölt be. ↩ ↩

11. DDS (Data Distribution Service): a Yazi belső, közzétételi-feliratkozási (publish–subscribe) elvű üzenetküldő rendszere. Segítségével több futó Yazi-példány, illetve a ya parancs és a bővítmények eseményeket, állapotot oszthatnak meg. Külön kiszolgálófolyamat nem kell hozzá. ↩ ↩

12. fzf, zoxide, fuzzy keresés: az fzf interaktív „fuzzy” szűrő: a beírt karaktereknek nem kell egybefüggően szerepelniük a találatban, elég, ha ugyanabban a sorrendben követik egymást. A zoxide megjegyzi a meglátogatott könyvtárakat, és a látogatás gyakorisága és frissessége alapján ajánl ugrási célt. A ripgrep (rg) gyors, rekurzív szövegkereső, az fd a find gyorsabb, egyszerűbb alternatívája. ↩

13. TOML: egyszerű, ember számára is jól olvasható konfigurációs fájlformátum. [szakaszokból] és kulcs = érték párokból áll, támogatja a listákat is. Például: show_hidden = true. ↩

14. Nerd Font: olyan betűtípus, amely a megszokott karakterek mellett több ezer ikont (fájltípusokat, Git-jeleket, logókat) is tartalmaz. Nélküle a Yazi ikonjainak helyén üres négyzetek jelenhetnek meg. A betűtípust a terminálemulátor beállításaiban kell kiválasztani. ↩

15. MIME-típus: a fájl tartalmának szabványos azonosítója (például text/plain, image/png). A Yazi a file paranccsal állapítja meg (nem pusztán a kiterjesztés alapján), és ez dönti el, hogy melyik előnézet és melyik megnyitó program érvényes az adott fájlra. ↩

16. Csomagtár és AUR: a csomagtár (repository) egy szerver, amelyről a csomagkezelő (pacman, apt) a csomagokat letölti. Az Arch Linux hivatalos tárai mellett létezik az AUR (Arch User Repository): felhasználók által karbantartott csomagleírások (PKGBUILD) gyűjteménye. Ezeket a saját gépeden építi meg egy AUR-segédprogram (például paru, yay); a tartalmuk nem hivatalosan ellenőrzött. ↩

17. APT-forrás és GPG-kulcs: külső APT-tár használatához két dolog kell: egy kulcsfájl (a /usr/share/keyrings könyvtárban), amellyel a tár csomagjainak aláírása ellenőrizhető, és egy forrássor az /etc/apt/sources.list.d/ könyvtárban. A signed-by beállítás miatt a kulcs csak az adott tárra érvényes, más forrásokat nem érint. ↩

18. Szimbolikus link: egy fájl vagy könyvtár „hivatkozása”, amely egy másik útvonalra mutat (ln -s). Ha a célt törlöd, a link „lóg”. A hardlink ezzel szemben ugyanannak az adatnak egy második neve ugyanazon a fájlrendszeren belül. ↩

19. PATH: környezeti változó, amely a könyvtárak listáját tartalmazza, ahol a shell a parancsokat keresi. Ha egy program nem a PATH-ban szereplő könyvtárban van (például /usr/local/bin, ~/.local/bin, ~/.cargo/bin), akkor a nevével nem indítható. Az aktuális értéke az echo $PATH paranccsal olvasható ki. ↩

20. Rustup, Cargo, eszközkészlet: a rustup a Rust fordítót és a kapcsolódó eszközöket (a „toolchain”-t) telepíti és frissíti. A cargo a Rust csomag- és build-kezelője: a cargo install a crates.io tárból tölti le a forráskódot, lefordítja, és a ~/.cargo/bin könyvtárba telepíti. A cargo binstall a lefordított binárist tölti le, fordítás nélkül. ↩ ↩

21. Snap és Flatpak (homokozó): olyan csomagformátumok, amelyek a programot elszigetelt környezetben („homokozóban”) futtatják. Ez biztonságosabb, de egy fájlkezelőnél korlátozhatja a fájlrendszer elérését és a külső programok indítását. A Linux Mint alapból tiltja a snapd telepítését. ↩

22. Munkakönyvtár (CWD): a shell aktuális könyvtára. Egy alprogram (mint a Yazi) nem tudja megváltoztatni a szülő shell munkakönyvtárát. Ezért kell az y függvény: a Yazi kilépéskor egy fájlba írja az utolsó könyvtárat, a függvény pedig ezt beolvassa, és a shellben cd-t végez. ↩

23. Megnyitó (opener): a konfigurációban megadott parancs, amely egy adott fájltípust megnyit. Az alapértelmezések: szöveghez az $EDITOR, egyéb fájlokhoz az xdg-open. Az [opener] és az [open] szakasz módosításával a hozzárendelések testre szabhatók. ↩

24. Konfigurációs könyvtárak Linuxon: a felhasználói beállítások hagyományosan a ~/.config/ alatt, az állapot- és naplófájlok pedig a ~/.local/state/ alatt tárolódnak. A ~ a saját könyvtáradat jelöli (például /home/felhasznalo). A pontos hely a Yazi esetében a YAZI_CONFIG_HOME változóval felülírható. ↩