Ennyi időt megértem (egyre kevéssé) szőrös fejjel, de még sosem volt mechanikus (és TKL) billentyűzetem, me hogy mitől lenne jobb sok pézé... Ellenben van pár (pont 2) billentyűzet fetisiszta ismerős, akik rágták fülecskémet, hogy még nem is éltél igazán, ha nem volt mechanikus billentyűzeted... Mivel kiskerek évfordulós leszek hamarosan (55, jáj!), gondoltam ajándéknak jó lesz, vágjunk bele, mert esetleg bekövetkezik a kaszás dolog, oszt azzal fogadnak odaát, hogy "ba...ki, nem vót mehanikás billentyűd, mekkora egy lúzer vótá, édesisten..." az azért ciki lenne...

A kiválasztás viszonylag könnyű, ha magyar vagy meg Linuxos, mert kevés cég teszi meg azt a szívességet, hogy +ékezetek, +mechanikus billentyűk, -Win szoftver verziót áruljon... Szóval némi nézelődés után megérkeztem Kínába (hova máshová), a Keychronhoz, és mivel hallgatok a nálam okosabbakra, akik azt mondták, hogy a fájós csuklómnak jót tesz, ha elengedem a numerikus padot, és egyenesebb kéztartással egerészek, az amúgy ergonomikus rágcsálómmal, ezért a 80-as, TKL kivitelű C3 Pro 8K (vezetékes) lett a szerencsés kiválasztott. Mivel hót sügér vagyok ezekhez a cuccokhoz, így némi olvasgatás után úgy gondoltam, hogy a barna kapcsolók az én világom, tehát ez a verzió (létezik red és banana is).

Forrás: keychron.hu

Mit kapunk: először is egy igényes dobozt, ami már megalapozza a jó érzéseidet, 3 db tartalék mechanikát, kupakokat (tudj Mac-esíteni), Type-C kábelt átalakítóval, egy fogót a barkácsoláshoz, és egy műanyag, de minden honnan strapabírónak tűnő, masszív kis billentyűzetet. Nékem teccik...

Forrás: keychron.hu

Kínai barátaink kedveskedtek a Linux felhasználóknak azzal, hogy számos funkció (főleg a világítással kapcsolatosak) közvetlenül a billentyűzetről elérhetőek (fn gombbal). A motyó teljes konfigurálása pedig a weben történik (tehát nincs Win függőség), a Keychron Launcher felületen, itt aztán kedvünkre állogathatunk mindent, a világítástól a makrókig, tesztelhetjük az eszközt, és természetesen elvégezhetjük a firmware frissítéseket is. A beállításokat maga tárolja, ezért teljesen hordozható, gépfüggetlen. A csatlakozáshoz Chromium alapú böngető kell (Chrome, Chromium, Opera, Edge, stb.; a WebHID miatt), és ha immutable Linuxot használsz (mint én most az Aeon-t), vagy bármi okból a böngető flatpak csomagból érkezik, akkor kell egy kis farigcsálás, mert a konténeres környezet nem engedi a szükséges kapcsolatot.

Chrome esetén:
flatpak override --user --device=all com.google.Chrome

Udev szabály:
echo 'SUBSYSTEM=="hidraw", ATTRS{idVendor}=="3434", MODE="0666", TAG+="uaccess"' | sudo tee /etc/udev/rules.d/50-keychron.rules

Beizzítjuk:
sudo udevadm control --reload-rules && sudo udevadm trigger

Kész, csatlakozhatunk a flatpak-es böngetőnkkel...

És milyen érzés? Hát baromi jó! Kellemes nyomkodni, nekem pont jó az ellenállása a billentyűknek (jó választás volt a barna kedves Berus, grat), és mivel a kapcsolóknak van egy kis hangtompító szivacsa (gasket mount-szerű felépítés; bizony, ilyen tanult lettem), így a hang az elég menő "thocky", tehát nem fémes, hanem mélyebb, telt. Néha a numerikus padot még keresem, de azért tudok nélküle élni...
A negatívumok: a feliratok elég aprók, vének és vakon gépelni nem tudók hátrányban...
Megérte az árát? Maximálisan, imádom! Szerintem a Keychron C3 Pro tökéletes belépő a mechanikus billentyűzetek világába! Szal ha még nincs mehanikás cuccod, és sokat pötyögsz (mert mondjuk pálcikawm mániás vagy, és még a Gnome-ból is azt csinálsz) gondolkozz el rajta, tisztább, szárazabb érzés, hidd el!

Launcher elérhetősége: https://launcher.keychron.com/

Berus