Preambulum:

TV műsorok vételére manapság több megoldás is létezik, mégpedig nagy vonalakban:

• Földi rádióhullám sugárzás (DVB-T) – talán ez a legelterjedtebb, nálunk ezt egyedüli országos szolgáltató (AH) biztosítja (MindigTV).
   
• Kábelen keresztül (DVB-C), sok kicsi vállalkozás mellet vannak a nagyobbak: Telekom, Digi, Vodafone (volt UPC), Telenor, stb. Műszaki szempontból a kábel TV a legüzembiztosabb. Mivel jellemzően csomagban értékesítik ezeket a szolgáltatásokat, Internet szolgáltatás mellett, ma IPTV csatornák is kerülhetnek a csomagba, ami webes továbbítást jelent.
   
• Műholdas (tányéros) TV - itt jellemzően a Digi, UPC-Direct, Telekom vannak jelen. A műholdas vételt befolyásolhatja az időjárás (ahogy a földi vételt is, de a műholdast kissé jobban), de ezzel együtt lehet élni. Egyébként lehet olyan rendszert építeni, amelyik nagyon üzembiztos, csak ez persze drágább valamivel.

A legtöbb előfizető a fenti megoldásokkal kap egy csatorna csomagot, 10-20-30 csatornával, amelyek jellemzően magyar nyelvűek, akadhatnak opcióként idegen nyelvű műsorok is. A kábel TV, illetve a műholdas TV esetében a szolgáltató biztosít egy alapszintű vevőkészüléket (box), amit a TV-hez kell csatlakoztatni. A boxban előfizetői kártya (CAM) van, ami csak az adott boxban működik, azzal össze van párosítva, a kártya másik boxban történő használata nem lehetséges, elvileg. (Gyakorlatilag vannak megoldások, amivel mégis)

A TV csatornák folyamában, ami digitális, a műsor mellett rengeteg egyéb információ is jön. Pl. az összes előfizetői kártya kódrészlete. Ezt a box folyamatosan nézegeti. Ha a helyi kártya kódja nem található a halmazban, akkor nem mutatja a TV műsort. Ezzel van megakadályozva az illetéktelen vétel. Van még szolgáltatói azonosító is. Ez egy kód, amelyik a szolgáltatót azonosítja (pl. UPC, Digi), és a box ez alapján szűri a csatornákat, csak azokat fogja mutatni, ami belé van programozva. Így bár a műholdról sokkal több csatorna is fogható lenne (a Thor 5 műhold, ahonnan a Digi /UPC csatornák jönnek, kb. 6-700 csatornát sugároz) nem lehetséges az egyéb csatornák vétele. (réges-régen UPC még adott olyan boxot, amivel lehetett fogni az egyéb FTA csatornákat is). Az FTA annyit tesz, hogy Free To Air, azaz szabadon fogható csatornát jelent. Ma egyre kevesebb ilyen van, de azért akad még. Mondjuk a Thor 5 műholdon jelenleg csak 1 ilyen van, a NASA TV.

Mi van akkor, ha valaki más csatornákat is szeretne fogni? Pl. más nyelvűeket, vagy másik ország TV csatornáit, (pl. nálunk a kínaiak), nyelv tanulók, vagy egyszerűen kíváncsiak, vagy telhetetlenek, akiknek nem elég az a néhány csatorna, vagy megrögzöttek, akinek pont olyan csatornák kellenek, amiket a helyi szolgáltató nem ad? Nos, nekik áll az a lehetőség, hogy vesznek egy saját (nem szolgáltatói) műholdvevőt, azt felszerelik / beüzemelik, és bódottá. Létezik egy szubkultúra is, amelynek tagjai nem is a műsorokra kíváncsiak, hanem a műszaki megvalósításokra, azon megy a verseny, hogy kinek a legnagyobb, a legtöbb műholdat fogó, vagy legtrükkösebb a rendszere.

A használt piac tele van mindenféle elavult / használhatatlan műholdvevőkkel, amit pár ezer Ft-ért kínálnak, csak jelzem, hogy a mai elvárások minimum az MPEG-4 képesség megléte, mert a műsorok jellemzően ilyenek.

Most, a hosszabbra sikerült felvezetés után térjünk rá a lényegre, amiért ezt a blogot elkezdtem…

Már régebben is léteztek linuxos műholdvevők, amik jobban hasonlítottak egy PC-re, olyan szempontból, hogy valamilyen PC-s processzor (többnyire AMD) volt a lelkük, PCI/PCIe buszrendszerük volt, és az áruk vetekedett egy új laptop árával. De ahogy a „mobiltelefonos” processzorok illetve társaik fejlődtek (MIPS, ARM), az ipar ráállt ezekre, mert így relatíve olcsóbb, és sokkal fejlettebb megoldásokat tudtak létrehozni. Az úttörő ebben a Dreambox volt, aki kialakított egy Linuxos műholdvevő „disztribúciót”, aminek az Enigma nevet adta, és több Windowsos segédprogramot is biztosított hozzá (DreamboxEdit, DreamEdit, amivel a készülék frissítéseit lehetett feltölteni, beállításokat / csatornákat menteni, szerkeszteni, feltölteni, stb.) aztán az Enigma fejlődött, az új verzió neve pedig Enigma2 lett. Jelenleg itt tartunk, újabb Enigma nem került napvilágra. A helyzet az, hogy mivel az Enigmák szabad szoftverek, azt átvette több gyártó is, akik feltörekvésükben eléggé háttérbe szorították a Dreambox-ot. Főleg az Amiko, illetve a VU+ cégek törtek be nagyon a piacra, de ma már szép számmal vannak újabb jelentkezők is. Már a Dreambox-nál elkezdődött egy folyamat, ami a rendszer nyíltságából adta magát: amatőrök készíteni kezdtek olyan változatokat, aminél a felületnek más színvilága, elrendezése volt, az újabb gyártók ebben marketing lehetőségeket láttak, és többé kevésbé szorgalmazták is a dolgot, segítve az amatőröket. A VU+ pl. fórum felületet biztosít, ahol az amatőrök és a nagyközönség találkozhat, lehet segítséget kérni, a változatokat letölteni, stb. Ezeket a változatokat Image-nak hívják. Az Image tartalmazza az eredeti Enigma kiadást, és az alternatív felületet. Továbbá az eredeti Enigma bővítményein túl a saját felülethez tartozó kiegészítőket, segédprogramokat is, pontosabban ezeket le lehet tölteni / telepíteni / frissíteni, de elkülönülnek az alap, és a felülethez kapcsolódó bővítmények.
Mivel az Image tartalmazza az eredeti fimrware-t, az Image frissítése egyben a készülék teljes frissítését is jelenti. Emiatt az sem mindegy, hogy melyik változat kerül telepítésre, hiszen a készülékek hardveresen eltérők, így figyelni kell arra, hogy az Image passzoljon a készülékhez (el kell olvasni a leírást!)

Például, van egy VU+ készülékünk, arra telepíteni szeretnénk egy, a gyáritól eltérő Imaget.
Az első, amit célszerű ellenőrizni, hogy támogatja-e a magyar nyelvet. Mivel nem mindegyik támogatja. Amúgy egyik sincs éppen teljeskörűen lefordítva, de sokuk egy vak hangot sem tud magyarul.

Pl, szóba jöhetnek ezek: BlackHole, OpenBlackhole, VTI, OpenATV, ezek tuti tudnak magyarul. A VTI, meg az OpenATV „nem hivatalos” Image-k, amit úgy kell érteni, hogy ezeket nem támogatja a VU+, de persze ezek attól még működnek. Jellemzően sokféle készülékre telepíthetők, mert a csomagban sok készülék kódrészlete benne van. Általában ritkábban frissülnek, azaz a firmware-k régebbiek. Ezzel szemben a BlackHole, és OpenBlakcHole a VU+ által támogatott Imagek, folyamatosan frissülnek, és konkrét készülékhez tartozó csomagot, ami csak az adott készülékhez igazodik, kell letölteni innen:

https://www.vuplus-community.net/board/forums/black-hole-images-download.156/

(Az OpenBlackHole a sima BlackHole kihívója, ami gyorsan fejlődik, de még eléggé kiforratlan a felület)

Ahogy az lenni szokott, az újabb Image tartalmazhat olyan hibákat, amik a régebbi verziókban nem voltak benne, érdemes megtartani a jól működő régebbi telepítőt.

Egy főverzión belül az Image képes automatikusan frissülni, de az újabb főverziót le kell tölteni, és helyben telepíteni. A telepítés rendszerint abból áll, hogy a letöltött fájlt kicsomagoljuk egy pendrájvra, megtartva az adott mappastruktúrát, a pendrájvot a kikapcsolt készülékbe helyezzük, és bekapcsoljuk.

A kurrens Image-król részletesen pl. ez az oldal szól: https://www.dreambox4k.com/

Itt, és más oldalakon is részletes, fotókkal illusztrált leírásokat találhatunk az Image-k kinézetéről, képességeikről.

Alább egy konkrét készülékhez igazodva, olyan oldalról próbálom bemutatni a rendszert, amiről kevesebb infó van a neten.

Ahogy egyébként a telefonokkal (meg egyebekkel) lenni szokott, itt is alapszabály, hogy minél több RAM, annál jobb, minél nagyobb tárhely, annál jobb. Az olcsóbb, belépő szintű modellek esetében nem ritka a fél GB memória, 1 GB flash tárhellyel. Működnek, azaz TV-t nézni lehet velük, de pl. csatornaváltás, menü kezelése és minden egyéb nagyon lassú, a tárhely hamar elfogy (akár EPG, Teletext adattól is, de bővítmények is fogyasztják). Bár igaz, hogy az újabb Image-k képesek a belső tárhelyet USB pendrájvval összefésülni, de ez inkább szükségmegoldásnak számít.

A jelen bemutatóhoz használt VU+ Zero 4K készüléket a cég belépő szintűnek szánta, de 2 GB RAM-ja van, és 4 GB flash tárhelye, ami bőven sok. A készülék gyors, és nyakló nélkül telepíthetünk bővítményeket. Ahol spóroltak, egyéb tekintetben minimalista, pl. csak egy USB2.0 portja van, (lehet HUB-ot használni), és csak 100-as hálózati portja. Ettől függetlenül nincs gond az USB pendrájvról a HD film lejátszással, vagy hálózati streameléssel. Felvenni viszont csak merevlemezre (SSD-re) tud (pendrájvra nem), ezt külön megvásárolt kapcsolódó dobozba kell szerelni, azt hozzá kell illeszteni a készülékhez.

A VU+ Zero 4K elég régi kiadás, és régebben kb. 45e Ft volt, ma már 60e Ft körül van az ára, gondolom erről is a kriptopénz bányászok tehetnek :-P
https://belteri-egyseg.arukereso.hu/vu/zero-4k-p395433873/

Jelenleg BlackHole image van a példa készüléken, ennek menürendszeréről mutatok pár fotót, olyanokat, amik nem nagyon vannak a neten (a jobb oldali felső fekete felületen a NASA TV fut, de mindig sikerült úgy csinálnom a képkivágást, hogy annak képe nem került bele):

Főmenü:

BlackHole beállítások:

Pluginek (Enigma2 bővítmények, a lista nem teljes, lefele még több bejegyzés van, és nincs is minden telepítve)

Egyébként a listában látni, hogy Chromium OS-t is képes futtatni //ez tkp. a Chrome böngészőt jelenti, mert csak ez van alatta telepítve, és indítás előtt meg kell adni az URL-t, amit böngészni szeretnénk, mert Chromium OS alatt nem lehet előcsalogatni a virtuális billentyűzetet//. Ezeken túl külön pluginként telepíteni lehet VLC-t, Kodit, és hasonlókat)

BlackHole (és 3rd party) bővítmények kezelése:

Rendszer monitor

A YouTube TV felülete így néz ki:

A bal oldali eszköztárral lehet vezérelni, a keresőbe lehet pötyögni a távirányító gombjaival, (mint régi nyomógombos telefonon az SMS-t)

A Chrome OS Chrome böngészője:

(A kép sötétben készült telefonnal, de sehogy sem sikerült a színeket valahogy normálisra hozni itt)
Ez eléggé fapados, pl. URL-eket nem lehet megadni, semmiféle betű beírási lehetőség nincs, viszont Spotify / Netflix célokra jó lehet ez a funkció, mivel ezeket kezelő bővítmények egyelőre nincsenek (de bezzeg Pornhub bővítmény az van!)

Természetesen van webfelülete (OpenWebdif) a készüléknek:

A böngészőből (is) lehet a csatornákat böngészni, bouquet-eket szerkeszteni. A bouquet-ek afféle kedvenceknek felelnek meg, csak annál bővebb valamik: ezekbe csoportosíthatók csatornák / szolgáltatók, műholdak, lehet könyvjelzőket használni, meg kicsit formázni a listát (pl. elválasztókkal, egyebekkel)

Lehet távirányító funkciókat indítani (eközben képernyőkép látszik a webfelületen), üzenetet küldeni a TV-re, ha engedélyezve van, akkor plugineket telepíteni…

Persze, a hálózati funkciók nem merülnek ki ennyiben, van FTP, SSH, Samba, NFS, meg Telnet is..

Íme az FTP Double Commanderen keresztül (A LOG mappa):

A dátumok ne tévesszenek meg senkit, az 1970-es dátumok valójában hamisak, azok a telepítéskor készültek, a készülék a helyes dátumot a műholdak alapján állítja be, amik telepítéskor még nem érhetők el…

Íme a telnet felület:

Mint az látható, nem minden parancs áll rendelkezésre, de dmesg működik :-)

Hogy mégis mire jók ezek? Íme pár példa, a teljesség igénye nélkül:

• Az etc/enigma2 mappában vannak a bouqouet fájlok, azaz a nagy gonddal összeállított kedvenceink. Újratelepítés / frissítés előtt ezeket FTP-n keresztül le tudjuk menteni és utána vissza tudjuk másolni.
   
• - A tuxbox mappában van többek között a műhold lista, a satellites.xml fájlban. Ezt a fájlt le tudjuk menteni illetve az eredetit szükség szerint felül tudjuk írni. Vannak webes generátorok, ahol szűréssel generálni tudunk saját aktuális műhold listát (frekvenciákkal, modulációs beállításokkal), azokról a műholdakról, amik minket érdekelnek.
   
• - Az usr/share/enigma2 mappában van kettő fájl, ami érdekes, az egyik a skin.xml, ebben a felületi megjelenítés beállításai vannak. Alapból pl. a felületen a dátum angol NN.HH.ÉÉÉÉ formában jelenik meg. Ha ez zavaró, akkor a skin.xml fájlban az összes %d.%m.%Y előfordulást lecserélhetjük %Y.%m.%d -re, így a felületen a dátumok mindenhol magyar ÉÉÉÉ.HH.NN formában fognak megjelenni.

  A másik érdekes fájl az encoding.conf. Ebben a fájlban a karakter kódolás beállítások érdekesek. Azaz, az alapértelmezett kódolást lehet ebben felülbírálni. Pl. a Digi EPG -jében az ékezetes karakterek helyén semmi vagy ákombákom egzotikus karakter jelenik meg. Ennek az az oka, hogy a csatorna folyamban nincs definiálva a kódolás (elvileg meg kell adni, így nyelvhelyesen jelenne meg, de van aki tesz rá, nem definiálja a kódolást, így alapértelmezett készletet használ a rendszer, és az eredmény krix-kraksz lesz. Az encoding.conf -ban meg lehet adni csatornánként, hogy milyen kódolást használjon (a fájlt le lehet tölteni, mivel mások gondosan előkészítik / frissítik, és feltöltik pl. a fenti Vu+ fórumra is.)

Néhány szó a digitális műsor jelfolyamról.

A szabvány egyik folyománya, hogy adott műsorhoz több nyelvi folyam is tartozhat. Be lehet állítani azt is, hogy alapból melyik a kívánt nyelv, illetve egy preferált sorrendet lehet definiálni, ha nincs a folyamban az első nyelv, akkor melyik a második preferált, harmadik, negyedik… Ez ugyanígy igaz a feliratok nyelvére is. Mindazonáltal menet közben is ki lehet választani a rendelkezésre álló nyelvekből / feliratokból

 

A VU+ Zero 4K egyébként spéci profi tunerrel van szerelve, ami nagy fokú érzékenysége mellett támogatja a DVB-SX2 szabványt is, aminek legfontosabb tulajdonsága a multistream támogatás. Ez egy érdekes kezdeményezés, de az eddigi megoldások eléggé fapadosak, másfelől egyelőre nem nagyon van olyan csatorna, amelyik ezt használná. Arról van szó, hogy pl. több kameraállást használnak, és váltogatni lehet a nézőpontokat. A demók filmekről szólnak, ahol egyik vagy másik szereplő szemszögéből lehet nézni u.a. történetet. Ehhez be kell menni a csatorna beállításokba, ott a be kell pötyögni a folyam azonosítóját, ami egy 3 jegyű szám. El nem tudom képzelni, hogy mire jó ez a dolog. Mondjuk sportközvetítésnél lehet értelme. Hogy ki lehet választani adott kamera képét. És lehetne eltolást használni, azaz visszajátszani. De ilyenre még nem láttam megoldást.

Ezzel befejezném az aktuális irományt, ami kissé szedett-vedett, de mint írtam, olyan információkra próbáltam fókuszálni, amelyek amúgy a neten nem, vagy csak nagyon nehezen találhatók meg, de így is elég hosszúra sikeredett ez a blog. Próbáltam a Linux oldalát hangsúlyozni a témának, hisz mégis csak egy Linuxos oldalon vagyunk. Bár a történet úgy lenne kerek, ha lenne szó a műholdakról, az antenna technikáról, meg egyebekről is. Ha van rá igény, szívesen olvasnátok ilyesmit is itt, kérem jelezzétek. Talán lesz időm rá, és összehozok ezekről is valamit...