#5.1

Leírásként én az eredeti leírást ajánlom, mert az mindent, az összes lehetőséget érinti. (https://github.com/ranger/ranger)Lehet, hogy összerakok egy „miért szerettem meg a rangert” videót is :)

A ranger kifejezetten olyan, amit vagy szeret az ember, mert gyorsít a munkáján, vagy nem. Én pár olyan miatt kedveltem meg, ami mindig hiányzott a többiből.

• Teljesen billentyű vezéreltet, ami nagyon gyorssá teszi a munkát, ha begyakorolja az ember. Ez a koncepció teljesen beleillik az i3wm, nvim koncepcióba, így a legtöbb fájlműveletet egér nélkül elvégezhetem.
• A kialakítása nagyon jó, hogy az egyik panelja betekintő ablakként előnézeti képet ad.
• A konfigurációja teljesen szöveges, egyszerű és átlátható. Mindent átírhatok, és beállíthatok. Nincs kötöttség.
• Használható kétpanelos megoldással is, vagy az eredeti „miller” felosztással is. Menet közben is váltogatható, így nincs kötöttség.
• Nagyon egyszerűen bővíthető, szkriptesíthető. A legtöbb kipróbált fájlkezelőben az volt a problémám, hogy nem, vagy csak nehézkesen tudtam bővíteni.
• A billentyűkombinációk jobb elgondolást követnek, mint máshol, a vim, nvim stílust követik: a hagyományos másolás, beillesztés ctrl+c ctrl+v azaz valami gomb plusz egy másik, itt nem: y majd y majd p majd p. Ez furcsa első körben, de igencsak gyorssá teszi munkát.
• Van flat megoldás is. A :flat 1 után a panelben az alkönyvtárak első szintjéig úgy látjuk a fájlokat, mintha azok a könyvtárban egyben lennének. Kijelölés, keresés, csoportos műveletekhez igencsak jó.
• A konfiguráció simán menthető a ranger könyvtár mentésével, így amit egyszer beállítottam az mindig megmarad.
• Stb. :)

„de mi az előnye az mc-vel szemben” Semmi. Ha az neked teljesen kielégítő, akkor semmi. Az a legjobb fájlkezelő, amivel gyorsan, kényelmesen megoldod a feladataidat.

#5 Valóban, ez belefér a terminál fájlkezelők sorába, de mi az előnye az mc-vel szemben? Próbáltam használni, de valahogy mindig a dos-os doshell érzetem volt, megszeretni nem tudtam. Ha esetleg valami leírásod lenne, az jó volna.