A Lenovo új AMD EPYC szerverekkel veszi célba az AI teljesítmény- és hűtési gondokat

enlightened Ez az oldal a közösségért készül. heart Kövess minket máshol is:  Linux Mint Magyar Közösség a Mastodon-on  Telegram csatorna – csak hírek  Beszélgessünk a Telegram – Linux csevegő csoport  Hírek olvasása RSS segítségével  Linux Mint Hivatalos Magyar Közösség a Facebook-on      Linux Mint Baráti Kör a Facebook-on
wink Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát Ko-fi vagy Paypal segítségével. laugh

kami911 képe

Az AI-infrastruktúrával kapcsolatos bejelentések többnyire mindent gyorsabbnak ígérnek, de a gépeknek továbbra is áramra, hűtésre és olyan adatmozgatásra van szükségük, amelynél nem akadnak el várakozás közben. A Lenovo ezeket a gyakorlati kihívásokat célozza meg új, AMD EPYC-alapú szerverekkel, tárolórendszerekkel és üzembe helyezési szolgáltatásokkal, amelyeket mesterséges intelligenciához és nagy teljesítményű számítástechnikához szán.

A bővített ThinkSystem portfólió 6. generációs AMD EPYC SP7 processzorokat használ, és tartalmaz Neptune folyadékhűtést, további összeköttetési lehetőségeket, valamint szolgáltatásokat azoknak a szervezeteknek, amelyek egyre nagyobb számítási környezeteket építenek. A Lenovo ezt a kombinációt olyan ügyfeleknek ajánlja, akik tudományos kutatást, mérnöki alkalmazásokat, AI-következtetést és más, erőforrás-igényes feladatokat futtatnak.

A legérdekesebb hardver a ThinkSystem SC755, egy kétfoglalatos szerver Neptune folyadékhűtéssel. A Lenovo szerint a rendszer úgy készült, hogy a hő akár 100 százalékát vízre tudja átadni, és tartósan akár 40 százalékkal magasabb teljesítményt nyújtson a hasonló, léghűtéses rendszerekhez képest.

Mielőtt bárki adatközpont-átalakítást tervezne, érdemes ezeket a számokat a helyükön kezelni. A vállalat belső tesztekre hivatkozik, az eredmények pedig a konfigurációtól, a terheléstől, a létesítmény vízhőmérsékletétől és az adatközpont körülményeitől függenek. Nem szabad automatikusan arra számítani, hogy minden telepítésnél ugyanekkora javulás látszik majd.

Az sem jelenti azt, hogy ha a hőt vízzel vezetik el, akkor a szerver nem termel hőt, vagy nincs szüksége hűtési infrastruktúrára. A hőt valahová továbbra is el kell vezetni, ezért a létesítmény adottságai is a beszerzési döntés részévé válnak.

Az SC755-ben megtalálható a Lenovo Dynamic Partitioning is, amely lehetővé teszi az ügyfeleknek, hogy módosítsák, hogyan jelennek meg a foglalat erőforrásai a rendszerek között. A Lenovo leírása szerint a rendszer képes váltani kétfoglalatos és egyfoglalatos konfigurációk között, így a szervezetek rugalmasabban oszthatják el a számítási kapacitást, ahogy a terhelési igények változnak.

Mellette érkezik a ThinkSystem SR755, amelyet a Lenovo virtualizációra, mérnöki feladatokra, pénzügyi modellezésre, elektronikai tervezés automatizálására és agentic AI infrastruktúrára céloz. Ennél a gépnél a számítási sűrűség és a memória-sávszélesség áll a középpontban, a cég pedig alacsonyabb fogyasztást és kedvezőbb gazdaságosságot ígér a kétfoglalatos konfigurációkhoz képest.

Ennél az összehasonlításnál is ugyanaz az óvatosság indokolt, mint a folyadékhűtéses állításoknál. A Lenovo saját belső elemzéseire támaszkodik, a vásárlóknak pedig a saját alkalmazásaik és konfigurációik alapján kell mérlegelniük, mielőtt arra számítanának, hogy kevesebb foglalat automatikusan jobb teljes képet ad a költségekről és a teljesítményről.

A bejelentés másik eleme a storage, a ThinkSystem DE6800 és DE6500 rendszerekkel, amelyek nagy átviteli sebességet és alacsony késleltetést igénylő blokk alapú munkaterhelésekre készültek. A Lenovo a DE6800-at a kifejezetten nagy sávszélességű igényekhez pozicionálja, míg a DE6500-nál a kedvezőbb árú teljesítmény és az egyszerűbb telepítés, illetve üzemeltetés áll a középpontban.

Ez azért fontos, mert hiába vásárol valaki több számítási kapacitást, ha a rendszer idejének nagy részét adatvárakozással tölti. A bejelentés ugyanakkor nem tartalmazza azokat a részletes átviteli, késleltetési, kapacitás- vagy áradatokat, amelyek alapján meg lehetne ítélni, hogyan viszonyulnak ezek a tömbök a versenytárs megoldásokhoz.

A Lenovo emellett validálja a Cornelis CN5000 fabricet is, mint összeköttetési opciót AI- és nagy teljesítményű számítási környezetekhez. A cél az adatok mozgatása közben fellépő szűk keresztmetszetek csökkentése a rendszerek között, újabb emlékeztetőként arra, hogy egy klaszter hasznosságát jóval több határozza meg, mint a szerverekben lévő processzorok.

Szolgáltatási oldalon a Lenovo bővíti a GPU-k telepítéséhez, konfigurációjához és optimalizálásához nyújtott támogatást a Hybrid AI Factory ajánlatain keresztül. Többnode-os támogatást ad a Red Hat AI Enterprise és az NVIDIA AI Enterprise környezetekhez, NVIDIA Run:ai-val kiegészítve, így az ügyfelek több lehetőség közül választhatnak ezeknek a rendszereknek a telepítésére és kezelésére.

A nagyobb telepítések kiterjesztett gigafactory szolgáltatásokat kapnak, beleértve az NVIDIA Infrastructure Services szakértelmét a telepítéshez és a klaszterek validálásához. A Lenovo lényegében ahhoz a munkához kínál segítséget, ami a hardver kiválasztása után következik, amikor a szervezeteknek a különálló rendszerekből működő, éles infrastruktúrát kell kialakítaniuk.

Egy külön megállapodás a Digital Realtyvel egy másik gyakorlati problémát céloz: hová lehet elhelyezni ezt a rengeteg eszközt. A Lenovo segít hozzáférést biztosítani a Digital Realty colocation létesítményeihez és Innovation Labjéhez, ahol az ügyfelek felmérhetik az infrastruktúra-, alkalmazás- és munkaterhelési igényeiket.

A megállapodás a Lenovo TruScale Infrastructure as a Service konstrukción keresztül az infrastruktúrát, a moduláris szolgáltatásokat és a finanszírozást is összekapcsolja. Azoknak a szervezeteknek, amelyeknél a meglévő létesítmények jelentenek szűk keresztmetszetet, a megfelelő helyhez való hozzáférés legalább annyira fontos lehet, mint a szerverek specifikációi.

A Lenovo meglévő ügyfeleket is felhoz példaként a szélesebb infrastruktúra-üzlet illusztrálására, köztük a Floridai Egyetem HiPerGator rendszerét és a DreamWorks Animationt. Ezek a példák adnak némi kontextust, de nem szabad őket az újonnan bejelentett rendszerek független benchmarkjaiként értelmezni.

Az AI factory kifejezések mögött alapvetően egy józan gondolat áll. A gyorsabb processzorok önmagukban nem oldják meg az elégtelen hűtés, a lassú storage vagy a korlátozott létesítményi kapacitás problémáját, a Lenovo pedig ezekre a gondokra próbál összehangolt választ adni.

Hogy ez a válasz megéri-e a vásárlást, végső soron a konkrét feladatokra jellemző teljesítményen, az üzemeltetési költségeken és a telepítési követelményeken múlik. A hardveres állítások érdekesek, de a vásárlóknak érdemes ragaszkodniuk ahhoz, hogy a Lenovo a saját, valós alkalmazásaikkal bizonyítsa az ígért előnyöket.