Linux Mint újabb fejlesztési beszámolót tett közzé, és megint az alkalmazások kerültek előtérbe. A néhány üdvözlendő asztali fejlesztés mellett a csapat most egy rendszerfigyelőt, egy terminált és egy archívumkezelőt mutat be.

Korábban már megkérdőjeleztem ezt az irányt, és a mostani bejelentés sem változtatott a véleményemen. Egy disztribúció folyamatosan bővítheti a szoftvergyűjteményét, de egy ponton túl el kell magyaráznia, miért jobb befektetés egy új alkalmazás karbantartása, mint egy meglévő továbbfejlesztése.

Az októberi fejlesztési beszámoló a Superlight, a Velocitty és az Unfold alkalmazásokat vetíti előre a következő Linux Mint kiadásra. Ezek még fejlesztés alatt állnak, tehát nem arról van szó, hogy a kész alkalmazások már mindenki számára elérhetők lennének.

A Velocitty egy terminál átrendezhető fülekkel, palettákkal, egyéni parancsokkal, valamint színkódokkal a privilégizált és a távoli munkamenetekhez. Az Unfold archívumok megjelenítését, létrehozását és kicsomagolását kezeli 7zip és 7zip-RAR használatával.

A felsorolt funkciók önmagukban rendben vannak. Ami hiányzik, az egy meggyőző magyarázat arra, miért igényelnek ezek külön Mint-projekteket.

Egy terminál lehet átgondolt funkciókkal teli anélkül, hogy igazán indokolná a létezését. Mielőtt lelkesednék egy újabbért, szeretném érteni, mi akadályozta a csapatot abban, hogy egy már bevált megoldást fejlesszen tovább, vagy miben ütközik alapvetően a meglévő alternatívák működése azzal az élménnyel, amit a Mint nyújtani szeretne.

Ugyanez igaz egy archívumkezelőre is. Fontos, hogy a tömörített fájlokat könnyű legyen megnyitni, de a felhasználónak ne kelljen azzal foglalkoznia, melyik projekt adja ehhez az ablakot.

A Superlight már érdekesebb ajánlat. Ötvözi a rendszererőforrás-figyelést az akkumulátor-előzményekkel és a tárhelyelemzéssel, beleértve a Steam játékok és a Flatpak által elfoglalt helyet is. Ha ezek a funkciók egy helyre kerülnek, az megkönnyítheti a hibakeresést azoknak, akik nem tudják, hol kezdjék.

Érthető a vonzereje annak, ha egyetlen alkalmazást kell csak megnyitni ahhoz, hogy kiderüljön, miért küszködik a gép, vagy hová tűnt a tárhely. A három projekt közül ez az, amit a legszívesebben kipróbálnék, mielőtt véleményt mondanék.

Csakhogy egy ígéretes felület csak a kezdet. Mindegyik alkalmazást tesztelni kell, le kell fordítani, akadálymentesíteni, dokumentálni, és kell valaki, aki a bejelentés után is hajlandó folyamatosan javítani.

Engem ez aggaszt ebben az irányban. A szoftverfejlesztés költsége messze túlmutat azon, hogy az első verzió felkerüljön az asztalra, és minél több segédprogram gyűlik össze, annál hosszabb lesz a hozzájuk tartozó feladatlista is.

Azért legyünk igazságosak: ez a frissítés pont olyan munkát is tartalmaz, amit szívesen látok. Az új Alvási módok oldal egyszerűsíti a hibernálás konfigurációját, támogatja a hibrid alvást és a felfüggesztés utáni hibernálást, miközben a Nemo kap egy F7-tel kapcsolható előnézeti panelt képekhez, hang- és videófájlokhoz.

Ezek a változtatások olyan feladatokra reagálnak, amelyekkel az emberek tényleg találkoznak a gépük használata közben. A munkamenet megőrzése és a fájlok kényelmesebb átnézése olyan előny, amit nem nagyon kell magyarázni.

Jól látszik az is, hogy a Mint az alkalmazásfejlesztés mellett az asztali környezeten is dolgozik. Nem lehet azt állítani, hogy egy terminál miatt csúszott volna egy javítás, vagy hogy egy archívumkezelő tehet egy hardverproblémáról.

A kritikám a prioritásokról és az azok mögötti magyarázatról szól. Sokkal szívesebben látnám, ha a Mint olyan problémák mentén érvelne, amelyeket a meglévő szoftverekkel nem tud megoldani, ahelyett hogy egy újabb alkalmazásnév önmagában ünneplésre érdemes dologként jelenne meg.

A fejlesztőknek természetesen joguk van azt építeni, ami érdekli őket. Az olvasóknak pedig ugyanúgy joguk van megkérdezni, hogy ezek a döntések valóban hasznosabbá és fenntarthatóbbá teszik-e a disztribúciót.

Szerintem a Cinnamon teljesítménye, akadálymentessége, hardverkompatibilitása, a telepítés és a verziófrissítések kellene, hogy ennek a vitának a középpontjában maradjanak. Egy megbízható asztali környezet úgy vívja ki a bizalmat, hogy egyre több dologról nem kell gondolkodni használat közben.

Linux Mint ebben a hónapban több hasznos fejlesztést is fel tud mutatni, és ezek megérdemlik a figyelmet. Engem viszont sokkal jobban érdekel, hogy a laptopom biztonságban tartsa a munkámat, mint hogy megtanuljam egy újabb terminál nevét.