Az IBM bekapcsolta eddigi legfejlettebbnek nevezett, jelenleg is elérhető kvantumszámítógépét, így a kutatók egy újabb rendszeren próbálhatják ki, hogy a kvantumszámítás beváltja‑e az ígéreteit. Az IBM Quantum System Two mostantól működik a chicagói Hyde Park Labsben, a Chicagói Egyetemnél.

A rendszer az IBM Nighthawk processzorát használja, amelyet a cég eddigi legerősebb kvantumchipjeként ír le. Az IBM a beépített processzort Nighthawk r2-ként azonosítja, vagyis ez a bejelentés egy ténylegesen üzembe állított hardverről szól, nem pedig egy újabb, csak az ütemtervre felrajzolt gépről.

Erre érdemes odafigyelni, bár a „legfejlettebb” jelző némi magyarázatra szorul. Az IBM a saját, elérhető rendszereire utal, és a bejelentés nem állítja, hogy ez lenne a világ leggyorsabb számítógépe, vagy hogy mindenben felülmúlná a hagyományos gépeket.

Izgalmasabb kérdés, hogy a kutatók mit tudnak majd kihozni belőle. Az IBM gyógyszerkutatással, villamosenergia‑hálózatokkal és nagyenergiás fizikával kapcsolatos projekteket emel ki, ahol egyetemek és vállalatok olyan algoritmusokon dolgoznak, amelyek nehéz számítási problémákat céloznak meg.

A National Quantum Algorithm Center keretében a Deloitte és az AbbVie az IBM‑mel és a Northwestern Universityvel közösen kvantumos molekuláris szimulációs megközelítéseket kutat gyógyszerfejlesztési célokra. A cél olyan eszközök kidolgozása, amelyekkel a kutatók a molekulák viselkedését tanulmányozhatják, nem pedig egy kvantumszámítógéppel „gyártott” új gyógyszer bejelentése.

Egy másik projektben az IBM, az EPRI és az University of Illinois Urbana‑Champaign dolgozik együtt kvantumos optimalizálási algoritmusokon a villamosenergia‑hálózatok hatékonyabb működtetéséhez. A Fermilab szintén az IBM‑mel működik együtt kvantumos megközelítéseken nagyenergiás fizikai kutatásokhoz, valamint az elosztott kvantumszámítás technológiáin.

Ezek konkrét kutatási irányok, ami az olvasók számára jóval hasznosabb, mint egy újabb homályos ígéret arról, hogy „minden iparágat átalakítanak”. Ugyanakkor az alkalmazási lehetőségek feltérképezése még nem bizonyítja, hogy a kvantumos módszerek a gyakorlatban, elfogadható költségek mellett jobb eredményt adnak a jelenlegi eljárásoknál.

„Ma már tudományosan hasznos eredményeket tud nyújtani Illinois állam és azon túl működő szervezeteknek” – mondta Arvind Krishna, az IBM elnök‑vezérigazgatója. Ez az IBM értékelése a rendszerről, a valódi mércét pedig az itt születő kutatási eredmények jelentik majd.

Az IBM egy korábbi, a Chicagói Egyetemmel közös kvantumelőny‑demonstrációra is hivatkozik. Júliusban az egyetem arról számolt be, hogy a kutatók olyan számítást végeztek el, amely meghaladja a vezető klasszikus módszerek képességeit, miközben kellő bizonyossággal igazolták, hogy az eredmény helyes.

Nem mindegy, pontosan mire vonatkozik ez az állítás. Ha egy kvantumszámítógép egy adott feladatban sikeres, az még nem bizonyítja, hogy általánosságban gyorsabb, és nem jelenti azt sem, hogy a cikkben említett gyógyszerkutatási és villamosenergia‑hálózati projektek máris gyakorlati előnyre tettek szert.

Egyelőre a chicagói telepítés a 2024‑ben létrehozott National Quantum Algorithm Center munkáját segíti. Később várhatóan átköltözik az Illinois Quantum and Microelectronics Park területére, amint az a helyszín elkészül. Ott a központ egyik alaprendszereként működik majd a végleges helyén.

Ideiglenes otthona szokatlan egy ilyen speciális berendezéshez képest. Az IBM szerint az utcafronton, padlótól plafonig érő üvegfal mögött áll, így a környéken sétálók szó szerint rálátnak egy működő kvantumrendszerre.

A bejelentéshez munkaerőpiaci üzenet is társul. Az IBM korábban bejelentette, hogy a City Colleges of Chicagóval közösen létrehozza a FutureNow Chicago központot, és 750 munkahelyet ígért mesterséges intelligencia, kiberbiztonság, adattudomány, kvantumszámítás és más technológiák területén.

Ezek az állások ehhez a tágabb programhoz tartoznak, ezért nem szabad összekeverni őket azzal, hogy a most telepített gép önmagában hány új pozíciót teremt. A hardver telepítése és a munkaerő‑fejlesztési program összefüggő elemei az IBM illinoisi terveinek, de külön bejelentések.

Az, hogy a gép működik, kézzelfogható eszközt ad a kutatók kezébe. Most jön a nehezebb rész: meg kell mutatni, mely problémákat oldja meg jobban, mennyire megbízhatóan teszi ezt, és hogy az eredmények indokolják‑e, hogy túllépjenek a kísérleti fázison.