Az Amazon üzenete az amerikaiaknak, akik aggódnak az ország-szerte gombamód szaporodó adatközpontok miatt, nagyjából így hangzik: félrevezettek benneteket. A cég azt szeretné elhitetni, hogy a hatalmas létesítményekkel kapcsolatos sok aggodalom egyszerűen nem igaz.

Az Amazon Web Services vezérigazgatója, Matt Garman által jegyzett, hosszú bejegyzésben a vállalat az adatközpontok körüli „félretájékoztatást és nyílt hazugságokat” támadja. Ezután saját adatokkal és statisztikákkal próbálja alátámasztani, hogy a vízfelhasználással, az áramárakkal, a szennyezéssel és a helyi közösségekre gyakorolt hatással kapcsolatos félelmek túlzóak.

Most az Amazon több mint 1 milliárd dollárt tesz e mögé az üzenet mögé. A cég bejelentette a Built Together nevű, öt évre szóló közösségi befektetési programot, amely azokra a térségekre fókuszál, ahol az Amazon adatközpontokat üzemeltet.

A pénz oktatási programokat, munkaerő-képzést, az energia megfizethetőségét, a víz- és energiamegtakarítást, valamint más helyi projekteket támogat. Ezek a beruházások valóban hozhatnak pozitív eredményeket, de nem szabad elfelejteni: az Amazon bejelentése egyben propaganda is.

Az Amazonnak óriási anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy meggyőzze az amerikaiakat: a hatalmas adatközpontok jót tesznek a helyi közösségeknek. Mivel a mesterséges intelligencia egyre nagyobb számítási kapacitást igényel, az új létesítményekkel szembeni ellenállás akadályozhatja a cég AWS-bővítési terveit.

A tétet az Amazon nem is nagyon próbálja leplezni. Garman a mostani adatközpont-építési hullámot az amerikai autópálya-hálózat kiépítéséhez hasonlítja, és azt állítja, hogy ha az Egyesült Államok lemarad az MI-ben, annak generációkon átívelő következményei lehetnek. Sőt, olyan jelentésekre is hivatkozik, amelyek szerint külföldi országok terjesztenek adatközpontokkal kapcsolatos félretájékoztatást, hogy lassítsák az amerikai fejlesztéseket.

Elég drámai felütés ez egy vállalati közleményhez, amely közösségi befektetésekről szól. Ezután az Amazon egy „Mítoszok és tények” szekcióra vált, amely úgy hat, mint az adatközpont-ipar készre csomagolt védőbeszéde.

A vízfelhasználás kapcsán például az Amazon azt állítja, hogy egy átlagos adatközpont naponta nagyjából 170 000 gallon vizet használ, míg a saját létesítményei átlagosan kevesebb mint 13 000 gallont. Azt is hozzáteszi, hogy az amerikai golfpályák körülbelül 200-szor annyi vizet fogyasztanak, mint az összes Amazon-adatközpont együttvéve.

Az áramárak kérdésében az Amazon „félrevezetőnek és kényelmes bűnbakképzésnek” nevezi, ha az adatközpontokat hibáztatják. A cég szerint elsősorban az elöregedett villamosenergia-hálózatok felelősek az érintett térségekben tapasztalható áremelkedésért, és azt állítja, hogy az általa a szolgáltatóknak fizetett pénz fedezi az adatközpontok miatt szükségessé váló hálózatfejlesztéseket.

Hasonló érveket hoz fel a szennyezés és a gazdasági előnyök kapcsán is. Azt mondja, az adatközpontokban lévő tartalék generátorok az idő 99,9 százalékában tétlenül állnak, és a projektekhez kapcsolódó építkezési munkákra, állandó munkahelyekre és adóbevételekre mutat rá.

Néhány adat valóban segíthet kontextusba helyezni a vitát, de az Amazon nem független megfigyelőként vizsgálja, hogy az adatközpontok jót tesznek-e a helyi közösségeknek. A cég maga építi ezeket a létesítményeket, és az üzleti modellje nagyrészt azon múlik, hogy rendelkezésre álljon az a háttér-infrastruktúra, amelyre a folyamatos terjeszkedéshez szüksége van.

Ettől lesz igazán érdekes a Built Together program. Az Amazon azt ígéri, hogy az eddigi közösségi beruházásain felül öt év alatt több mint 1 milliárd dollárt költ majd, többek között oktatási és munkaerő-fejlesztési programokra.

A vállalat arra számít, hogy több mint 300 000 diáknak biztosít ingyenes hozzáférést a community college-ok által kínált diplomákhoz az adatközpontoknak otthont adó térségekben. Emellett bővíteni tervezi a Modular Training Center hálózatát is, ahol villanyszerelők, optikai kábeltechnikusok és más szakemberek képzését végzik.

Pénz jut a lakástulajdonosokra és a középületekre is. Az Amazon szerint a hőszivattyúk, HVAC rendszerek, szigetelés, akkumulátorok és napelemek telepítését célzó programok 20–40 százalékkal csökkenthetik az energiaszámlákat. Öt év alatt több mint 30 000 otthon, valamint 300 iskola és közösségi épület korszerűsítését célozzák meg.

Ezek a beruházások önmagukban valóban hasznosak lehetnek. Attól, hogy az Amazon átfogó üzenetét propagandának nevezzük, még nem következik, hogy minden bejelentett program rossz, vagy hogy minden közölt statisztika hamis.

Inkább arról van szó, hogy az Amazon meg akar győzni bennünket, és erre bőven van oka. Óriási infrastruktúrára van szüksége az AWS és az MI-robbanás kiszolgálásához, miközben a helyi közösségek egyre keményebb kérdéseket tesznek fel az áramfogyasztásról, a vízhasználatról, a földterületekről, a zajról, a szennyezésről, és arról, hogy valójában mit kapnak cserébe azért, hogy befogadják ezeket a létesítményeket.

Az Amazon szerint jelenleg országszerte több mint 100 adatközpont-moratórium van napirenden. Ilyen háttér mellett az 1 milliárd dollárnyi közösségi költés nem puszta nagylelkűség; egyben erős érvet is ad a cég kezébe, valahányszor felmerül a kérdés, hogy épüljön-e egy újabb óriási adatközpont a közelben.

Az Amazon azt szeretné elérni, hogy az amerikaiak az adatközpontokra alapvető nemzeti infrastruktúraként tekintsenek, ne pedig olyan ipari projektekként, amelyek alapos helyi vizsgálatot érdemelnek. Azt is szeretné, ha a létesítmények hatásával kapcsolatos aggodalmakat „mítoszok”, félretájékoztatás vagy akár külföldi befolyásolás szemüvegén keresztül néznék.

Lehet, hogy az Amazon valóban képes úgy további adatközpontokat építeni, hogy közben megóvja a vízkészleteket, megakadályozza a lakossági áramárak emelkedését, jó munkahelyeket teremt, és összességében jobb helyzetben hagyja maga után a közösségeket. Ezeket az állításokat azonban független vizsgálatnak kell ellenőriznie, nem elég hozzá az AWS vezérigazgatójának 12 perces értékesítési prezentációja.

Az Amazon több mint 1 milliárd dollárt tesz fel erre a meggyőző kampányra. Márpedig 1 milliárd dollárból egészen lehengerlő sales-pitchet lehet finanszírozni.