Az AI jelenleg nem feltétlenül szuperszámítógépeken fut, hanem egymáshoz kapcsolt hardverekből épített klasztereken. Itt jön képbe a SuperPoD. A SuperPoD egy szorosan összekapcsolt, felskálázható rendszer, amely sok számítási csomópontot köt össze, így a szoftver a rendelkezésre álló erőforrásokat inkább egyetlen rendszerként tudja használni.

Eddig az az operációs rendszer, amely ezeket egyetlen géppé fogta össze, nagyrészt zárt volt. Az openEuler azt szeretné, ha ez nyílt forráskódú lenne, és a legújabb kiadásában már látszik is ez az irány.

Klaszter-OS-re van szükség

A Linux kiváló alapot ad egy operációs rendszerhez. Többnyire azonban egyetlen gépre korlátozódik. Egy dobozon belül osztja be a memóriát, a CPU-t és az eszközöket, és ha többre van szükség, hozzáadsz még egy gépet, majd hálózaton összekötöd őket. Eddig ez elég volt, de az AI-ökoszisztéma ennél többet kíván. A modellek ma már gépsorokon futnak, amelyeknek egyetlen óriási számítógépként kell viselkedniük (ismét csak: SuperPoD), és a köztük lévő hálózat válik a teljesítmény szűk keresztmetszetévé.

Az openEuler egy nyílt forráskódú Linux disztribúció-ökoszisztéma, és legújabb kiadása arra koncentrál, hogy az egész AI-klasztert egyetlen, egységes rendszerként futtassa. A kód nyílt, és a közösség is érdeklődik a bevezetése iránt.

Linux disztribúció SuperPoD-ra szabva

A 2025 decemberében megjelent openEuler 24.03 LTS SP3 volt az első openEuler-verzió, amelyet kifejezetten SuperPoD-ra építettek. Az openEuler a világ első, ezt az architektúrát támogató operációs rendszerének nevezi.

Az openEuler a SuperPoD-t a UnifiedBus és az OS szoftver stack segítségével támogatja. A UnifiedBus biztosítja a nagy sebességű összeköttetést, míg a UB OS Component és a UB Service Core erre építve nyújt operációs rendszer- és klaszterszintű szolgáltatásokat. Egy hagyományos Linux-rendszer egy csomóponton belül ütemezi a memóriát és az eszközöket. A UB lehetővé teszi, hogy az alkalmazások más csomópontokban lévő memóriát és gyorsítókat is elérjenek, szinte úgy, mintha helyben lennének. Ez az openEuler-kiadás tehát áttöri az egygépes korlátot, és a szétosztott erőforrásokat egyetlen közös készletként ütemezi.

Ez különösen az AI-hardvernél számít. Az openEuler saját teszteket is végzett, és azt állítja, hogy a peer-to-peer UB kialakítás nagy léptékű AI-számításnál akár 30–50 százalékkal növeli az alkalmazások teljesítményét.

Honnan jön a SuperPoD OS

Nézzük meg, miért hívják „a világ első SuperPoD OS-ének”. Az openEuler a Huawei belső EulerOS rendszeréből nőtt ki, és ma már az OpenAtom Foundation gondozásában működő nyílt forráskódú disztribúció. Arm (beleértve a Huawei Kunpenget), x86 és RISC-V architektúrákon fut, és a projekt 2025 végére átlépte a 16 millió telepítést.

A SuperPoD és a UnifiedBus a Huawei technológiái, amelyeket többféle számítórendszerben használnak, többek között az Atlas AI-rendszerekben és az általános célú számításra szánt TaiShan 950 SuperPoD-ban. A UB OS Component nyílt forráskódú az openEuler közösségben, és az openEuler UnifiedBus-támogatásának egyik szoftveres összetevője.

Intelligence BooM, a teljes veremre kiterjedő AI-réteg

Az openEuler egy másik érdekes iránya az Intelligence BooM, a projekt nyílt forráskódú, teljes veremre kiterjedő AI-megoldása. A „teljes verem” itt azt jelenti, hogy nem egy különálló eszközként fut, hanem lefedi az AI-feladatokhoz szükséges teljes szoftverréteget az operációs rendszertől felfelé. Gyakorlatban ez egy kész környezetet ad nagy modellek tanításához és futtatásához, így a felhasználóknak nem kell az egész „AI-bevezetést” a nulláról felépíteniük.

A motorháztető alatt az openEuler tovább dolgozik azokon az alacsony szintű alapokon, amelyek hatékonnyá teszik a klasztereket: különböző típusú chipek egyetlen, közös erőforráskészletté vonása (heterogén számítási fúzió), annak lehetővé tétele, hogy a CPU-k és az NPU-k ugyanazon a feladaton dolgozzanak (társszámítás), valamint a memória megosztása chipek és gépek között (memóriapooling).

Emellett egyetlen gyorsítót is feloszt több feladat között, és több munkaterhelést zsúfol ugyanarra a hardverre. A cél, hogy a drága NPU-k és XPU-k minél kevesebbet álljanak tétlenül.

Átlagos felhasználóknak talán a DevStation a legérdekesebb, ez az openEuler asztali buildje. Olyan AI-asszisztenssel érkezik, amely természetes nyelvű parancsokból is elintézi például a szoftvertelepítést vagy egy fejlesztői környezet beállítását.

Közösségi ökoszisztéma felé

Érdekes látni, hogy a legtöbb nyílt forráskódú és nyílt súlyú AI-modell ma Kínából érkezik. A vállalati fókuszú UB Service magtól a felhasználóknak szánt Intelligence BooM-ig az openEuler mindent nyitva tart, ami jó irány. Mindenképpen olyan projekt, amelyre érdemes odafigyelni. Ha szeretnél bekapcsolódni, nézd meg a közösségi oldalukat vagy a GitHub repo oldalt a részletekért.