Nem titkolom: ez az ember mindig képes meglepni. Ikey Doherty-ről van szó. Ha elég régóta mozogsz a nyílt forráskódú világban, biztosan hallottál már róla.

Ő az az ember és vízió, aki olyan remek projekteket indított, mint a Solus és az aerynOS (korábban Serpent OS). Sajnos ugyanilyen könnyedséggel lépett tovább ezekből, a következményeket – és az életben tartásukhoz szükséges munkát – pedig azokra hagyta, akik eléggé megbíztak benne ahhoz, hogy csatlakozzanak ezekhez a projektekhez.

Most pedig, nagyjából egy évvel azután, hogy gyakorlatilag nyomtalanul eltűnt az aerynOS-ból, Ikey a semmiből újra felbukkant… egy új projekttel. Ezúttal Barney a neve, itt találod. Doherty mostanában „The Travelling Engineer”-ként mutatkozik be, ez a név a GitHub felhasználónevében is visszaköszön.

Barney – Ikey saját szavaival – „még egy [cenzúrázott] eszköz Linux disztró építéséhez”. A leírás ellenére azt mondja, a célja valójában nem egy új, általános célú Linux disztribúció létrehozása.

Inkább a YouTube-sorozatának része lesz, ahol végig akarja venni azokat az elveket, tervezési döntéseket és elméleti alapokat, amelyek szerinte egy valódi Linux disztribúció felépítéséhez kellenek az alapoktól kezdve – nem pedig csak egy újabb „háttérkép-respin” összedobásához.

A terv az, hogy (megint) teljesen optimalizált, forrásalapú, immutábilis, frissítésbarát operációs rendszer image-eket készít, magát az eszközkészletet pedig Rust-ben írja. Barney meta-recept megközelítést használ majd, és Doherty szerint hasznos ötleteket adhat azoknak is, akik meglévő Linux disztribúciók eszközeit tartják karban.

Az egész történetet az teszi igazán szokatlanná, hogy mi motiválja. Doherty egyáltalán nem rejti véka alá ellenszenvét David Heinemeier Hanssonnal (ismertebb nevén DHH) szemben, aki a Ruby on Rails megalkotója, a 37signals társalapítója és az Omarchy mögött álló ember.

Ikey azt mondja, tulajdonképpen „nyugdíjból rángatta vissza” az, amit „undornak és döbbenetnek” nevez azzal kapcsolatban, hogy az Omarchy nagyjából 13 millió dollárnyi befektetést kapott, illetve ahogyan DHH a nyilvánosság előtt megnyilvánul.

Barney tehát nem pusztán egy újabb technikai kísérlet. Doherty nyíltan úgy mutatja be, mint eszközt annak bizonyítására, hogy az olyan emberek, mint ő, ennyi pénz nélkül is tudnak jobbat építeni – és, ha az ő szavait nézzük, arra is, hogy nagyon látványosan odaszúrjon DHH-nak és a tágabb techiparnak.

Ha bárkiben kétség maradt volna afelől, hogyan látja Doherty ezt a visszatérést, a saját LinkedIn-bejegyzései elég egyértelművé teszik. Szó szerint úgy fogalmaz, hogy „Én a techipar ellen”, és a Barney-t kevésbé egyszerű technikai kísérletként, sokkal inkább egy személyes leszámolásként mutatja be azzal az iparággal, amely miatt láthatóan mélyen frusztrált.

Hogyan fejlődik innen tovább a Barney? Ezt majd az idő eldönti. Ikey eddigi pályafutása azonban – bármennyire is vitathatatlanul briliáns mérnöki elme áll mögötte – egyáltalán nem segít neki abban, hogy olyan embereket találjon, akik hajlandók bizalmat és energiát fektetni egy újabb projektjébe.

Lehet, hogy most nem is ez a cél. Ahogy ő maga mondja: „Én a techipar ellen.” Talán ezúttal egyszerűen nem lesz szüksége senki másra.