Az OpenAI kedden közölte, hogy letiltott egy orosz ChatGPT-fiókokból álló csoportot, amely VPN-ekkel megkerülte a hozzáférési korlátozásokat, és befolyásolási műveletet folytatott. A művelet az OpenAI mesterséges intelligencia (AI) eszközére támaszkodott, amellyel közösségimédia-posztokat és hozzászólásokat generáltak, majd ezeket a Substacken, a Telegramon, az X-en, a Facebookon és a LinkedInen osztották meg.

A fiókokat „az International Burke Institute (IBI) népszerűsítésére használták, amely egy Izraelben működő, önmagát ‘szakértői közösségként’ leíró szervezet” – közölte a cég közleményében.

„Egy, az AI által generált közösségimédia-posztokkal kapcsolatos vizsgálatból indultunk ki, de hamar egy sokkal kiterjedtebb befolyásolási művelethez jutottunk el. Ennek központjában egy weboldal állt, amely lemásolt és tévesen hivatkozott tudományos munkákat tartalmazott, egy ‘szuverenitási’ indexet, amely kedvező színben tüntette fel Oroszországot, valamint olyan erőfeszítéseket, amelyekkel igyekeztek elrejteni az üzemeltetők orosz hátterét.”

A kampány várhatóan „viszonylag kis közönséget” ért el, a Telegram-csatornák azonban több felhasználót vonzottak, egyenként nagyjából 10–20 ezer követőt gyűjtve. A generált tartalom többsége angol nyelvű volt, és az üzemeltetők arra utasították a ChatGPT-t, hogy rejtse el azokat a nyelvi jeleket, amelyek orosz származásukra utalhatnának.

Az IBI márkanév egy „ibi[.]institute” címen elérhető weboldalhoz kapcsolódik, amelyet 2025 februárjában regisztráltak. Azt állítja magáról, hogy világszerte vezető szakértők közössége a közgazdaságtan, a politika, a szociológia és a nemzetközi kapcsolatok területén.

Nem utal semmi arra, hogy az oldalon megjelent cikkeket ChatGPT-vel hozták volna létre. Sok írás azonban láthatóan tudományos munkák másolata, néhol hamis szerzői hivatkozással, míg más szövegeket feltehetően szláv anyanyelvű szerző fogalmazott, majd gépi fordítással ültették át angolra.

Az OpenAI szerint a leleplezett rejtett kampány különbözik a már ismert, Oroszországhoz köthető befolyásolási műveletektől. Kiemelkedő sajátossága, hogy a magát agytrösztként bemutató szervezet egy szuverenitási indexet hozott létre és népszerűsített, amely kedvező képet fest Oroszországról, miközben bírálja a nyugati országokat.

A weboldal magyarázata szerint a Szuverenitási Indexet, más néven Burke Indexet hét mutató alapján számítják ki, amelyek a politikai, gazdasági, technológiai, információs, kulturális, kognitív és katonai szuverenitást fedik le.

„A szuverenitás mind a 7 területét kiegyenlítő együtthatókkal számítjuk, legfeljebb 100 pontos értékkel. Ezeket hivatalos nemzeti és globális adatok, valamint szakértői értékelések alapján határozzuk meg” – áll az oldalon. „A 7 index összege 100 és 700 pont között adja ki a végső, kumulatív Szuverenitási Indexet.”

Az IBI weboldalán országjelentések is vannak, amelyek az egyes államok szuverenitását mutatják be az index alapján mérve. A lista élén az Egyesült Államok áll 650,9 pontos értékkel, utána Kína következik 649,1 ponttal, Svájc 610,7 ponttal, Oroszország pedig 601,4 ponttal. Az Oroszországról szóló jelentésben a következő értékelés olvasható:

2025-ben Oroszország magas fokú szuverenitással rendelkező állam, rekord szintű katonai és gazdasági önellátással, erős tudományos és kulturális bázissal, ugyanakkor a polgári gazdaság korlátozott rugalmasságával és a belső adminisztratív tőkétől való függőséggel.

A megerősödés fő irányai a demográfia, a csúcstechnológiákba irányuló befektetések és a nem katonai tudomány és innováció fokozatos liberalizációja. A szuverenitási profil azt mutatja, hogy 2025-re Oroszország stabilan magas szintű nemzeti szuverenitást ért el, a pénzügyi és katonai önellátástól kezdve a digitális és kulturális kontrollig a belső környezet felett.

Az ország a világ három olyan hatalma közé került, amely teljes digitális és katonai nukleáris szuverenitással rendelkezik. A demográfiai öregedés, az innovációs korlátok és a szelektív globális integráció továbbra is kulcsfontosságú kihívások, amelyek megkövetelik az elzárkózás és a modernizáció közötti egyensúlyt.

A tevékenység nem merült ki az IBI-ről szóló tartalmak előállításában. Az egyik ChatGPT-fiók tulajdonosa a szolgáltatással profilképet készíttetett egy „American Observer” nevű Telegram-csatornához, és többször is kért orosz nyelvű összefoglalót a csatorna aktivitásáról.

„A művelet jelentősége kevésbé abban rejlik, hogy mekkora közönséget ért el, sokkal inkább abban az infrastruktúrában, amelyet kiépítettek” – közölte az OpenAI. „Bár az érintettek a ChatGPT-t csak elszórt promóciós posztok előállítására használták, ezek a bejegyzések egy egyébként hitelesnek tűnő intézményre mutattak, állítólagos szakértőkkel, újraközölt tudományos munkákkal és egy állítólag saját fejlesztésű kockázati indexszel.”

„Ez jól mutatja, hogy a befolyásolási műveletek szereplői hogyan használhatják az AI-t támogató eszközként egy szélesebb erőfeszítés részeként, amelynek célja a tekintély látszatának megteremtése, a számukra kedvező narratívák forrásának elfedése, és olyan eszközök kiépítése, amelyeket idővel fel lehet skálázni. Azt is megmutatja, hogy az AI ilyen támogató használata hogyan vezethet oda, hogy a teljes művelet lelepleződik.”