Christopher Luxon, új-zélandi miniszterelnök bejelentette, hogy pártja olyan törvényjavaslatot terjeszt be, amely megtiltaná a 16 éven aluli gyerekeknek a közösségi média használatát, és jelentős pénzbüntetéseket vezetne be a szabályokat megszegő vállalatokra.

A törvény a „magas kockázatú” közösségi platformokat célozná meg. Konkrétan az Instagram, a TikTok, a Snapchat és a Facebook megnevezésre kerültek. Ezeknek a szolgáltatóknak „észszerű lépéseket” kellene tenniük, hogy megbizonyosodjanak arról, felhasználóik betöltötték-e a 16. életévüket. Ehhez négyféle ellenőrzési módot javasol a törvény:

• Arcalapú kor-becslés (facial age estimation)
• Digitális azonosító (digital ID) szolgáltatások igénybevétele
• Hivatalos, kormányzat által kiadott igazolványok ellenőrzése
• A már meglévő fiókadatok felhasználása a kor megerősítésére

A szabályozás nem állna meg a hagyományos közösségi platformoknál. Az újonnan megjelenő technológiák, például az AI-alapú „társ” chatbotok is a jogszabály hatálya alá esnének, vagyis azok a szolgáltatások is ide tartoznának, amelyek érzelmi vagy társas interakciót szimulálnak.

A gyerekek körében népszerű platformoknak folyamatos kockázat-monitorozásra is szükségük lenne. Rendszeresen jelentést kellene tenniük arról, milyen veszélyeket azonosítottak a saját szolgáltatásukban, és milyen intézkedéseket hoztak ezek csökkentésére.

Luxon a szabályszegő platformokra a globális bevételük legfeljebb 10%-áig terjedő bírságot helyezne kilátásba. Ez rendkívül súlyos tétel lenne a nagy techcégek esetében, hiszen ezek a vállalatok több tíz- vagy százmilliárd dolláros éves bevétellel rendelkeznek, így egy ilyen mértékű büntetés akár több milliárd dollárt is jelenthetne. A végrehajtást egy újonnan létrehozandó online biztonsági szabályozó szerv felügyelné. Ez a hatóság ellenőrizné a platformok megfelelését, és fellépne azok ellen, akik nem tartják be az előírásokat.

A miniszterelnök nyilatkozatában így fogalmazott:

„Egyszerűen nem fogadhatjuk el azt a kárt, amit egy egész nemzedék új-zélandi gyermekének okozunk. A közösségi média káros tartalomnak, addiktív technológiának és olyan nyomásnak teszi ki őket, amelyekkel nem tudnak megfelelően megküzdeni – és ez hatással van a családi életükre, mentális egészségükre, alvásukra és tanulmányaikra.”

Ez a megfogalmazás jól illik abba a nemzetközi diskurzusba, amely a közösségi médiát a tinédzserek mentális egészségromlásával, alvászavaraival és figyelemzavaraival hozza összefüggésbe. Ausztrália volt az első ország, amely törvénybe iktatta a 16 éven aluliak közösségi médiás tilalmát, ám a szabály tényleges betartatása komoly nehézségekbe ütközik. Több európai ország is előrehaladott állapotban van a hasonló jogszabályok előkészítésével vagy elfogadásával, míg Törökország, Brazília, Indonézia és Kanada egyaránt fontolgat, illetve részben már bevezet hasonló típusú szabályozást. Új-Zéland ehhez a nemzetközi trendhez csatlakozna a most bejelentett javaslatával, amelynek elfogadása azonban még bizonytalan.

A javasolt kor-ellenőrzési módszerek (arcfelismerés, digitális ID, hivatalos okmányok) adatvédelmi és biztonsági kérdéseket vetnek fel. A platformoknak biometrikus és személyazonossági adatokat kellene tömegesen gyűjteniük és tárolniuk, ami új célpontot jelenthet adatszivárgások és célzott támadások számára.

(forrás)