A Microsoft állítólag megemelte azt az árat, amit a PC-gyártók a Windows licenceléséért fizetnek, ezzel újabb költséget téve rájuk egy olyan időszakban, amikor az alkatrészek drágulása miatt amúgy is szorult helyzetben vannak. Ha a beszámoló pontos, a PC-gyártóknak ideje feltenniük egy kellemetlen kérdést: miért fizessenek tovább a Microsoftnak, amikor a Linux ingyenes?

A tajvani Economic Daily News cikke szerint a Microsoft júliusban emelte meg a Windows OEM licencdíjait, átlagosan 7–10 százalékkal.

Az információ névtelenséget kérő iparági vezetőktől származik, ezért a számokat érdemes fenntartásokkal kezelni. Úgy tűnik, a Microsoft nem jelentette be nyilvánosan az emelést, és a beszámoló sem közöl friss, hivatalos Windows OEM árlistát.

Egy PC-gyártó szerint a Microsoft minden évben módosítja a Windows OEM licencdíjakat, de korábban az emelések jellemzően egy számjegyű tartományban maradtak. A most emlegetett 7–10 százalékos növekedés így nagyobb lehet annál, amit a gyártók eddig megszoktak.

A cikk azt is írja, hogy a Windows licencdíja a PC-ben használt processzortól is függhet. Egy Intel Core i3, Core i5 vagy Core i7 processzorral szerelt gép például eltérő Windows licencköltséggel járhat, vagyis a Microsoft emelésének hatása nem feltétlenül azonos minden számítógépnél.

A PC-vásárlók szempontjából sajnos a Windows csak az egyik gond. A gyártók a memória, az SSD-k, a processzorok és más alkatrészek drágulásával is küzdenek, miközben az AI-infrastruktúra iránti kereslet tovább terheli az ellátási lánc egyes részeit.

A beszámoló szerint különösen a memória vált komoly és költséges problémává. Ha ezekhez a hardverár-emelésekhez hozzájönnek a magasabb Windows licencdíjak, a PC-gyártókra még nagyobb nyomás nehezedik: vagy lenyelik a többletköltséget, vagy legalább egy részét áthárítják a vásárlókra.

A fogyasztók már most is magasabb árakkal találkoznak egyes piacokon. Tajvanon az ASUS és az Acer arra számít, hogy a PC-k ára a harmadik negyedévben nagyjából 5 százalékkal, vagy legalábbis egy számjegyű mértékben emelkedik.

Az ASUS egyik vezetője korábban jelezte, hogy a cég bizonyos termékeinek ára májusra már közel 30 százalékkal nőtt a 2025 negyedik negyedévéhez képest. Egy újabb áremelési hullám a verziófrissítést, azaz az új gépre váltást még költségesebb döntéssé teheti.

Itt jön képbe igazán a Linux, amire a PC-gyártóknak érdemes lenne komolyan ránézniük. A Fedora, a Ubuntu, a Linux Mint és más disztribúciók képes, mindennapi használatra alkalmas asztali operációs rendszert adnak anélkül, hogy az OEM-nek minden egyes eladott gépre Windows licencet kellene vásárolnia.

A Linux szoftveres helyzete sem olyan, mint tíz éve. Már a ChatGPT-nek is van hivatalos Linuxos asztali alkalmazása, ami nem is olyan régen még elég valószínűtlenül hangzott volna. Azoknak a vásárlóknak, akik a napjuk nagy részét böngészőben töltik, és egyre inkább többplatformos szolgáltatásokra támaszkodnak, a Linux választása már nem jár feltétlenül azokkal a kompromisszumokkal, mint régen.

Természetesen a váltás Linuxra nem olyan egyszerű, hogy letöröljük a Windowst, és pár dollárral olcsóbb árat írunk a címkére. A Windows továbbra is uralja az asztali PC-k piacát, sok vevő ezt várja, és bizonyos alkalmazásokkal, játékokkal, perifériákkal vagy vállalati környezettel való kompatibilitás miatt még mindig szükség lehet a Microsoft operációs rendszerére.

Ez viszont nem jelenti azt, hogy minden PC-nek Windowsra van szüksége. A gyártók több Linuxos konfigurációt is kínálhatnának a Windowsos modellek mellett, különösen fejlesztőknek szánt laptopokon, olcsó asztali gépeken, mini PC-ken és olyan gépeken, amelyeket főleg böngészőben élő felhasználóknak szánnak.

Több Linuxos opció a szükséges versenyt is elhozhatná az operációs rendszerek szintjén. Ha a Microsoft azt látja, hogy a gyártók gondolkodás nélkül lenyelik a licencdíj-emeléseket, mert a Windows gyakorlatilag kötelező, akkor alig marad nyomás rajta, hogy kordában tartsa ezeket a költségeket.

Az OEM Windows licencek 7–10 százalékos drágulása nem jelenti automatikusan, hogy a PC-k kiskereskedelmi ára is ugyanennyivel nő. Az operációs rendszer csak egy része az összes gyártási költségnek, és a PC-gyártók a Microsofttal olyan licencmegállapodásokat kötnek, amelyek részleteit a fogyasztók általában nem ismerik.

Amíg a Microsoft nem erősíti meg a változást, vagy nem kerül elő további dokumentáció, a bejelentett áremelés pontos mértékét és hatókörét nem lehet biztosra venni. Ha viszont a tajvani beszámoló pontos, a PC-gyártóknak újabb okuk van arra, hogy esélyt adjanak a Linuxnak. Mivel a ChatGPT-hez hasonló nagy szolgáltatások is megjelennek a platformon, egyre nehezebb megindokolni a régi kifogásokat, amelyekkel eddig félresöpörték a Linuxot.