Egy dokumentumformátum akkor tekinthető valóban nyíltnak, ha a leírása szabadon elérhető, a szabvány jogdíjmentes, és a használatát semmilyen módon nem korlátozzák.
Az Open Knowledge Foundation és az Európai Unió is több alapelvet használ azért, hogy hosszú távon biztosítsa az adatokhoz való hozzáférést, a rendszerek függetlenségét és a szállítófüggőség elkerülését.
Alapvető nyíltsági kritériumok
- Nyilvános specifikáció: A formátum teljes szabályrendszerét közzéteszik, és bárki számára könnyen elérhető.
- Jogdíjmentesség: Szabadalmak vagy licencdíjak nem akadályozhatják a fejlesztőket abban, hogy kompatibilis szoftvert készítsenek.
- Diszkriminációmentesség: Bárki, bármilyen célra használhatja a formátumot, külön engedély nélkül.
- Független irányítás: Átlátható, non-profit szabványügyi szervezet gondoskodik a jövőbeli frissítésekről.
Elismert keretrendszerek
- The Open Definition: Pontosan meghatározza a nyílt művekre vonatkozó jogi és technikai feltételeket.
- European Interoperability Framework (EIF): Előírja, hogy a kormányzati szervek valóban nyílt formátumokat használjanak a nyilvános dokumentumokhoz.
Az ODF és az OOXML összehasonlítása
Ha a szigorú nyílt formátum kritériumok alapján vizsgáljuk, az Open Document Format (ODF) és az Office Open XML (OOXML) alapvetően eltérő megközelítést követ.
Mindkettő hivatalos ISO szabvány, de az ODF eleve úgy készült, hogy teljesítse a nyílt szabványokra vonatkozó feltételeket, míg az OOXML felépítése és jogi környezete sokszor korlátozza a valóban nyílt megvalósítást.
Összehasonlító táblázat
Kritérium
Open Document Format (ODF)
Office Open XML (OOXML)
Nyilvános specifikáció
Teljesen átlátható. Tömör, letisztult specifikáció, egyszerűsített RelaxNG XML séma alapján.
Rendkívül összetett. Több mint 6000 oldalas specifikáció, széttagolt, örökölt viselkedésekkel.
Jogdíjmentes státusz
Feltétel nélküli. Szokásos jogdíjmentes feltételek szerint kezelik, univerzális szoftvertervezéshez.
Feltételes. Visszavonhatatlan szabadalmi ígéret vonatkozik rá, nem hagyományos licenc.
Diszkriminációmentesség
Teljes. Egyformán megvalósítható nyílt forráskódú és zárt irodai csomagokban.
Gyakorlati akadályok. Erősen a Windows-központú örökölt és platformfüggő működés felé húz.
Független irányítás
Szállítósemleges. Az OASIS kezeli teljes egészében.
Gyártói befolyás alatt. Formálisan az ISO gondozza, de a szerkezeti mag továbbra is szorosan Microsoft-kötődésű.
A nyíltság fő különbségei
Nyilvános specifikáció és átláthatóság
- ODF: Már a kezdetektől modern, letisztult XML specifikációnak tervezték. „Az ODF az egyetlen valóban nyilvánosan elérhető szabvány, amelyet teljes terjedelmében, szabadon elérhető és könnyen érthető dokumentumban tettek közzé” – írja a GranneBlog: https://blog.granneman.com/2009/02/06/odf-compared-constrasted-with-ooxml/
Jogi és szellemi tulajdonra vonatkozó szabályok
- ODF: Szabványos nyílt forráskódú keretrendszert használ. Bárki beépítheti az ODF-et a saját projektjébe anélkül, hogy szellemi tulajdoni vagy szabadalmi perek miatt kellene aggódnia.
- OOXML: A Microsoft Open Specification Promise-ra (OSP) támaszkodik: https://en.wikipedia.org/wiki/Microsoft_Open_Specification_Promise. Az OSP egy egyoldalú ígéret arra, hogy a Microsoft nem perel, de csak addig védi a fejlesztőket, amíg azok a specifikációt pontosan követik. Ha az implementáció eltér a leírástól, vagy speciális eseteket saját módon kezel, a fejlesztők jogilag védtelenek maradhatnak.
Technikai diszkrimináció és rendszer feletti kontroll
- ODF: Kerüli a hardverfüggő megkötéseket, így a független alkalmazások (például a LibreOffice vagy az Apache OpenOffice) egységesen tudják megjeleníteni az adatokat.
- OOXML: Platformfüggő elemeket tartalmaz, amelyek szorosan kötődnek a Windows operációs rendszer ökoszisztémájához. Mivel a Microsoft Office hagyományosan alapértelmezés szerint Transitional OOXML-t hoz létre, a harmadik féltől származó platformok óriási átalakítási akadályokba ütköznek, amikor a régi bináris elemeket vagy a fájlstruktúrába ágyazott, saját formátumleírásokat próbálják értelmezni.
ÉRDEKES HIVATKOZÁS: az olasz meghatározás
A Linee guida su acquisizione e riuso di software per le pubbliche amministrazioni (Útmutató a szoftverek beszerzéséhez és újrafelhasználásához a közigazgatásban) című dokumentum, amelyet az AgID 2021-ben tett közzé, a glosszáriumban így határozza meg a nyílt formátumot (olaszból fordítva):
Nyílt (adat)formátum. Nyilvános, verziózott adatformátum, amelyet teljes körűen dokumentáltak, és amelynek nincs megvalósítási korlátja. A nyílt formátumot egy szabványosítási testület ismeri el, és több szervezet közösen gondozza, amelyek egymással versengő megvalósításokat kínálnak, átlátható folyamat keretében. A formátumnak következetesen meg kell felelnie a megadott verziónak.
Az útmutató nem a törvény mellé kiadott értelmező magyarázat. A Codice dell’Amministrazione Digitale 68. és 69. cikkének végrehajtására fogadták el, a törvényben szereplő kifejezett felhatalmazás alapján. Egyben hatályon kívül helyezi az AgID korábbi, 63/2013-as körlevelét, amely ugyanezt az összehasonlító értékelést tartalmazta.
A formato aperto, vagyis a nyílt formátum meghatározása tehát nem egy jól megfogalmazott, de pusztán ajánlásnak tekinthető szöveg. Ez az olasz közigazgatás számára irányadó, tényleges jogi definíció, amely a törvényi felhatalmazásból nyeri a kötelező erejét, nem pedig annak ellenére.

