Miközben a Linux asztali fejlesztésének nagy része Wayland felé tolódik, Geir Isene fejlesztő bejelentette a Frame-et, egy új, teljes egészében x86-64 assemblyben írt Linux X11 szervert.

A szervert a nulláról írták, nem az X.Org-ra épül. Közvetlen Linux rendszerhívásokat használ, a megjelenítéshez DRM/KMS-t, a bemenethez evdevet, az alkalmazásokkal való kommunikációhoz pedig a X11 vezetékes protokollt. Kerüli a külső könyvtárakat, például a libc-t, a Mesa-t, az Xlibet és a FreeType-ot, így egy statikusan linkelt, futásidejű függőségek nélküli végrehajtható állomány jön létre.

Isene szerint a Frame jelenleg nagyjából 20 000 sor assembly kódból áll. Bár még nem teljes, a fejlesztő már napi szinten használja asztali környezetként, és beszámolója alapján olyan alkalmazásokat is futtat vele, mint a Firefox és a GIMP.

A Frame a X11 protokoll egyre bővülő részhalmazát valósítja meg: ablakok létrehozása, tulajdonságok kezelése, pixmapek, szelekciók, billentyűzet- és egérbevitel, szoftveres kompozíció, valamint olyan kiterjesztések támogatása, mint a RANDR, SHAPE, XInput2 és MIT-SHM. További funkciók fejlesztés alatt állnak.

A projekt szorosan kapcsolódik a CHasm-hoz is, amely független Linux eszközök gyűjteménye, szintén x86-64 assemblyben írva. Ide tartozik a Tile ablakkezelő, a Glass terminálemulátor, a Bare shell, a Strip státuszsor és a Bolt képernyőzáró. Együtt teljes grafikus munkamenetet biztosítanak Isene számára, noha a CHasm nem hagyományos asztali környezet.

Isene szerint az egész gyűjtemény körülbelül 100 000 sor assemblyből áll, és kiváltja a korábbi összeállítását, amely GDM-ből, X.Org-ból, i3-ból, Conkyból, WezTermből és zsh-ből állt.

A Frame egyik fő célja, hogy ne végezzen munkát, ha nincs rá szükség. Egy nem hivatalos tesztben Isene azt tapasztalta, hogy a Frame és az X.Org összesített üresjárati fogyasztása hasonló volt, de az X.Org közel háromszor annyi CPU-időt használt. Ezek a mérések a fejlesztőtől származnak, ezért nem tekinthetők független benchmarknak.

Bár a Frame használható a fejlesztő gépén, továbbra is erősen kísérleti állapotú. Csak x86-64 Linuxot támogat, szoftveres renderelésre támaszkodik, nem valósítja meg teljesen a X11 protokollt, és egyetlen Linux disztribúció sem vette át.

Jelenleg a Frame-hez nincsenek kész csomagok vagy előre beállított munkamenetek a nagyobb Linux disztribúciókhoz. Maga a CHasm projekt is elsősorban inspirációs forrásként jelenik meg azoknak a felhasználóknak, akiket érdekel, hogyan építhetnek és adapthatnak hozzá hasonlóan minimális eszközöket.

Így egyelőre nem igazán tekinthető gyakorlati X.Org-helyettesnek. Inkább technikai kísérlet, amely bemutatja, hogy egy működő, modern X11 környezetet szinte teljes egészében assemblyben is meg lehet valósítani, közvetlen kernel hozzáféréssel és minimális szoftveres rétegekkel.

További részletekért olvasd el Isene bejegyzését.