2000-ben különös találkozóra került sor a technológiai világ két legendás alakja között. Steve Jobs meghívta Linus Torvaldst az Apple cupertinói központjába, és megpróbálta rávenni arra, hogy hagyjon fel a Linux fejlesztésével, és inkább az Apple új operációs rendszerén dolgozzon.
A történet azóta szinte mítosszá vált az informatikai világban, mert jól megmutatja két teljesen eltérő technológiai filozófia ütközését: az egyik oldalon az Apple zárt, prémium ökoszisztémája, a másikon a Linux nyílt forráskódú szabadsága.
Az Apple nehéz időszaka és a Mac OS X születése
A kilencvenes évek végén az Apple komoly válságban volt. A vállalat elveszítette innovációs előnyét, pénzügyi problémákkal küzdött, és sokan már a cég végét jósolták. Ekkor tért vissza Steve Jobs az Apple-höz, miután a vállalat felvásárolta a NeXT nevű cégét.
A NeXT technológiája lett az alapja az új operációs rendszernek, amelyet akkoriban még Mac OS X néven fejlesztettek. Ez a rendszer egy Unix-alapú magra épült, amelyet Darwin néven ismerünk, és amely BSD-technológiákat használt.
Jobs pontosan tudta, hogy a Unix-rendszerek stabilak, megbízhatók és fejlesztőbarátok. A probléma az volt, hogy a Unixot akkoriban főként szervereken és egyetemeken használták, átlagos felhasználók számára túl bonyolultnak számított.
Steve Jobs víziója az volt, hogy elkészíti a „Unixot a hétköznapi emberek számára”.
„Unix for the rest of us”
A találkozó során Jobs állítólag azzal próbálta meggyőzni Torvaldst, hogy a Mac OS X sokkal nagyobb hatással lehet a világra, mint a Linux. Az Apple vezetője úgy érvelt, hogy:
-
a Linux technológiailag kiváló,
-
de túl töredezett,
-
nehéz átlagfelhasználóknak,
-
és valószínűleg soha nem lesz belőle tömegpiaci desktop rendszer.
Ezzel szemben az Apple képes lenne egy kifinomult, felhasználóbarát Unix-rendszert építeni, amely milliókhoz jut el.
Jobs ezt a filozófiát a híres mondattal foglalta össze:
„Unix for the rest of us.”
Ez tudatos utalás volt az Apple egyik legismertebb marketingüzenetére, amely a Macintosh eredeti korszakából származott:
„The computer for the rest of us.”
Miért volt fontos Linus Torvalds?
2000-re a Linux már hatalmas lendületet vett. Egyre több szerveren futott, és gyorsan nőtt az open source mozgalom befolyása is. Torvalds ekkor már nem egyszerű programozó volt, hanem egy globális fejlesztői közösség vezető alakja.
Steve Jobs számára Torvalds megszerzése több dolgot is jelenthetett volna:
-
technikai presztízst,
-
erős Unix-szakértelmet,
-
kapcsolatot a nyílt forráskódú világgal,
-
és stratégiai előnyt a Microsofttal szemben.
Abban az időben az Apple még messze nem volt akkora óriás, mint ma. Az iPhone nem létezett, az iPod éppen csak készülődött, és a cég jövője korántsem volt biztos.
Torvalds válasza: a Linux fontosabb volt
Linus Torvalds végül nemet mondott.
Később több interjúban is beszélt arról, hogy számára nem a pénz vagy a vállalati státusz volt az elsődleges motiváció. A Linux fejlesztése sokkal fontosabbnak bizonyult.
Torvalds filozófiája alapvetően különbözött az Apple szemléletétől. Ő a nyílt fejlesztésben, az együttműködésben és a közösségi innovációban hitt. A Linux kernel fejlesztése bárki számára nyitott volt, és ez a modell akkoriban forradalminak számított.
Az Apple ezzel szemben mindig erősen kontrollált rendszereket épített:
-
zárt hardver,
-
zárt ökoszisztéma,
-
szigorúan irányított fejlesztés.
Valószínűleg Torvalds számára ez túl nagy kompromisszum lett volna.
Mi lett volna, ha Torvalds igent mond?
A technológiai történelem egyik érdekes „mi lett volna, ha” kérdése, hogyan alakult volna a világ, ha Torvalds csatlakozik az Apple-höz.
Néhány lehetséges következmény:
1. A Linux fejlődése lelassulhatott volna
Bár a Linux nyílt projekt volt, Torvalds szerepe kulcsfontosságú maradt. Az ő vezetése és technikai döntései stabil irányt adtak a kernel fejlesztésének.
Nélküle könnyen előfordulhatott volna:
-
nagyobb fragmentáció,
-
lassabb fejlődés,
-
belső konfliktusok.
2. Az Apple még erősebb Unix-rendszert építhetett volna
A Mac OS X már így is technológiailag rendkívül fejlett rendszer lett. Torvalds részvétele még mélyebb kernel-optimalizációkat és nyíltabb fejlesztési kapcsolatokat hozhatott volna.
3. Az open source világ teljesen más irányt vehetett volna
A Linux ma:
-
szerverek milliárdjain fut,
-
szuperszámítógépeket hajt,
-
Android-alapként működik,
-
felhőinfrastruktúrák gerince.
Ha Torvalds kilépett volna a projektből, elképzelhető, hogy az open source mozgalom sem válik ilyen dominánssá.
A történet szimbolikus jelentősége
Ez a találkozó valójában nemcsak egy állásajánlatról szólt. Sokkal inkább két világnézet összecsapása volt.
Steve Jobs hitt abban, hogy a technológia akkor működik igazán jól, ha egyetlen vállalat teljes kontroll alatt tartja a hardvert és a szoftvert.
Linus Torvalds pedig abban hitt, hogy a legjobb rendszerek nyílt együttműködésből születnek.
A történelem végül különös módon mindkettejüket igazolta.
Az Apple a világ egyik legsikeresebb vállalata lett a zárt ökoszisztémájával.
A Linux pedig gyakorlatilag az internet infrastruktúrájának alapjává vált.
És talán éppen ezért olyan emlékezetes ez a történet: mert ritkán fordul elő, hogy két teljesen eltérő filozófia egyszerre bizonyul ennyire sikeresnek.

