Az életkor-ellenőrzési törvények nem úgy tűnik, hogy leállnának. Kaliforniában, Coloradóban és Brazíliában is van valamilyen, lényegében azonos előírás: az operációs rendszer szolgáltatóinak a fiók létrehozásakor be kell gyűjteniük az életkorra vonatkozó adatokat, és ezt valós idejű API-n keresztül elérhetővé kell tenniük az alkalmazások számára.

A kormányok ezt gyerekvédelemnek hívják, de a nyílt forráskódú világban sokan egészen másként látják. A reakciók a tiltakozó disztribúcióktól a systemd forkig terjedtek, sőt volt egy BSD-projekt is, amely az érintett régiókban egyszerűen kitiltotta a felhasználókat.

Most viszont Fedora projektvezetője mondott valamit, ami más Linux disztribúcióknak is adhat egy lehetséges kiutat ebből a mocsárból (gigGity nélkül).

Mi történik?

Fedora Discourse fórumán megjelent egy szövegfal, amely egy elég ambiciózus architekturális kerülőutat javasolt. Ez a hálózati kód kiszedésével járt volna, a posztoló pedig visszajelzést kért az ötletről.

A beszélgetés nagyjából úgy alakult, ahogy várható volt, majd egy ponton Jef Spaleta egy egyszerűbb megközelítéssel szállt be. Szerinte nincs szükség kerülőutakra; a Linux disztribúciók egyszerűen átvehetnék ugyanazt az API-t, amit az Apple már megépített és élesben használ, és beköthetnék a fiókbeállítási folyamatba.

Jef azt is felvetette, hogy a megvalósítás teljesen lokálisan futhatna unix socketen vagy dbus híváson keresztül, úgy, hogy semmilyen adat nem hagyja el a gépet.

Ezt azzal támasztotta alá, hogy GNOME már most is szállít szülői felügyeleti funkciókat, és a fióklétrehozásnál időkorlátokat is be lehet állítani. A rendszer meg tud jelölni egy fiókot korlátozottként, és egy olyan jelzést is ad, amit más szoftverek le tudnak kérdezni.

A bökkenő az, hogy GNOME a saját rendszerét tartalomkategóriákra (OARS) építette, nem életkori sávokra, pedig a törvények kifejezetten az utóbbit írják le. Jef szerint ez a különbség azért van, mert a jogszabályokat írók valószínűleg sosem hallottak az OARS-ről, és ezért inkább életkori kategóriákhoz nyúltak.

Végül így foglalta össze:

So now its a matter of hopefully, just adopting a standard API, probably the Apple API, so that all Linux OSes can expose a standard parental controls that meets legislated expectations. Its not about being clever, this is a standardization process with legislation as a forcing function.

Érdemes észben tartani, hogy Jef nem véletlenül használta a „could” szót. Ez egy ember véleménye egy közösségi fórumtémában, nem Fedora ütemtervének vállalása, és nem is egy formális, disztribúciók közötti javaslat. Hogy lesz-e belőle bármi, az teljesen azon múlik, hogy más karbantartók kiindulópontként kezelik-e.

És ez egyáltalán nem biztos. Már az is óriási kérés, hogy a Linux disztribúciók megegyezzenek egy közös szabványban. Az pedig, hogy kifejezetten egy Apple API-t vegyenek át olyan törvények miatt, amelyeket a közösség jelentős része túlkapásnak tart, még nehezebben eladható.