Azáltal, hogy a generatív AI eszközöket egyre többen használják programozásra, valamint azáltal, hogy a modellek az általuk generált kódban gyakran nem létező csomagnevekre hivatkoznak, megjelent egy új típusú ellátási lánc támadási forma, a slopsquatting. Ezt a kifejezést Seth Larson kiberbiztonsági kutató alkotta meg, a typosquatting mintájára – ez utóbbi egy olyan támadási módszer, amelyben a támadók a népszerű könyvtárak nevéhez hasonló neveket használnak abban bízva, hogy a fejlesztők elgépelik és így rosszindulatú csomagokat telepítenek.

A slopsquatting ezzel szemben nem támaszkodik elgépelésre. Ehelyett a támadók olyan rosszindulatú csomagokat hozhatnak létre például PyPI-n, vagy npm-en, amelyek nevei megegyeznek az AI-modellek által gyakran hallucinált, egyébként nem létező csomagnevekkel.

2025 márciusában jelent meg egy tanulmány, amelyben a csomaghallucinációkat vizsgálták. Az esetek körülbelül 20 %-ában (576 000 generált Python és JavaScript mintakód alapján) a generált kódban szereplő csomagok nem léteztek. A helyzet még rosszabb a nyílt forráskódú LLM-eknél, mint a CodeLlama, DeepSeek, WizardCoder vagy Mistral, de még a kereskedelmi eszközöknél, mint a ChatGPT-4 is jelentős, körülbelül 5 %-os a hibaarány.

A kutatás kimutatta, hogy a kitalált csomagnevek 38%-a valós csomagok neve által inspirálva készült, 13% elgépelés eredménye volt, míg a fennmaradó 51% teljesen a semmiből lett hallucinálva.

Bár még nincs arra utaló jel, hogy a támadók elkezdték volna aktívan kihasználni ezt az új típusú technikát, a Socket kiberbiztonsági cég kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a hallucinált  csomagnevek gyakoriak, megismételhetők és szemantikailag hihetőek, így előre kiszámítható támadási felületet képeznek, ami könnyen kihasználhatóvá válhat.

A kockázatot úgy tudjuk csökkenteni, hogy minden AI által ajánlott csomagnevet manuálisan ellenőrzünk, és nem vesszük alapul azt, hogy egy AI által generált példakódban szereplő csomag létező vagy biztonságos. A dependency szkenner eszközök, a lockfile-ok és a hash-ellenőrzés alkalmazása megbízható, ismert verziókhoz kötve jelentősen növeli a biztonságot.

A kutatás azt is kimutatta, hogy az AI “temperature” paraméterének csökkentése (véletlenszerűség mérséklése) kevesebb hibás csomagajánláshoz vezet, így MI-támogatott vagy ”vibe coding” esetén ezt érdemes figyelembe venni.

Mindig ajánlott az AI által generált kódot biztonságos, elkülönített környezetben tesztelni, mielőtt azt éles rendszerekben futtatnánk.