A Linux 7.4 nem „még egy” kernelkiadás lesz a sok közül. Jó eséllyel ez lesz az idei hosszú távon támogatott (LTS) verzió, és már a fejlesztési ciklus elején látszik: a merge window a kernel történetének legnagyobbja volt. A fejlesztők egyszerre készítik elő a következő generációs hardvereket – AMD Zen 6, Apple M4, Google Tensor G5 –, miközben mélyen a motorháztető alatt is komoly takarítás és optimalizálás zajlik.

Az alábbiakban összefoglaljuk, milyen irányba mozdul a Linux kernel 7.4-től: hogyan készül a jövő processzoraira, mit jelent ez a grafikus stack, a tárhelykezelés, a virtualizáció és a mindennapi teljesítmény szempontjából.

Kiemelt újdonságok

A Linux 7.4 funkciólistájában részletesebb áttekintést kaphat a kernel ezen verziójának összes változásáról.

Új CPU-generációk: Zen 6, Apple M4, Tensor G5

A Linux 7.4 egyik legfontosabb üzenete: a kernel fejlesztése már most a következő generációs CPU-kra lő. A felhasználók ebből első körben talán keveset látnak, de az ökoszisztéma szempontjából kulcsfontosságú, hogy a hardverek megjelenésekor a Linux már „otthonosan” mozogjon rajtuk.

AMD Zen 6: felkészülés a rajtra

Az AMD Ryzen Zen 6 kliensplatform támogatása több fronton is erősödik. A 7.4-es kernelben:

• új eszközazonosítók kerülnek be a különféle platformdriverekbe, hogy az alaplapok, energiagazdálkodási és egyéb vezérlők már a rajt pillanatában felismerhetők legyenek;
• a BTB CTX isolation funkció támogatásával a Zen 6 CPU-khoz igazítják a spekulatív végrehajtással kapcsolatos biztonsági mitigációkat, hogy azok kevesebb teljesítményveszteséget okozzanak;
• a KVM-ben megjelenik az AMD EPYC Zen 6 PML (Page Modification Logging) támogatás, ami a szerveres Zen 6 platformokon javítja a virtualizációs teljesítményt és a memóriamódosítások követését.

Ezek a változtatások együtt azt jelentik, hogy a Zen 6 generáció érkezésekor a Linux már nem csak elindul rajta, hanem a biztonsági és virtualizációs képességeket is megfelelően, optimalizáltan használja.

Apple M4 és A18 Pro: az első lépések

A 7.4-es kernelben megjelenik az Apple M4 és A18 Pro SoC-k elsődleges támogatása is. Ez jelenleg főleg:

• Device Tree-k hozzáadását jelenti az új Apple eszközökhöz,
• valamint a blokk rétegben az Apple M4 NVMe támogatás alapjait.

Fontos azonban: a funkcionalitás nagyon korlátozott, végfelhasználói szempontból még nem használható. Ez a szakasz tipikusan az a fázis, amikor a fejlesztők „megfogják” a hardvert: elkezdik feltérképezni a perifériákat, a bootfolyamatot, a tárolókat, és lassan építik fel a teljes támogatást. Apple ARM platformon a Linux-támogatás hosszú, iteratív munka, a 7.4 ennek csak a nyitánya az új SoC-k esetén.

Google Tensor G5 és dual-arch virtualizáció

A mobilos és felhős világ felé mutat a Google Tensor G5 SoC mainline támogatása is, amely a Pixel 10 készülékek „Laguna” kódnevű chipje. A Tensor G5 felvételével a mainline kernel ismét közelebb kerül ahhoz, hogy a csúcskategóriás Android-eszközökön is egyre kevesebb vendor-patch legyen szükséges.

Virtualizációs fronton érdekes fejlemény az ARM64 vendégek futtatása s390 platformon a KVM-en keresztül. Ez az IBM–Arm együttműködés része, amely a dual architecture hardverek irányába mutat: olyan rendszerek, ahol az IBM mainframe architektúra és az ARM64 együtt jelenik meg, és a Linux kernelnek ezt rugalmasan kell kezelnie.

Finomhangolások x86-on és RISC-V-en

A processzoros rétegben több kisebb, de fontos módosítás is érkezik:

• TLB méretjavítás Zen 5 és újabb AMD CPU-kon: a Translation Lookaside Buffer méretének pontosabb jelentése segít a teljesítményprofilozásban és a finomhangolásban.
• RISC-V-en a misaligned user copy kezelése futásidőben történik, nem fordítási időben konfigurálva, ami hordozhatóságot és rugalmasságot ad a különböző RISC-V implementációk között.
• A kernel kriptográfiai könyvtárában optimalizált AES implementációk jelennek meg x86 és RISC-V architektúrákon, ami minden AES-t használó kernelkomponens (VPN, titkosított fájlrendszerek, hálózati protokollok) számára gyorsulást hozhat.

VR, GPU-k és grafikus stack: HDMI 2.1, VRR, PerfOpt

A desktop felhasználók számára talán a grafikus stack változásai a leglátványosabbak, és a 7.4-es kernel ezen a téren is erős.

AMDGPU: végre alapértelmezett HDMI 2.1

Az AMDGPU driverben a 7.4-től kezdve alapértelmezetten engedélyezett a HDMI 2.1 támogatás. Ez különösen azoknak fontos, akik:

• HDMI-n keresztül használnak magas frissítésű (120 Hz, 144 Hz, 240 Hz) monitorokat,
• vagy nagy felbontású, 4K/8K kijelzőket,
• illetve igénylik a VRR / FreeSync és az ALLM (Auto Low Latency Mode) funkciókat.

Korábban ezek a képességek sokszor kézi kapcsolgatást, extra paramétereket vagy kísérleti állapotú opciókat igényeltek. A 7.4-től ezek a funkciók már érettnek minősülnek, ezért a fejlesztők bekapcsolták őket alapértelmezetten – ez fontos mérföldkő a Radeon + Linux páros számára, különösen játékos és multimédiás környezetben.

AMD PerfOpt: AI/LLM gyorsítás integrált Radeon GPU-kon

Szintén AMD-hez kötődik az AMD PerfOpt funkció, amely mostantól alapértelmezetten engedélyezett az IOMMU oldalon. A cél: jobb AI/LLM teljesítmény az integrált Radeon GPU-kon.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a memóriakezelés és a DMA-hozzáférések úgy vannak optimalizálva, hogy az integrált GPU hatékonyabban tudjon nagy mennyiségű adatot mozgatni és feldolgozni – pontosan azt, amit gépi tanulási és nagy nyelvi modell (LLM) feladatoknál látunk. A Linux desktopon és laptopon futó AI-alkalmazások így közvetlenül profitálhatnak a kernel szintű finomhangolásból.

Intel Xe: stabilabb és gyorsabb GPU stack

Az Intel Xe driver is több fejlesztést kap:

• CPU binds és ULLS (Ultra-Low Latency Scheduling) kerül a migrációs sorba, ami a CPU–GPU közötti munkamegosztást és az ütemezést teszi hatékonyabbá;
• új vRAM health check és degradált videomemória-kezelés funkciók jelennek meg, amelyek jobb hibakezelést és stabilitást adnak, ha a VRAM problémás állapotba kerül.

Ezek a változtatások főleg a stabilitást és a kiszámítható teljesítményt javítják, ami fontos a hosszú távon futó grafikus és compute feladatoknál.

Qualcomm Adreno: újabb GPU-k támogatása

A MSM DRM driver, amely a Qualcomm platformok grafikus támogatásáért felel, mostantól támogatja az Adreno A830, A845, A850 és X2-85 GPU-kat is. Ez a Linux-on futó mobil- és beágyazott rendszerek szempontjából kulcsfontosságú, különösen, ha a cél a mainline kernel használata vendor-patchek helyett.

Steam Frame VR és Nintendo Switch 2: új eszközök a horizonton

A 7.4 nem csak a klasszikus PC-s hardverekről szól: a játékos és VR-világ is megjelenik a changelogban.

Steam Frame VR headset

Megjelenik az első támogatás a Steam Frame VR headsethez, egyelőre alapszintű Device Tree formájában. Ez azt jelenti, hogy a kernel elkezdi „ismerni” az eszközt, de a teljes funkcionalitás (szenzorok, kijelzők, vezérlők, tracking) támogatása még a jövő zenéje. Ugyanakkor ez a lépés jelzi, hogy a Valve és a közösség a VR-eszközök Linux-támogatását is komolyan veszi.

Nintendo Switch 2 kontrollerek

Új HID driver érkezik a Nintendo Switch 2 kontrollerekhez, amelyet egy Valve-alvállalkozó fejlesztett. A HID-szintű támogatás az első lépcső ahhoz, hogy ezek a kontrollerek natívan, extra hackelés nélkül működjenek Linux alatt – legyen szó Steam Deckről, desktop Linuxról vagy más eszközökről.

Memóriakezelés: gyorsabb boot, CXL, TDX

A memóriakezelés területén a 7.4-es kernel egyszerre célozza a nagyon korai bootidőt, a modern szerveres technológiákat és a karbantarthatóságot.

Memblock: brutális gyorsulás a korai allokációban

A memblock, azaz a korai bootidőben használt fizikai memória-allokátor óriási gyorsulást kapott: egy tesztben a korábbi ~265 másodperces (!) futásidő ~50 milliszekundumra csökkent. Ez extrém, de jól mutatja, milyen mértékű optimalizációról van szó.

A legtöbb felhasználó nem fog háromperces bootidőket látni csak emiatt, de nagy memóriájú, speciális konfigurációknál (pl. sokszáz GB vagy TB RAM) ez a különbség nagyon is valós. A kernel így sokkal gyorsabban tudja feltérképezni és kezelni a fizikai memóriát induláskor.

CXL Dynamic Capacity Devices: memória skálázás új szinten

A CXL (Compute Express Link) támogatás is fejlődik, különösen a Dynamic Capacity Devices (DCD) irányába. A cél: a rendszerek dinamikusan tudják növelni vagy csökkenteni a rendelkezésre álló memóriakapacitást:

• új modulok vagy CXL-eszközök hozzáadásával,
• anélkül, hogy a gépet újra kellene indítani,
• vagy fizikailag kellene átkonfigurálni a hardvert.

Ez a nagyvállalati és adatközponti környezetekben fontos, ahol a memória rugalmas allokációja közvetlenül pénzben mérhető előnyöket hoz.

Intel TDX Dynamic PAMT: memória-megtakarítás biztonságos környezetben

Az Intel TDX (Trust Domain Extensions) környezetben megjelenik a Dynamic PAMT (Physical Address Metadata Table) támogatás. Ennek célja, hogy a TDX által használt metaadat-táblák dinamikusan skálázhatók legyenek, így a szerverek kevesebb memóriát pazaroljanak a biztonsági struktúrák fenntartására.

Ez tipikusan felhős, több-bérlős környezetben fontos, ahol a TDX-szel izolált vendégek száma és mérete változó, és a memóriahatékonyság kritikus.

Régi EDAC driverek kivezetése

Érdekes, de tanulságos lépés: a kernel régi EDAC (Error Detection And Correction) drivereinek egy részét kivezetik. Ennek egyik oka az úgynevezett „AI-generated fixes frenzy” – az automatikusan generált javítások áradata, amely a karbantartókra jelentős terhet rótt, miközben a driverek már alig használt hardvereket céloztak.

Ez jól mutatja, hogy a kernel fejlesztése nem csak új funkciók hozzáadásáról szól, hanem a technikai adósság csökkentéséről is: a régi, alig használt, nehezen karbantartható kód eltávolítása hosszú távon biztonságot és stabilitást jelent.

Fájlrendszerek és tárolás: EXT4 gyorsítás, NTFS ADS, FAT32 turbó

A 7.4-es kernel a tárolórétegben is komoly fejlesztéseket hoz, a klasszikus Linux-fájlrendszerektől kezdve a Windows-világgal való interoperabilitásig.

EXT4: gyorsabb nagy írások buffered IOmap-pel

Az EXT4 fájlrendszer egy opcionális buffered IOmap módot kap, amely nagy írási műveleteknél hozhat érezhető teljesítménynövekedést. Az IOmap modell hatékonyabban kezeli a nagy, folytonos írásokat, kevesebb overhead-del, így:

• nagy fájlok írása,
• backupok,
• adatbázis-műveletek

profitálhatnak belőle – természetesen ott, ahol EXT4-et használnak.

NTFS: Alternate Data Streams támogatás

A modern NTFS driver mostantól támogatja az Alternate Data Streams (ADS) funkciót. Ez a Windows-világban régóta létező képesség, amely lehetővé teszi, hogy egy fájlhoz több adatfolyam tartozzon (pl. metaadatok, kiegészítő információk).

Linux szempontból ez azt jelenti, hogy a Windows-on létrehozott, ADS-t használó fájlok korrektebben és teljesebben kezelhetők, ami fontos lehet dual-boot rendszereknél, megosztott partícióknál vagy NTFS-alapú külső meghajtóknál.

FAT32: akár 265-szörös gyorsulás

A FAT32 fájlrendszer – bár sokak szemében „őskövület” – még mindig jelen van pendrive-okon, beágyazott rendszereken, firmware-partíciókon. A 7.4-es kernelben bizonyos műveleteknél akár 265-szörös teljesítményjavulást mértek.

Ez azt jelenti, hogy ha valaki még teljesítménykritikus módon használ FAT32-t (pl. speciális eszközökön), ott a kernel frissítése önmagában látványos gyorsulást hozhat.

F2FS, OverlayFS, Ceph: finomhangolások

• F2FS esetén opcionális multi-grain timestamp jelenik meg, ami finomabb időbélyeg-felbontást tesz lehetővé – hasznos lehet olyan rendszerekben, ahol a pontos időrend kulcsfontosságú.
• OverlayFS-hez számos javítás érkezik, amelyek egy részét AI-alapú eszközök segítségével találták meg. Ez a konténeres világban különösen fontos, hiszen sok disztribúció és container runtime támaszkodik OverlayFS-re.
• Ceph kap egy globális mount opciót a „lazy I/O”-hoz, kiegészítve a már meglévő per-fájl beállítást. Ez finomabb kontrollt ad a teljesítmény–konzisztencia kompromisszum felett elosztott tárolórendszerekben.

Blokk réteg: floppy-tól Apple M4 NVMe-ig

A blokk réteg változásai a spektrum két végletét is lefedik:

• régi floppy driver javítások – a kernel továbbra is igyekszik a régi hardvereket működőképesen tartani,
• Apple M4 NVMe támogatás – az új Apple SoC-k tárolóvezérlőinek alapvető támogatása, amely a jövőbeni Apple ARM Linux-portokhoz szükséges.

Emellett fontos változás, hogy a Linux mostantól szinkron módon zárja be a fájlokat a close_range, exec és exit műveleteknél. Ez azt jelenti, hogy a kernel biztosítja: a lezáráskor a szükséges műveletek valóban befejeződnek, mielőtt a folyamat továbblép vagy kilép – ami bizonyos versenyhelyzeteket és adatkonzisztencia-problémákat előzhet meg.

Hálózat: új NIC driver és hardveres pacing offload

A hálózati alrendszerben a 7.4-es kernel többek között:

• felveszi az első Nebula Matrix NIC driver-t a mainline-ba,
• bevezet hardveres pacing offload támogatást és egyéb finomhangolásokat.

A hardveres pacing offload lényege, hogy a hálózati kártya maga tudja időzíteni a csomagküldést, így a kernel és a CPU tehermentesül, a forgalom pedig egyenletesebbé, kiszámíthatóbbá válik – ami különösen fontos nagy sebességű, alacsony késleltetésű hálózatoknál.

Ütemező, virtualizáció és CPU-használat: „steal governor” és idle core választás

A CPU-ütemező és a virtualizációs réteg is kap néhány érdekes újítást.

„Steal governor”: jobb VM viselkedés

Bevezetésre kerül a steal governor, amely kifejezetten a virtuális gépek CPU-használatát próbálja okosabban kezelni. A „steal time” azt az időt jelenti, amikor a hypervisor elveszi a vendég CPU-idő egy részét, így a vendég úgy érzékeli, mintha a CPU „ellopódott” volna tőle.

A steal governor célja, hogy a Linux vendég jobban reagáljon ezekre a helyzetekre, pl.:

• ne értelmezze félre a teljesítménycsökkenést,
• ne próbáljon agresszívan skálázni vagy időzítéseket módosítani olyan okokra hivatkozva, amelyek valójában a hypervisor döntései.

Idle CPU-k véletlenszerű választása

Az ütemező egy másik finomhangolása, hogy ha több azonos mélységű idle CPU-mag áll rendelkezésre, a kernel véletlenszerűen választ közülük. Ez segít:

• egyenletesebben elosztani a terhelést a magok között,
• elkerülni, hogy mindig ugyanazok a magok kapják az új feladatokat,
• bizonyos mikroarchitekturális mellékhatásokat (cache, hő, frekvencia) jobban kiegyenlíteni.

NVIDIA Olympus SMT optimalizációk

Az NVIDIA Olympus platformhoz kapcsolódó SMT optimalizációk is bekerülnek, amelyek a Vera kódnevű rendszereket érintik. Ezek főleg szerveres, HPC- és AI-irányú rendszerek, ahol a SMT (Simultaneous Multithreading) finomhangolása komoly teljesítménykülönbségeket okozhat.

Egyéb hardverek: I3C, régi Atari/Amiga, beágyazott világ

A kernel hagyományosan egyszerre támogatja a legújabb és a legöregebb hardvereket – a 7.4-ben is így van.

• I3C hub és HDR-DDR támogatás érkezik, ami a modern szenzorbuszok és nagy sebességű perifériák szempontjából fontos.
• Régi m68k alapú Atari és Amiga hardverek is kapnak kisebb javításokat – a retroplatformok rajongói számára ez jó hír, és jól mutatja a kernel hosszú távú kompatibilitási filozófiáját.

Kernel belső tisztogatás, biztonság és fejlesztői eszközök

A 7.4-es kiadás mélyen a kernel belsejében is rendet rak: veszélyes API-kat távolít el, gyorsítja a buildfolyamatot, és fejleszti a diagnosztikai eszközöket.

__get_user() és __put_user() kivezetése

Linus Torvalds eltávolította az unsafe __get_user() és __put_user() függvényeket. Ezek a felhasználói térből történő adatátvitel „alacsony szintű” eszközei voltak, amelyek könnyen hibás vagy sebezhető kódhoz vezettek.

A cél az, hogy a fejlesztők biztonságosabb, magasabb szintű API-kat használjanak, amelyek jobban ellenőrzik a paramétereket, és kevesebb teret adnak a memóriakezelési hibáknak. Ez hosszú távon a kernel biztonságát és megbízhatóságát növeli.

Google C Binder driver eltávolítása, Rust Binder előtérben

A Google C Binder driver kikerül a kernelből, helyette a Rust-alapú, modern Binder driver veszi át a szerepet. A Binder az Android IPC (inter-process communication) gerince, így ez a lépés:

• jelzi a Rust fokozatos térnyerését a kernelben,
• és a biztonságosabb, modern kód irányába tett lépést az Android-ökoszisztémában is.

Gyorsabb kernel build, jobb perf tooling

A fejlesztők számára fontos, hogy a kernel gyorsabban forduljon. A 7.4-ben már megjelennek az első patch-ek, amelyek a kbuild rendszer optimalizálását célozzák. Ez nagy projektnél, gyakori rebuild esetén órákat spórolhat hosszú távon.

A perf eszköztárban a Python alapú perf scriptek is javításokat kapnak, ami a teljesítményprofilozást és hibakeresést teszi kényelmesebbé azok számára, akik Pythonban írnak elemző szkripteket.

Coredumpok, sparse támogatással

Új funkció a sparse support for coredumps via sockets: a coredumpok ritkított (sparse) formában is továbbíthatók socketeken keresztül. Ez csökkenti a coredumpok méretét és a hálózati terhelést, ami különösen hasznos:

• nagy memóriájú szervereken,
• központi coredump-gyűjtő rendszerekben,
• vagy lassabb hálózati kapcsolatokon.

Összegzés: miért fontos a 7.4 a Linux-felhasználóknak?

A Linux 7.4 nem egy látványos „egy nagy feature” kiadás, hanem sok száz kisebb-nagyobb lépés összege, amelyek együtt:

• felkészítik a kernelt a következő generációs hardverekre (AMD Zen 6, Apple M4/A18 Pro, Tensor G5, új GPU-k, VR-eszközök),
• javítják a teljesítményt (EXT4, FAT32, memblock, AES-optimalizációk, PerfOpt, ütemező finomhangolások),
• növelik a stabilitást és biztonságot (veszélyes API-k kivezetése, Binder Rust-implementáció, vRAM health check),
• és csökkentik a technikai adósságot (régi driverek kivezetése, kód tisztítás, buildrendszer optimalizálása).

Ha valóban ez lesz az idei LTS kernel, akkor a disztribúciók és a vállalati környezetek évekig erre a verzióra építenek majd. A 7.4 ezért nem csak a „most”-ról szól, hanem arról is, hogy milyen Linux kernelt kapunk a következő 4–6 évre: mennyire lesz felkészült az új processzorokra, GPU-kra, VR-eszközökre, és mennyire lesz karbantartható a fejlesztők számára.

A jelenlegi fejlemények alapján a válasz biztató: a Linux 7.4 egy erős, jövőorientált alapnak ígérkezik, amely egyszerre szolgálja ki a desktop, a szerver, a mobil és a beágyazott világ igényeit.

Részletek

Ahogy Linus írta vasárnap:

It's Sunday afternoon, two weeks have passed, and I've pushed out -rc1.

I still have two pull requests in my inbox that I'm still thinking
about, but I didn't want to delay -rc1 just because I'm vacillating,
so they may or may not end up showing up in rc2.

This is a *BIG* merge window. I think the reason is the by now obvious
one, but I'm actually taking it as a good sign: I'm *much* happier
with the flood of AI triggered work going into the merge window than
it showing up mainly as extra fixes during the -rc period. So I'm
hoping that this merge window being larger than usual is a sign that
the AI fixes are becoming more part of the "normal development" than a
flood of fixes that go into the whole stabilization phase. I think
that's a much healthier model. But we'll see how the -rc's look.

That said, a small part of the "this is a big merge window" may also
be that people are expecting 7.4 to be the next LTS release, which is
another independent reason why some releases tend larger than others.
So it may not *just* be the flood of AI patches.

Whatever the reason(s) for a big release, it's huge both in commits -
almost 20k commits vs the more common ~15k - and as a diff. Although
the diff is large partly for the other traditional reason: yet another
AMD hardware register dump into huge headers. A full third of the
patch is just AMD GPU register offsets and bit masks. We've been here
before, and I'm sure we'll see it many times again in the future. Just
ignore the noise.

And if you *do* ignore that noise, it all looks fairly normal. Large,
and full of fixes for issues found by AI (and more and more the
patches have been suggested by AI too, although they often get
rewritten). But not otherwise looking very strange. About half drivers
(again, ignoring the AMD GPU headers - if you don't, it's more like
2/3rds drivers), with the rest being spread all over, and in the usual
places. Architecrture updates, filesystems (both core vfs layer and
individual low-level filesystems), tooling (mainly perf, and also a
lot of selftest updates). and core kernel (networking, rust, bpf, mm:
a little bit of everything).

And even more than usual, you don't want to see the shortlog. Being a
large merge window means that just the "shortlog" is 24k lines and
1.2MB total. So below is my usual merge summary, which will act as a
kind of high-level overview of the areas that have changed. You'll
need to get the git tree for full details (or more likely, to then
look at the particular areas you are interested in).

Linus

Azaz:

Vasárnap délután van, eltelt két hét, és kiadtam az első kiadásra jelölt verziót (-rc1).

Még mindig van két pull request a postaládámban, amelyeken továbbra is gondolkodom, de nem akartam késleltetni az -rc1 kiadását pusztán azért, mert még hezitálok velük kapcsolatban. Így aztán lehet, hogy bekerülnek az rc2-be, de az is lehet, hogy nem.

Ez egy NAGY összeolvasztási időszak (merge window). Azt hiszem, az ok mára már nyilvánvaló, de én ezt valójában jó jelnek tartom: sokkal elégedettebb vagyok azzal, hogy a mesterséges intelligencia által generált munkák áradata a merge window idején kerül be a kernelbe, mint azzal, ha ezek a munkák főként a -rc időszakban, további javítások formájában jelennének meg. Ezért remélem, hogy a szokásosnál nagyobb merge window annak a jele, hogy az AI által készített javítások egyre inkább a „normál fejlesztés” részévé válnak, ahelyett, hogy a teljes stabilizációs időszakban csak úgy özönlenének a javítások. Szerintem ez sokkal egészségesebb fejlesztési modell. De majd meglátjuk, hogyan alakulnak az -rc kiadások.

Mindezek mellett az is közrejátszhat valamelyest abban, hogy „ez most egy nagy merge window”, hogy sokan a 7.4-es verziót várják a következő LTS-kiadásnak. Ez egy másik, ettől független ok, ami miatt egyes kiadások a szokásosnál nagyobbra nőnek. Vagyis nem feltétlenül csak az AI-val kapcsolatos patchek áradata áll a háttérben.

Bármi is legyen az oka a nagy kiadásnak, mind a commitok számát, mind a módosítások terjedelmét tekintve hatalmas. A commitok száma közel 20 ezer, szemben a gyakoribb körülbelül 15 ezerrel, és a diff is óriási. A diff méretét azonban részben egy másik hagyományos ok is növeli: ismét hatalmas fejlécfájlokba kerültek be az AMD hardverregisztereinek adatai. A patch harmada csupán az AMD GPU-regiszterek eltolási értékeiből (offset) és bitmaszkjaiból áll. Láttunk már ilyet korábban, és biztos vagyok benne, hogy a jövőben is sokszor fogunk még. Egyszerűen hagyjátok figyelmen kívül ezt a zajt.

Ha pedig ezt a zajt figyelmen kívül hagyjuk, akkor minden meglehetősen szokványosnak tűnik. Nagy a változtatások mennyisége, és rengeteg olyan hibajavítást tartalmaz, amelyeket az AI segítségével találtak meg (sőt, egyre több patch elkészítését is az AI javasolja, bár ezeket gyakran átírják). Egyébként azonban semmi különösebben szokatlan nincs benne. A változtatások körülbelül fele az illesztőprogramokat érinti (ha nem hagyjuk figyelmen kívül az AMD GPU-hoz tartozó fejlécfájlokat, akkor inkább kétharmada), a többi pedig számos terület között oszlik meg, a megszokott helyeken. Architektúrával kapcsolatos frissítések, fájlrendszerek (mind az alapvető VFS-réteg, mind az egyes alacsony szintű fájlrendszerek), fejlesztői eszközök (elsősorban a perf, valamint számos önellenőrző teszt – selftest – frissítése), továbbá a kernel központi részei (hálózatkezelés, Rust, BPF, memóriakezelés – MM): egy kicsi mindenből.

És a szokásosnál is inkább igaz, hogy nem érdemes megnézni a rövidített commitlistát (shortlog). Mivel ez egy nagy merge window volt, már maga a „shortlog” is 24 ezer sorból áll, és összesen 1,2 MB méretű. Ezért alább a szokásos összefoglalómat találjátok az összeolvasztási időszakról, amely átfogó képet ad a módosított területekről. A teljes részletekért le kell töltenetek a Git-fát (vagy ami valószínűbb, meg kell néznetek azokat a konkrét területeket, amelyek érdekelnek benneteket).

Linus

A legújabb stabil kernel letölthető a Linux kernel weboldaláról a kernel.org címen valamint a fejlesztés alatt álló kernelfa forráskódja is elérhető.