Linus Torvalds, a Linux megalkotója AI-alapú kernel-fejlesztéssel kísérletezik: az Anthropic Claude Code eszközét használja olyan javítócsomagok írására, amelyek a Linux kernel memóriakezelésének teljesítményét növelik. Az eredmények figyelemre méltók, egyes mérésekben több mint háromszorosára nőtt a szekvenciális olvasási sebesség.

A kísérletet egy október 10-i commit dokumentálja, “mm: read from the page cache without folio references” címmel. Nyolc javítócsomagból áll, amelyek azt célozzák, hogyan olvas a Linux adatot a page cache-ből.

Torvalds egy olyan problémára keresett megoldást, amely a kernel memórialapjainak nyilvántartásával függ össze. A jelenlegi megvalósításban a gyorsítótárból történő olvasás referencia-számlálók frissítését igényli, ami versenyhelyzetet okozhat, ha több szál ismételten ugyanahhoz a fájlhoz fér hozzá.

Ennek kezelésére a kísérleti javítócsomagok a kernel Read-Copy-Update mechanizmusát használják, és bizonyos olvasásokat úgy tesznek lehetővé, hogy nem kell újabb lapreferenciákat lefoglalni. A kezdeti teljesítménymérések kifejezetten biztatóak.

Torvalds laptopján – egy négymagos, nyolcszálas Intel Core i7-8565U processzorral – egy olyan teszt, ahol nyolc szál ismételten 16 bájtot olvas ugyanabból a gyorsítótárazott fájlból, körülbelül 10 millió olvasás/másodpercről 30–33 millióra gyorsult.

Négy szálat külön CPU-magokra kötve a sebesség nagyjából 9–12 millió olvasás/másodpercről 25–26 millióra nőtt. Az egy szálon futó teszt kisebb javulást mutatott: körülbelül 8 millióról közel 9 millió olvasás/másodpercre emelkedett.

Fontos azonban a kontextus. Minden mérés Torvalds laptopján futott, ext4 fájlrendszeren, néhány kernel biztonsági enyhítés kikapcsolásával. A háromszoros gyorsulás egy nagyon konkrét terhelésre vonatkozik, nem a Linux általános teljesítményére. A javítócsomagok ráadásul bizonyos esetekben többletterhelést is okoznak, különösen akkor, ha az olvasás hiányzó memórialapokba ütközik.

A kísérletet igazán érdekessé az teszi, ahogyan a kód készült. A commit üzenetében Torvalds kifejezetten elismeri, hogy a munka jelentős részéhez a Claude Code, az Anthropic AI-alapú kódolási asszisztense segítette:

„A kódot, a tesztprogramokat, a fenti lista mögötti átnézést és ennek a szövegnek az első változatát egy LLM-alapú kódolási asszisztenssel (Claude Code) készítettem, az én irányításommal. A méréseket a saját gépemen futtattam.”

Vagyis a Claude Code segített a megvalósítás, a tesztek, a kódellenőrzés és a kezdeti dokumentáció elkészítésében, miközben Torvalds irányította a folyamatot, és saját maga futtatta a teljesítményméréseket.

Ez persze nem jelenti azt, hogy AI-generált kód kerülne be a Linux kernel-be alapos ellenőrzés nélkül. Torvalds a commit üzenet nagy részét épp a még megoldatlan kérdéseknek szenteli: ilyenek például a memóriafoglalás viselkedése, a kompatibilitási aggályok, a lehetséges visszaesések és az a teljesítményhatás, amit a memória újrafelhasználásának késleltetése okozhat.

A kísérleti javítócsomagok a Linux 7.3-rc6-ra épülnek, további javításokkal kiegészítve, és noref-filemap-read-with-llm néven érhetők el. Egyelőre azonban ez továbbra is kísérlet, nem pedig olyan optimalizálás, amelyet beolvasztottak a fő kernel-be.

Hogy ezek közül a változtatások közül végül bármi bekerül-e a Linuxba, majd kiderül.