Sajnos az Ubuntu ismét egy elosztott szolgáltatásmegtagadásos, azaz DDoS-támadással néz szembe, amely a webes infrastruktúráját veszi célba. Nem ez az első alkalom, hogy ilyen problémát tapasztalnak, a Canonical IT-csapata pedig jelenleg is dolgozik a támadás enyhítésén.

A Canonical státuszoldalon követhető az incidens alakulása. Az Ubuntu elleni DDoS-támadást az Ubuntu Discourse oldalon is megerősítették.

Mi az a DDoS-támadás, és hogyan működik?
A DDoS az angol Distributed Denial of Service rövidítése, magyarul elosztott szolgáltatásmegtagadásos támadás. A célja, hogy egy weboldal, egy szerver vagy egy online szolgáltatás annyi kérést kapjon, hogy már ne tudja megfelelően kiszolgálni a valódi felhasználókat.
Képzeljünk el egy ügyfélszolgálatot, ahol tíz ügyintéző dolgozik. Normál esetben az ügyfelek sorban érkeznek, és mindenki segítséget kap. Egy DDoS-támadás során azonban több ezer ember egyszerre rohanja meg az ügyfélszolgálatot, miközben valójában senki sem szeretne valódi ügyet intézni. A valódi ügyfelek nem jutnak sorra, az ügyintézők pedig képtelenek ellátni a feladatukat.
Az informatikai megfelelője az, amikor a támadó mesterségesen túlterheli a kiszolgáló infrastruktúrát.
Hogyan zajlik egy DDoS-támadás?
1. Sok eszköz bevonása
A támadó számítógépek, szerverek vagy feltört, internetre kapcsolódó eszközök hálózatát használhatja. Ezt a hálózatot botnetnek nevezik. Az eszközök tulajdonosai sokszor nem is tudnak arról, hogy a gépük részt vesz a támadásban.
2. Kérések tömeges küldése
A bevont eszközök egyszerre hatalmas mennyiségű hálózati adatot vagy szolgáltatáskérést küldenek a célpontnak. Egyes támadások a hálózati kapcsolatot, mások a szerver feldolgozási kapacitását terhelik túl.
3. Az infrastruktúra túlterhelődik
Elfogyhat a rendelkezésre álló hálózati sávszélesség, betelhetnek a kapcsolati erőforrások, vagy túl sok számítási feladat hárulhat a webszerverre, illetve az adatbázisra.
4. A valódi felhasználók nem férnek hozzá a szolgáltatáshoz
Az oldal lelassulhat, időtúllépéssel leállhat, vagy egyáltalán nem lesz elérhető. Ez akkor is megtörténhet, ha a támadók egyetlen valódi felhasználói fiókba sem törtek be.
Fontos különbség: a DDoS-támadás nem jelent behatolást vagy adatlopást. Elsődleges célja a szolgáltatás elérhetőségének akadályozása. Egy támadás ugyanakkor más kibertámadásokkal együtt is alkalmazható, például a biztonsági csapat figyelmének elterelésére.
Milyen típusai vannak a DDoS-támadásoknak?
Nem minden támadás ugyanúgy terheli a célpontot. Három gyakori típust érdemes megkülönböztetni.
Hogyan működik?
Sávszélesség túlterhelése: Hatalmas mennyiségű adatforgalommal telíti a célpont internetkapcsolatát.
Protokollszintű támadás: A hálózati kapcsolatok és az azokat kezelő eszközök korlátozott erőforrásait meríti ki.
Alkalmazásszintű támadás: Sok, gyakran szabályosnak látszó webes kéréssel terheli a webszervert, az adatbázist vagy egy adott API-t.
Az utóbbi különösen nehéz lehet a védekezés szempontjából, mert a kérések első pillantásra valódi felhasználóktól is származhatnának. A támadások technikai hátteréről az internetes protokollok biztonságával foglalkozó RFC 4732 dokumentum is részletes áttekintést ad.
Hogyan védekeznek ellene?
A DDoS ellen nem elég egyszerűen újraindítani a szervert. A védekezésnek már a hálózati infrastruktúra szintjén meg kell kezdődnie.

Forgalomszűrés: megpróbálják kiszűrni a támadáshoz tartozó forgalmat, mielőtt az elérné a kiszolgálókat.

DDoS-védelmi szolgáltatások: nagy kapacitású hálózatokon osztják el és szűrik a beérkező kéréseket.

Forgalomelosztás: több szerver és adatközpont között osztják szét a terhelést.

Korlátozás és gyorsítótárazás: csökkentik a szerverekre jutó ismétlődő kérések számát, ahol ez biztonságosan megtehető.

Együttműködés az internetszolgáltatókkal: a támadó forgalmat már a hálózat magasabb szintjén is korlátozhatják.

Egy kellően nagy támadás még jól védett infrastruktúrát is elérhetetlenné tehet egy időre. A védekezés célja ezért nemcsak a támadás megakadályozása, hanem annak elérése is, hogy a szolgáltatás a lehető legnagyobb részt működőképes maradjon.