Linuxra váltani nem feltétlenül jelenti azt, hogy magunk mögött hagyjuk a Microsoftot. A cég nyilvános előzetesben elérhetővé teszi a Microsoft Defender for Endpointet Linuxos asztali gépekre is, kifejezetten azokra a vállalatokra célozva, amelyek fejlesztői, mérnöki vagy biztonsági munkaállomásokon futtatják az operációs rendszert.

A Microsoft érvelése egyszerű. Ezek a gépek gyakran hozzáférnek forráskód-tárolókhoz, szoftveres delivery pipeline-okhoz, felhős infrastruktúrához és konténeres környezetekhez. Ha egy támadó meg tudja fertőzni egy fejlesztő gépét, azon keresztül utat találhat a rendszerekhez, amelyek a szervezet szoftverét fordítják és terjesztik.

A csomag tartalmaz endpoint detection and response funkciókat, következő generációs antivírust és fenyegetés-elemzést. A rendszergazdák sebezhetőség-kezelést, eszközleltárt és biztonsági beállítások kezelését is kapnak, míg az advanced hunting, a live response és az eszközizoláció eszközöket ad a gyanús tevékenységek kivizsgálásához és az érintett gépek elszigeteléséhez.

Azok a vállalatok, amelyek már most is Defenderrel védik Linux szervereiket, ugyanazt az agentet, telepítőcsomagokat és deployment-módszereket használhatják. Nincs külön asztali verzió, amit külön karban kellene tartani, a rendszergazdák pedig a Microsoft Defender portálon, a többi endpoint mellett felügyelhetik a munkaállomásokat.

A szoftver automatikusan szervernek vagy munkaállomásnak sorolja be a Linuxos eszközöket. A Microsoft dokumentációja azonban pontosítja a blogbejegyzés leírását: ha a rendelkezésre álló rendszerjellemzők alapján nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy munkaállomásról van szó, a Defender alapértelmezettként szerverként kezeli az adott gépet.

A támogatás az adott disztribúciótól és a kernel-tól függ, így az, hogy valaki GNOME-et, KDE-et vagy más asztali környezetet használ, önmagában nem befolyásolja a jogosultságot. A támogatott disztribúciók között ott van a Ubuntu, Debian, Fedora, a Red Hat Enterprise Linux, a CentOS, a SUSE Linux Enterprise Server és az Oracle Linux is, de a rendszergazdáknak ellenőrizniük kell a konkrét verziókat és az előfeltételeket.

Akik abban reménykednek, hogy ezt egy otthoni Linux PC-re is feltehetik, azoknak a licencelés jelent akadályt. Az asztali kiadáshoz önálló Microsoft Defender for Endpoint Plan 2 vagy Microsoft 365 E5 vagy E7 szükséges. Ez fizetős vállalati védelem, nem pedig olyan ingyenes antivírus, mint a Windowsba csomagolt biztonsági szoftver.

Asztali Linux-felhasználóként én látok ebben gyakorlati előnyt. Ha egy cég már most is a Defenderre támaszkodik, eggyel kevesebb oka lesz elutasítani egy alkalmazott kedvenc operációs rendszerét. Sokkal szívesebben látnám, hogy az IT inkább elfogad egy Linuxos munkaállomást, mint hogy ragaszkodjon a Windowshoz csak azért, mert az jobban illik a meglévő eszköztárukba.

Egy zárt forrású Microsoft agent érthető módon elriaszt majd néhány Linux-felhasználót. Azoknak a szervezeteknek viszont, amelyek fontolgatják az előzetes kipróbálását, az lesz az igazi mérce, hogyan teljesít a mindennapi fejlesztői terhelés alatt, és valóban megkönnyíti-e ezeknek a gépeknek a kezelését. A bejelentés egy új lehetőséget ad a kezükbe, de ezekre a kérdésekre még nem ad választ.

A szervezetek a már meglévő Linuxos telepítési módszerekkel vehetik fel a jogosult munkaállomásokat az előzetes programba. A Microsoft bejelentése és az előfeltételeket összefoglaló oldal részletesen bemutatja, hogyan lehet elindulni.