Gregory Kurtzer, a CentOS és a Rocky Linux alapítója bemutatta a Ginuxot, egy kísérleti kernel-t, amelyet főként Rust-ben írtak, és amelyet 11 nap alatt, mesterséges intelligencia segítségével fejlesztettek. A Linux disztribúciókkal ellentétben a Ginux egy önálló kernel-t használ, amely úgy futtatja a meglévő Linux felhasználói térben működő alkalmazásokat, hogy közben nem támaszkodik a Linux kernel-re.

A projekt egy kísérlet volt arra, amit Kurtzer Human-Directed Agentic Engineeringnek nevez. Ennél a módszertannál az emberi fejlesztő határozza meg az architektúrát, a követelményeket, a korlátokat és az elfogadási kritériumokat, míg egy AI-alapú kódoló ügynök végzi a megvalósítást, a tesztelést, a hibakeresést és az ismételt módosításokat.

Kurtzer technikai beszámolója szerint egyetlen, folyamatos OpenAI Codex feladat, a GPT-5.6 Sol modellre építve, körülbelül 139 000 sornyi megtartott megvalósítási és tesztkódot generált a 11 napos fejlesztési időszak alatt.

A rövid időkeret ellenére a Ginux saját memóriakezelést, feladatütemezőt, folyamatmodellt, virtuális fájlrendszert, hálózati stack-et, eszköztámogatást és Linux ABI kompatibilitási réteget tartalmaz. x86-64 rendszereket céloz, és közvetlenül UEFI-n keresztül bootol, nincs szüksége alatta futó Linux kernel-re.

Figyelemre méltó eredmény, hogy képes módosítatlan Alpine Linux alkalmazások futtatására musl és BusyBox használatával, valamint Rocky Linux programok futtatására glibc-vel. A prototípus egy Rocky Linux 10 felhasználói teret is be tud bootolni systemd futtatásával egészen a multi-user.target szintig.

A Linux-kompatibilitást tekintve a Ginux 375 rendszerhívást fed le a Linux 6.12 x86-64 interfészéből. Ebből 82 teljesen, 245 részben megvalósított, 48-at pedig szándékosan elutasít.

Architekturálisan a Ginux a terheléseket domainnek nevezett, elszigetelt környezetekbe szervezi. Minden domain saját folyamatokat, címtartományokat, fájlrendszereket, csatolásokat, jogosultságokat és életciklust kezel. A rendszer OCI konténer image-eket is le tud tölteni és össze tud állítani, ezeket használja Linux felhasználói terek biztosítására, miközben maga a Ginux végzi a futtatást és az izolációt.

A kernel, a beágyazott adminisztrációs vezérlő és az alapvető boot komponensek egyetlen GINUX.EFI image-be kerülnek. A vezérlő felhasználói térben fut, nem kernel módban, és a konfigurációt, az eszközöket, a hálózatot és a domainek működését irányítja.

Egyelőre a fejlesztés és a tesztelés elsősorban virtuális gépekre koncentrál QEMU/KVM használatával, x86-64 Q35 konfigurációval, OVMF firmware-rel, Intel IOMMU-val és virtio eszközökkel. A tároló azt is dokumentálja, hogyan futtatható a rendszer QEMU emulációs módban Apple Siliconon.

Kurtzer ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a Ginux továbbra is kutatási prototípus, nem pedig éles használatra szánt operációs rendszer. A Linux ABI lefedettség nem teljes, a hardvertámogatás korlátozott, és több terület – köztük a hálózatkezelés, a fájlrendszer-funkcionalitás, az erőforrás-korlátozás és a biztonság – még jelentős fejlesztést igényel.

Kurtzer szerint a kísérlet fő célja annak felmérése, hogy a tapasztalt fejlesztők által irányított, futtatható tesztekkel megtámogatott AI kódoló ügynökök milyen gyorsan tudnak összetett rendszerszoftvert megvalósítani.

A Ginux Apache 2.0 licenc alatt, nyílt forráskódú szoftverként érhető el a GitHub oldalon. Akiket érdekel a fejlesztési módszertan és a technikai eredmények, elolvashatják Kurtzer kutatási beszámolóját is.