Amikor az amerikai kormány 2025 elején szankciókat vezetett be a Nemzetközi Büntetőbírósággal (ICC) szemben, annak messzire ható, ugyanakkor nagyon gyorsan érvényesített következményei lettek. A korlátozások miatt az ICC főügyésze elvesztette a hozzáférését a Microsoft szolgáltatásaihoz, köztük az e-mailhez is, ezt pedig a személyes és intézményi bankszámláinak befagyasztása követte az érintett joghatóságokban.

Miközben mindez zajlott, a holland kormány figyelte az eseményeket, és keserűen szembesült azzal, hogy az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés amerikai döntésektől függ.

Válaszként erre született meg a DAWO, a Digitaal Autonome Werkomgeving Overheid rövidítése, ami angolul Digital Autonomous Work Environment for Government.

Ez egy olyan keretrendszer, amely a kormányzati digitális stack egészét igyekszik lefedni: az operációs rendszert, egy irodai csomagot, együttműködési alkalmazásokat, felhőszolgáltatásokat, IT menedzsment eszközöket és AI-t, mindezt egy NixOS-alapú rendszer köré építve.

Hogyan született meg

A DAWO kezdeményezés júliusban vált hivatalos kormányzati feladattá, amikor a Kormányzati Üzleti Műveletek Kormányközi Bizottsága (ICBR) iránymutatást adott ki egy egységes, szuverén digitális munkakörnyezet kialakítására.

A holland központi kormányzat három nagy IT szolgáltatója, az SSC-ICT, a DICTU és a DUO-ICT kapta meg ennek a nagyszabású projektnek a végrehajtását.

A fejlesztést a Belügy- és Királyságügyi Minisztériumhoz (BZK) kapcsolódó csapat viszi, olyan ismert nevekkel, mint Victor Gevers, Rutger Putter és Bram Buijs.

Miért éppen NixOS?

A Nix, az a csomagkezelő, amelyre a NixOS épül, saját funkcionális programozási nyelvén keresztül kezeli a konfigurációt. Minden csomag egy elkülönített könyvtárba kerül, módosíthatatlan, aláírt tartalommal.

Így egy működő rendszerbeállítás gépek között is pontosan megismételhető. Ha több tucat hivatalnál kell egyszerre bevezetni egy rendszert, ez a reprodukálhatóság rengeteget számít: jóval kevesebb ismétlődő konfigurációs munkát kell elvégezni, ami időt és pénzt takarít meg.

Rutger becslése szerint a konfigurációk 80–90 százaléka átvihető az egyes telepítések között. A NixOS ráadásul olyan hardveren is fut, amelyen a Windows 11 már nem, ezért a jelenlegi pilotok (erről lentebb lesz szó) leselejtezett laptopokon futnak, amelyeket egyébként már kivontak volna a használatból.

A kód kezelésénél ez a kezdeményezés hasonló utat követ, mint az ország korábbi Forgejo-migrációja, amikor a kódtárolást elvitték a GitHub és a GitLab alól.

A DAWO teljes kódja egy Forgejo instance-en fut, a közreműködők számára pedig egy külön Codeberg instance jelenti a belépési pontot. És hogy megválaszoljuk a korábban feltett kérdést: azért esett a választás a NixOS-re, mert holland projekt, és nincs mögötte olyan cég, amely birtokolná vagy irányítaná a fejlesztését.

Mielőtt döntöttek volna, a DAWO csapata az openSUSE-t és a Fedora-t is fontolóra vette. Végül mindkettőt elvetették a kereskedelmi kötődésük miatt: az openSUSE a SUSE-hoz, a Fedora pedig a Red Hathez kapcsolódik, amelyet az amerikai IBM birtokol.

Kezd jobban kinézni a helyzet

Nyolc önkormányzat futtat pilot programokat a Holland Önkormányzatok Szövetségén (VNG) keresztül.

Az ICC-ügy különbözteti meg ezt a kezdeményezést a többi, kormányzati szintű nyílt forráskódú átállástól: a holland döntéshozók testközelből tapasztalták meg, mibe kerülhet a kiszolgáltatottság egyetlen gyártónak.

Nem ők az egyetlenek, akik ebbe az irányba mozdulnak. Németországban Schleswig-Holstein hasonló útra lépett, miután szakított a Microsofttal. A korábbi licencköltségek egy részét most nyílt forráskódú projektek támogatására fordítják.

Dánia, Ausztria és Franciaország is hasonló lépéseket tett: az egyik a közúti közlekedési hatóságnál váltja le a Microsoft-szolgáltatásokat, a másik pedig minisztériumi szinten készül Linuxra átállni, 80 000 egészségbiztosítási dolgozó már hazai fejlesztésű eszközökre váltott.

Ami a DAWO jövőjét illeti, a tervek szerint jövőre érkezik az első stabil kiadás, amelybe már beépítik az összes érintett fél (például az önkormányzatok) visszajelzéseit.