Ez az interjúnk második része a Bundesheerrel (az első rész itt olvasható).

A LibreOffice Conference 2025 rendezvényen bemutattátok az Osztrák Fegyveres Erők által szponzorált új LibreOffice-funkciókat. Hogyan indult ez az egész?

Már a legelején egyértelműen láttuk, hogy tovább kell fejleszteni a LibreOffice-t. Mielőtt véglegesítettük volna a terveinket, azt is megvizsgáltuk, hogyan tudnánk a terméket a jövőben is fejleszteni. Végül egy egész Európára kiterjedő, nyílt pályázati felhívást tettünk közzé, hogy biztosítsuk a LibreOffice-hoz szükséges támogatást és fejlesztési kapacitást. A termékfejlesztések kiválasztása részben ebből az előzetes vizsgálatból indult ki, mert ekkor azonosítottunk konkrét importképességeket és kompatibilitási követelményeket.

Ez az egyik fő szempont: az interoperabilitás javítása a saját igényeink szerint. A másik fókusz az volt, hogy a folyamatos felhasználói visszajelzések, illetve a külső szervezetekkel való együttműködés tapasztalatai alapján fejlesszük tovább a LibreOffice-t. Jó példa erre az Impress „Jegyzetek” sávja. Korábban a jegyzeteket csak egy külön jegyzetnézetben lehetett szerkeszteni.

Már nagyon korán jelezték nekünk, hogy a felhasználók ezt közvetlenül a diák szerkesztési nézetében szeretnék megtenni. Ez egy jól ismert, általunk szponzorált fejlesztés, ami – úgy gondolom – nagyon jól működik. Emellett rengeteg apró részlet is van, például az egérgörgővel való görgetés a prezentációkban. Régebben ehhez mindig vissza kellett lépni a diaáttekintő nézetbe. Most mindez magán a dián belül is lehetséges, ami egyszerűbbé teszi a használatot, és növeli az elfogadottságot is, mert a felhasználók ezt várják el.

Még sok más bővítést is sorolhatnék. Nem csak mi járulunk hozzá jelentős mértékben a LibreOffice-hoz – a közösség részének tekintjük magunkat, és örülünk, ha a közösség használja a mi hozzájárulásainkat, és ha mások is hozzáteszik a magukét, amit mi is szívesen használunk. Ettől ilyen vonzó és sikeres ez a projekt.

A LibreOffice funkciói és fejlesztései, az Osztrák Hadsereg támogatásával (egy dia a LibreOffice Conference 2025 egyik előadásából)

Fejlesztettetek külső bővítményeket is?

Fejlesztettünk bővítményeket belső használatra, de több nyilvánosan elérhető bővítményünk is van. Az egyik a saját súgóoldalunkat integrálja, mivel célzott segítséget nyújtunk a belső rendszereinkben.

Nagyobb léptékben ott van egy GitHub-en tárolt bővítmény, amely katonai-taktikai szimbólumokat tartalmaz. Nyílt forráskódú szoftverként érhető el, így bárki használhatja. Olyan bővítményről van szó, amely ugyan még „release candidate” státuszban van, de már most jól működik. Természetesen más hadseregekkel való együttműködésre is alkalmas. A funkcionalitása egyedülálló. Tudomásom szerint máshol nem érhető el.

Belső használatra is az Open Document Formatot használjátok?

Igen – a LibreOffice egyik nagy előnye, hogy a formátuma ISO-szabványos és valóban nyílt. A LibreOffice a legjobb funkcionalitást akkor nyújtja, ha ODF-et használsz. Mi mindenhol ODF-et használunk. Nyilvánvaló, hogy a külső partnereink ezt nem teszik meg ilyen mértékben. Itt jön jól, hogy a LibreOffice az Office Open XML (OOXML) dokumentumokat is tudja kezelni (olvasni és szerkeszteni).

A LibreOffice-ban nincs beépített e‑mail kliens. Hogyan oldottátok meg ezt a problémát az átállás során?

Az Osztrák Fegyveres Erők az osztrák lakosságot védik; ehhez például olyan rendszerekre van szükségünk, amelyek külső szereplőktől függetlenül is működnek. Nagyszámú, nyílt forráskódú megoldásokra épülő rendszerünk van, és sok platformfüggetlen megoldást használunk. Ebbe beletartozik az e‑mail rendszer is.

Így nem kellett lecserélnünk az Outlookot vagy a Microsoft Exchange-et.

A LibreOffice Conference rendezvényen hangsúlyoztad, hogy az átállásnál soha nem a licencköltségek csökkentése volt a cél. Más szempontok vezettek benneteket, igaz?

Az Osztrák Fegyveres Erőknél a LibreOffice-ra váltás abból a kényszerűségből fakad, hogy akkor is működnünk kell, ha minden más leáll. Másképp fogalmazva: nem támaszkodhatunk a nyilvános infrastruktúrára. Nem hagyatkozhatunk arra, hogy az adatainkat valahol egy másik adatközpontban dolgozzák fel.

Ebben az átállásban tehát a legfontosabb szempont – ellentétben a 20 évvel ezelőtti gyakorlattal, amikor sokan költségokokból gondolkodtak ingyenes irodai csomagra vagy Linuxra váltáson a munkahelyeken – a digitális szuverenitás volt.

A költségekkel kapcsolatban: már az elején világos volt számunkra, hogy a termékbe is be kell fektetnünk, ha meg akarjuk szerezni a számunkra szükséges plusz funkciókat, és javítani akarjuk az együttműködést más rendszerekkel.

Mesélnél néhány szót az alapítványról – vagyis a The Document Foundationről?

Miért éppen a LibreOffice-ot választottuk – hiszen vannak alternatív termékek is? A LibreOffice nem az egyetlen megoldás. Először is: a LibreOffice ODF-et használ, nyílt és szabványosított fájlformátumot. Ez nagyon fontos. Másodszor: a LibreOffice valóban teljesen nyílt forráskódú szoftver – nem egy olyan termék, amelynek csak a „magja” nyílt forráskódú. Nincs annak kockázata, hogy később különböző vállalati funkciókért kelljen fizetni.

És hogy ez így van, az szorosan összefügg a LibreOffice alapítványi hátterével, a The Document Foundationnel. Ahogyan ezt a nyílt forráskódú projektet az alapítvány keretében megvalósítják és intézményesen rögzítik, számunkra fontos garancia, és kulcstényező a megbízhatósága szempontjából.

Fontos szempont az ökoszisztéma is. Több olyan cég is van, amely a számunkra szükséges szolgáltatásokat kínálja. A nyílt forráskód használata nálunk nem azt jelenti, hogy „ingyenes szoftvert” használunk – számunkra azt jelenti, hogy szükségünk van karbantartásra, támogatásra, a szoftver továbbfejlesztésének lehetőségére, a biztonsági sebezhetőségek kezelésére és a szoftver biztonságos üzembe helyezésére. Mindezt egy nagyon kiforrott, folyamatosan fejlesztett szoftvertermék biztosítja. Ez döntő szempont volt a választásunknál.

Milyen tanácsot adnátok azoknak, akik szintén LibreOffice-ra és nyílt forráskódú megoldásokra szeretnének átállni?

Először is: a közösségen belül rengeteg információ érhető el. Fontos, hogy alaposan megismerjétek a terméket. Hogyan működik a LibreOffice? Hogyan működik a Bugzilla? Hol találom azokat a problémákat, amelyek esetleg még nem működnek megfelelően, de számomra fontosak? Hol találok ütemterveket az új funkciókhoz, release-megjegyzéseket és hasonlókat?

Másodszor: létfontosságú, hogy egy ilyen projekthez megfelelően előkészítsétek és finanszírozzátok az erőforrásokat. Az IT-vezetők hozzászoktak ahhoz, hogy kevés ráfordítással vezessenek be új Office-verziókat.

Ezzel szemben az egyik irodai programcsomagról a másikra való átállás valójában egy hatalmas migrációs projekt. Ezt nem szabad alábecsülni. Nem csak arról van szó, hogy feltelepítjük a szoftvert; változáskezelésre van szükség, emberekre, akik támogatást nyújtanak, tesztelik a szoftvert, és új funkciókon dolgoznak. Szükség van szolgáltatók támogatására is. Mindezt előre meg kell tervezni. Ez különbözteti meg az eddigi új irodai programcsomag-kiadásoktól. Projektcsapatra lesz szükségetek – a migrációt nem lehet „mellékesen” elintézni. Ehhez megfelelő projektstruktúra és agilis változáskezelés kell. Hogyan tudom a felhasználóimnak az igényeiknek megfelelő tudást átadni? Milyen kommunikációs csatornáim vannak, hogy tájékoztassam őket, és folyamatosan kapcsolatban maradjak velük?

Mi, az Osztrák Fegyveres Erők, már rengeteg megkeresést kaptunk az átállással kapcsolatban, és sok szervezettel megosztottuk a tapasztalatainkat. Nagyon szívesen segítünk egy olyan LibreOffice-közösség felépítésében, amely kormányzati és vállalati szervezeteket fog össze, hogy felgyorsítsuk a LibreOffice közös fejlesztését.