A mesterséges intelligencia használatát övező viták ellenére egyre világosabb, hogy az AI lassan a mindennapi szoftverfejlesztés szinte minden területére beszivárog. Úgy tűnik, a Linux kernel fejlesztése sem kivétel.

A Linux megalkotója, Linus Torvalds elárulta, hogy AI-t használt egy különösen alattomos memória-sérülési hiba felderítése közben a kernel Intel Xe grafikus driverében, és az egész folyamatot „pokolbéli hibakeresésnek” nevezte.

A probléma a Xe DRM driver Flat CCS memóriakezelését érintette, és Torvalds saját, 16 GiB VRAM-mal szerelt Intel Battlemage G21 rendszerén fekete képernyőt okozott, miközben a GDM újra és újra újraindította a kompozitort.

A gond meglepően apró hibából fakadt. A get_flat_ccs_offset() függvény kiszámolta, hol kezdődik a lefoglalt CCS tárterület, majd ezt a címet 128 KiB-os határra kerekítette felfelé. A kiszámolt cím alatti teljes tartományt viszont ezután a VRAM-allocator számára használható memóriaként adták át.

Ennek következtében a kompozitor első GPU-feladata elhasalt, a GDM újraindította, a gép pedig tartósan fekete képernyőn ragadt. Torvalds szerint maga a javítás szinte komikusan kicsi volt. Odáig eljutni viszont egyáltalán nem volt egyszerű.

Elmondása alapján a vizsgálat 24 javítócsomagot igényelt, amelyek egyre több hibakeresési információt adtak hozzá, és 18 kernel-indítást, mire sikerült leszűkíteni a problémát. Itt lépett be a képbe az AI.

Torvalds szerint a nyomozás során az AI végezte a munka nagy részét: ismétlődő feladatokat látott el, hibakereső kódot szúrt be, és elemezte az így kapott információkat, miközben ő irányította a folyamatot. Megjegyezte, hogy az AI többször is arra a következtetésre jutott, hogy a probléma megoldhatatlan, és azt javasolta, inkább csak írjon róla egy jelentést. Torvalds azonban nem engedett.

Amint utasította, hogy folytassa, az AI újabb és újabb hibakereső eszközöket termelt ki, és elemezte az eredményeket, míg végül sikerült elkülöníteni a háttérben meghúzódó memória-sérülést. Torvalds még azt is rábízta, hogy megírja a hosszas commit üzenetet, amely a probléma részleteit dokumentálta, miután lezárult a vizsgálat.

Az eset jól illeszkedik Torvalds egyre pragmatikusabb nyilvános álláspontjához az AI-val kapcsolatban.

2024 októberében még jóval szkeptikusabban fogalmazott. Az Open Source Summit bécsi rendezvényén arról beszélt, hogy az AI valóban érdekes, és valószínűleg meg fogja változtatni a világot, ugyanakkor panaszkodott, hogy az iparágat túltolt hype uralja.

Azóta azonban a véleménye érezhetően kézzelfoghatóbbá vált. Amikor 2026 januárjában a Linux kernel irányelveiről vitáztak az eszközök által generált hozzájárulások kapcsán, Torvalds az ellen érvelt, hogy a kernel dokumentációból pro- vagy anti-AI kiáltványt csináljanak. Inkább azt szerette volna, ha az AI-ra egyszerűen egy újabb fejlesztőeszközként tekintenek, amelyre ugyanúgy vonatkoznak a felelősségre, a felülvizsgálatra és a minőségre vonatkozó elvárások.

2026 júliusára Torvalds már jóval egyértelműbben fogalmazott. A kernel levelezőlistákon az AI-val segített fejlesztést ért bírálatokra reagálva kijelentette, hogy a Linux nem egy anti-AI projekt, és az AI-t egy újabb, a fejlesztők számára elérhető eszközként írta le – olyanként, amelynek hasznosságát szerinte ma már nemigen lehet komolyan megkérdőjelezni.

Röviden: Torvalds álláspontja lényege, hogy a technológiát az alapján kell megítélni, amit létrehoz, és nem pusztán azért elutasítani, mert AI is részt vett benne. Az Intel Xe körüli legutóbbi hibakeresési epizód pedig valószínűleg az egyik legszemléletesebb példája annak, mire gondol.

Végül, 24 hibakereső javítócsomag és 18 kernel rendszerindítás után, az AI segítségével az egész vizsgálat odáig jutott, hogy egy hibás round_up() hívást round_down()-ra kellett cserélni. Néha a legapróbb kernel javítások mögött húzódnak a leghosszabb történetek.