A nagy biztonsági kockázatok gyakran kicsinek látszanak. Miközben a vállalati biztonsági csapatok azzal vannak elfoglalva, hogy kordában tartsák a ChatGPT-t és a Claude-ot gyors szövegírásra használó tömegeket, sokkal sürgetőbb veszélyt jelent az a maroknyi AI-szuperfelhasználó, akik csendben, ellenőrizetlen eszközöket drótoznak be kritikus üzleti folyamatokba.

Az Akamai friss kutatása szerint a vállalati „power user” réteg felső 5%-a tizenkétszer annyit lép kapcsolatba AI modellekkel, mint a munkaerő alsó 50%-a. Az eredményeket az Akamai State of the Internet: Enterprise AI Usage Risk Report 2026 jelentésében tették közzé, valós használati és telemetriai adatok, valamint kutatás és fenyegetés-elemzés alapján.

Az AI-szuperfelhasználók aránytalan biztonsági kockázatot teremtenek: terjesztik a shadow AI használatát, növelik az adatkiszivárgás esélyét, és olyan autonóm AI ügynököket vezetnek be, amelyek a vállalaton belül működnek, de a kialakított védelmi korlátokon kívül.

„Kis létszámú AI-power userek aránytalanul nagy árnyékot vetnek a vállalati támadási felületre, amely már most is tele van mélyedésekkel és vakfoltokkal” – mondja Or Eshed, az Akamai Enterprise Security Product & Engineering alelnöke. „Miközben a biztonsági csapatok azzal vannak elfoglalva, hogy minden dolgozó hozzáférését szabályozzák a nagy, élvonalbeli LLM-ekhez, a power userek által használt tucatnyi kisebb AI-eszköz hosszú farokhatása összességében valószínűleg még nagyobb biztonsági kockázatot jelent.”

Az Akamai adatai szerint egy átlagos dolgozó beszélgetése nagyjából öt promptból áll, míg a felső 5% rendszeresen 18 promptos vagy még hosszabb beszélgetéseket folytat. Ez arra utal, hogy az AI modellek egyre inkább beépülnek a létfontosságú üzleti folyamatokba, és tényleges együttműködővé válnak.

„Az AI már nem csak termelékenységnövelő eszköz; virtuális kolléga, amelynek belépőkártyája van a cég trezorjához” – fogalmaz Eshed. „A biztonsági csapatoknak fel kell térképezniük, kik azok a dolgozók, akik a leginkább támaszkodnak az AI-ra, mert ott koncentrálódik a kockázat.”

Vállalati kontroll vs. fogyasztói szivárgás

Az Akamai jelentése szerint a vállalati AI-beszélgetések közel fele (47,11%) személyes identitáson keresztül zajlik, nem pedig vállalati felügyelet alatt álló fiókokkal.

Éles ellentét alakul ki a „szobatiszta” és a „kóbor” AI között.

A dedikált irányítási funkciókkal rendelkező AI platformok hatékonyan érvényesítik a vállalati identitáshatárokat, míg a személyes hozzáférésű fiókok komoly láthatósági hiányosságokat okoznak az IT, a biztonság és a megfelelőségi csapatok számára.

• A Gemini Enterprise (98,15%) és a Microsoft Copilot M365 (90,55%) az interakciók túlnyomó többségét a vállalati identitásrendszeren belül tartja.
• A DeepSeek (99,8%), a Microsoft Copilot Standard (63,92%), a ChatGPT (61,36%) és a Claude (61,09%) használatát viszont döntően személyes fiókok dominálják.

A helyzet még zavarosabbá válik, amikor a dolgozók vállalati e-mail-címmel regisztrálnak személyes AI-előfizetéseket.

„Az egyik legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a vállalati AI-beszélgetések 14,4%-a olyan vállalati e-mail-címekhez kötődött, amelyek személyes, ingyenes AI-előfizetésekhez tartoztak, nem pedig vállalati licencekhez” – mondja Eshed. „Ez azt jelenti, hogy még ha vállalati identitáson keresztül érik is el az AI-t, a dolgozók által a promptokba beírt érzékeny adatokat felhasználhatják a nyilvános modellek tanításához.”

A jelentés szerint azoknál a szervezeteknél is komoly a láthatósági hiány, amelyek egyébként jól kezelik a vállalati AI-fiókokat: alig látnak rá a dolgozók által használt, engedélyezett csatornákon kívül telepített, speciális AI-eszközök egyre bővülő ökoszisztémájára.

Hosszú farok, vakfolttal

Miközben a biztonsági csapatok a ChatGPT, a Claude, a Copilot és a Gemini szabályozására koncentrálnak, a dolgozók csendben tucatnyi speciális AI-eszközt, AI-képességekkel bővített SaaS-alkalmazást és személyes előfizetést vesznek használatba az IT felügyelete nélkül.

„Ahogy a mobil eszközöknél, a dolgozók egyre inkább ‘saját AI-eszközeiket hozzák magukkal’ – vagyis BYOAI –, és személyes fiókokon keresztül érik el az AI-t” – mondja Eshed. „Ez további láthatósági réseket nyit abban, hogyan tárolják, őrzik meg és dolgozzák fel az üzleti adatokat.”

A böngésző- és IDE-bővítmények egy másik, gyorsan növekvő vakfoltot jelentenek. Az Akamai szerint a közepes méretű vállalatoknál dolgozók 17,7%-a használ legalább egy AI-bővítményt, míg a nagyobb szervezeteknél ez az arány 9,53%. Közel 75%-uk magas vagy kritikus jogosultságokat kér.

Különösen aggasztó, hogy az AI-bővítmények 16,31%-a ismert CVE sebezhetőséget tartalmaz, szemben a böngészőbővítmények teljes körére jellemző 10,80%-kal.

„Ezek az eszközök széles, felügyelet nélküli csatornákat nyitnak közvetlenül az aktív felhasználói munkamenetekhez és az érzékeny vállalati adatokhoz” – figyelmeztet Eshed. „A Shadow AI nem pusztán adatvédelmi probléma; ez adja a következő generációs automatizált kibertámadások infrastruktúráját.”

A CISO-k új feladata

A biztonsági csapatoknak alapvetően át kell alakítaniuk a gondolkodásmódjukat.

A CISO-k előtt álló AI-probléma már nem az, hogy használják-e a dolgozók az AI-t. Használják. Az új feladat az, hogy feltérképezzék, hol fut az AI, mely csapatok támaszkodnak rá leginkább, és ezek a rendszerek a vállalati védőkorlátokon belül maradnak-e.

Erre a kérdésre a védőknek kell előbb választ találniuk, mint a támadóknak.

Az AI-felület felfegyverzése

Az egyre növekvő AI-felület új támadási vektorokat is teremt, amelyek kikerülik a hagyományos védelmi vonalakat. Az Akamai jelentése több példát is kiemel:

• Vibe Hacking: A támadók észrevétlenül módosítják a helyi utasításfájlokat (például az AI_CONFIG.md-t), hogy titokban rávegyék az AI-alapú kódsegédeket sebezhető kód generálására vagy jogosulatlan műveletek végrehajtására.
• CursorJacking: Rosszindulatú kiegészítőket felfegyverezve csendben begyűjtik az API-kulcsokat, munkamenet-tokeneket és a bizalmas forráskódot közvetlenül a helyi adatbázisokból.
• CometJacking: A támadók rosszindulatú weboldalakba ágyazott közvetett prompt injectiont használnak, hogy rávegyék az AI-ügynököket a helyi felhasználói fájlok kiszivárogtatására, így a célpont az emberi végpontról az AI-együttműködőre tolódik át.

Az Akamai CISO-ellenőrzőlistája a vállalati AI védelméhez:

• Folyamatos láthatóság megteremtése: Fel kell deríteni az összes AI-alkalmazást, böngésző- és IDE-kiegészítőt, valamint ügynököt a hálózaton; a promptokat, a feltöltéseket és a válaszokat valós időben kell vizsgálni.
• Shadow AI felszámolása: Kötelezővé kell tenni a vállalati Single Sign-On (SSO) használatát, blokkolni kell a nem kezelt, személyes bejelentkezéseket, és át kell vizsgálni a „freemium” előfizetésekhez használt vállalati e-mail-címeket.
• Kontextusérzékeny AI DLP bevezetése: Prompt-szintű ellenőrzést kell alkalmazni, hogy kiszűrje a strukturálatlan adatszivárgást – például a kódrészleteket vagy belső szövegeket –, amelyeket a hagyományos mintafelismerő eszközök nem vesznek észre.
• Kiegészítők és jogosultságok auditálása: Szigorú nyilvántartást kell vezetni a böngésző- és IDE-kiegészítőkről, szigorú jogosultsági határokat kell érvényesíteni, és ellenőrizni kell a bővítményeket az ismert CVE-k szempontjából.
• AI-ügynökök kezelése identitásként: Az autonóm AI-ügynököket és böngészőket kiemelt digitális identitásként kell kezelni, a legkisebb szükséges jogosultság elvét alkalmazva, szigorú hozzáférési korlátokkal és valós idejű megfigyeléssel.