A mesterséges intelligenciát ma már szinte lehetetlen kikerülni az oktatásban. A diákok használhatják szövegek összefoglalására, tananyagok készítésére, nehéz fogalmak magyarázatára, és persze arra is, hogy elvégezze helyettük azt a munkát, amit nekik kellene megcsinálniuk.

Utóbbi szokott uralni minden beszélgetést. Ha az MI és az oktatás együtt szerepel egy címben, a cikk gyakran a csalásról, a plagizálásról vagy arról szól, hogy a diákok egy chatbotra bízzák a gondolkodást.

A Notability megbízásából készült új felmérés szerint a valóság árnyaltabb lehet. A népszerű jegyzetelő alkalmazás adatai alapján az amerikai diákok 47 százaléka inkább arra kérné az MI-t, hogy rendezze a jegyzeteit, mintsem hogy megírja azokat helyette. Mindössze 13 százalék mondta, hogy szeretné, ha az MI írná a jegyzeteit, 21 százalék pedig egyenesen zavaró tényezőnek tartja az MI-t a tanulásban.

Vagyis sok diák inkább azt szeretné, ha az MI rendet rakna a káoszban, nem pedig átvenné az egész folyamatot.

„A legtöbb diák nem akarja, hogy az MI elvégezze helyette a munkát. Azt szeretnék, hogy használhatóvá tegye a saját munkájukat” – mondta Fred Mitchell, a Notability vezérigazgatója. „A Notabilityt pontosan erre építettük.”

A mondat nyilván jól hangzik egy digital jegyzetelő appot áruló cég szájából, de az alapgondolat logikus. Nem mindegy, hogy az MI-t arra kérik, hogy a semmiből állítson elő kész anyagot, vagy arra, hogy rendszerezze azt, amit a diák már megírt.

A felmérés szerint a megkérdezett diákok fele arra számít, hogy az idei tanévben valamilyen formában MI-t fog használni a jegyzeteléshez. Harmincnégy százalék már most is használja, további 15 százalék pedig most tervezi elkezdeni.

Az MI-t használó diákok 64 százaléka azt mondta, hogy saját jegyzetei rendszerezésére vagy összefoglalására támaszkodik rá. További 59 százalék a jegyzetek alapján készít vele tanulókártyákat vagy tananyagokat.

Ezek a felhasználási módok kevésbé helyettesítik a diákot, inkább utólagos feldolgozásnak tűnnek. A diáknak így is be kell mennie órára, figyelnie kell, ki kell választania, mi fontos, és le kell írnia valamit. Az MI ezután segít a nyers jegyzeteket átlátható vázlattá, tanulókártyákká vagy tanulási segédletté alakítani.

Ettől még nem tűnik el minden aggály. Egy MI által készített összefoglaló kihagyhat fontos részleteket, félreértheti a kontextust, vagy magabiztosan úgy rendezheti át az információt, hogy közben megváltozik a jelentése. A diákoknak továbbra is át kell nézniük a kimenetet, nem feltételezhetik, hogy a szoftver mindent jól csinált.

Mégis, a meglévő jegyzetek kezelhetőbbé tétele sokkal védhetőbb felhasználás, mint amikor valaki egy feladatkiírást másol be, és az MI-től várja a kész beadandót.

A kézírás is meglepően erősen tartja magát a diákok körében, pedig rengeteg laptop, tablet, átiratkészítő app és MI-asszisztens áll rendelkezésre.

A válaszadók 78 százaléka szerint a kézzel írt jegyzetek jobban segítik az információk megjegyzését, mint a gépelés. Nyolcvanegy százalék úgy érzi, jobban megérti az anyagot, ha aktívan jegyzetel, mintha csak felvételekre vagy átiratokra hagyatkozna.

Ez azért fontos, mert a kényelem nem mindig jár együtt jobb tanulással. Egy teljes előadás felvétele capturálhat minden szót, de nem kényszeríti a diákot arra, hogy feldolgozza az anyagot. A jegyzetelés döntéseket kíván. A diáknak ki kell emelnie a lényeget, rövidítenie kell a gondolatokat, és át kell fogalmaznia az információt a saját szavaira.

A Notability egy 2025-ben, a Cambridge University Press & Assessment és a Microsoft Research által publikált kutatásra is hivatkozott, amely szintén a jegyzetkészítés szerepét vizsgálta a tanulásban és a memóriában. A cég szerint az eredmények együtt egy olyan modellt támasztanak alá, amelyben a kézírás és az MI nem egymás ellenfelei, hanem egymást kiegészítve működnek.

A felmérés egy jóval hétköznapibb problémára is rávilágított, amely talán az egyik legerősebb érv az MI-alapú jegyzetrendezés mellett.

A diákok 60 százaléka mondta azt, hogy halogatta a jegyzetei átnézését, mert azok túl rendezetlenek vagy átláthatatlanok voltak.

Ezen nem nehéz csodálkozni. Egy gyors tempójú előadáson született jegyzetek könnyen félbehagyott mondatok, rövidítések, nyilak és ötletek halmazává válnak, amelyek csak pár percig voltak egyértelműek. Mire eljön a vizsga, a jegyzetek kibogozása már önmagában külön feladatnak tűnhet.

Itt tudna az MI valódi értéket adni. Egy olyan eszköz, amely kategorizálja a kézzel írt jegyzeteket, témákat azonosít, javítja a kereshetőséget, és használható tanulási struktúrát épít belőlük, csökkentheti a súrlódást anélkül, hogy kiiktatná a diákot a tanulási folyamatból.

A felmérés szerint a válaszadók 93 százaléka fontosnak tartja, hogy a jegyzetek kereshetők és digital módon rendezettek legyenek. Azok közül, akik megváltoztatták a jegyzetelési szokásaikat, 58 százalék számolt be jobb jegyekről vagy jobb anyagmegőrzésről.

Ezeket a számokat óvatosan kell kezelni. A felmérés nem bizonyítja, hogy közvetlenül a jegyzetelési módszer megváltoztatása okozta a jobb jegyeket. Azok a diákok, akik időt szánnak a tanulási szokásaik javítására, eleve elkötelezettebbek vagy motiváltabbak lehetnek, mint akik nem.

Az is fontos szempont, hogy ki rendelte meg a kutatást. A felmérést a Notability finanszírozta, az eredmények pedig pontosan azt a terméktípust támasztják alá, amit a cég árul. Nyilvánvaló üzleti érdeke, hogy a digital jegyzetelést és az MI-alapú rendszerezést a kézírás és a teljes MI-automatizálás közötti egészséges középútként mutassa be.

Ettől még az eredmények nem értéktelenek, de nem is szabad őket semleges akadémiai kutatásként vagy annak bizonyítékaként kezelni, hogy egy teljes generáció pontosan így használja az MI-t.

A felmérésben 503, 14 és 24 év közötti amerikai diák vett részt, akik éppen a tanévkezdésre készültek. Negyvenhat százalékuk középiskolás volt, 37 százalék négyéves egyetemre járt, 14 százalék pedig community college hallgatója volt.

Ötszázharminchárom ember válaszai érdekes Snapshotot adhatnak, de nem képviselhetnek minden diákot, iskolát vagy tanulási környezetet. A felmérés ráadásul egy kalap alá veszi a tinédzsereket és a fiatal felnőtteket, akiknek a technológiával és az oktatással kapcsolatos tapasztalatai nagyon különbözhetnek.

Mindezekkel együtt az eredmények mégis árnyalják azt a képet, hogy a diákok csak rövidítésként tekintenek az MI-re.

Sokan láthatóan értik, hogy értéke van annak, ha az első lépéseket ők maguk végzik el. Szeretnének írni, gondolkodni, részt venni az órán, de azt is szeretnék, ha a technológia segítene rendet tenni az így keletkező anyagban.

Valószínűleg ez az egyik legésszerűbb szerep, amit az MI betölthet az oktatásban. Segíthet információt keresni, gondolatokat rendszerezni, tananyagokat építeni anélkül, hogy azt hazudná: a tanulási folyamat egy gombnyomásra leegyszerűsíthető.

Az igazi próba az lesz, hogy ezek az eszközök hosszú távon is támogatják-e az aktív tanulást, vagy lassan arra ösztönzik a diákokat, hogy egyre több munkát adjanak át nekik. Egyelőre a Notability felmérése azt sugallja, hogy sok diák még mindig szeretne aktív szereplő maradni.