Megérkezett a Mozilla első „State of Open Source AI” jelentése

enlightened Ez az oldal a közösségért készül. heart Kövess minket máshol is:  Linux Mint Magyar Közösség a Mastodon-on  Telegram csatorna – csak hírek  Beszélgessünk a Telegram – Linux csevegő csoport  Hírek olvasása RSS segítségével  Linux Mint Hivatalos Magyar Közösség a Facebook-on      Linux Mint Baráti Kör a Facebook-on
wink Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát Ko-fi vagy Paypal segítségével. laugh

kami911 képe

A nyílt forráskódú mesterséges intelligencia átlépett egy határt. Évekig arról szólt a vita, hogy a nyílt modellek valaha felvehetik-e a versenyt a zártakkal. Ezt a vitát ma már felesleges folytatni. A Mozilla közzétette az első State of Open Source AI jelentését, amely új elemzésre és több mint 950 fejlesztő globális felmérésére épül, és azt mutatja, hogy a nyílt modellek már nem csak loholnak a zártak után. A teljesítménykülönbség a ChatGPT-hez és Claude-hoz hasonló csúcsproprietary rendszerekhez képest 3%-ra szűkült, miközben a költségek három év alatt akár ötvenedükre estek.

A jelentés ugyanakkor egy kellemetlenebb igazságra is rávilágít. A nyílt modellek ma már a valós AI-felhasználás nagyjából egyharmadát adják, a bevételeknek viszont csak 4%-át kapják. A valódi érték tehát megvan, de nem áramlik vissza abba a nyílt ökoszisztémába, amely lehetővé tette mindezt. Közben a geopolitikai helyzet is gyorsan alakul.

Ázsia előretör

Kína és Kelet-Ázsia ma már világelső a nyílt forráskódú AI elterjedtségében, 89%-os aránnyal, jócskán megelőzve a Nyugatot, és a nyílt forráskódot a nemzeti stratégia egyik alappillérének tekintve. Más kormányok is reagálnak: tavaly 12 új nemzeti AI-stratégia született, és már 47 ország korlátozza a kritikus munkaterhelések külföldi feldolgozását. Az EU, Kanada és India valós állami befektetésekkel támogatja a nyílt ökoszisztémákat, és az AI-infrastruktúrát stratégiai erőforrásként kezeli.

A fejlesztők nyílt modelleket akarnak, de nem mindig tudják élesben használni őket

A fejlesztők részéről megvan az igény a nyílt forráskódra, a költség és az adatvédelem pedig a két legfontosabb szempont a modellek kiválasztásánál. Más dolog azonban nyílt modelleket szeretni, és más éles környezetben futtatni őket. A fejlesztők 79%-a használ nyílt modelleket, de csak 51% telepítette őket éles rendszerben, míg a zárt modelleknél ez az arány 63%.

Ahogy Álvaro Ruiz Cubero, a felmérést a Mozilla megbízásából végző SlashData munkatársa fogalmazott: „ez a különbség arra utal, hogy nem pusztán a modellek minőségével van gond, hanem az infrastruktúra hiányzik. A nyílt modellek éles telepítési aránya alig nő a cégmérettel, ami az érett eszközök és a támogatás hiányát jelzi. Közben a vásárlók egyre inkább az engedélyezési feltételeket (31%) és a tulajdonjogot (26%) helyezik előtérbe, vagyis egyértelműen a kontroll és a rugalmasság felé mozdulnak el a puszta nyers képességekkel szemben.”

A valódi küzdelem már nem a modellről szól

A legfontosabb felismerés talán a legkevésbé látványos. Nem maga a modell a döntő réteg, hanem az úgynevezett agentic harness: az a szoftverréteg az emberek és a modellek között, amely meghatározza, hogy egy AI-rendszer mit láthat, mire emlékezhet és mit tehet. A köré épített szoftver megváltoztatása nagyobb hatással lehet a teljesítményre, mint maga a modell cseréje. Aki ezt a réteget irányítja, az határozza meg, hogyan viselkedik az AI a világban.

Jelenleg ezt a réteget szinte minden korlát nélkül építik. A felhasználók az AI-ügynökök kéréseit alapértelmezés szerint az esetek akár 93%-ában jóváhagyják, a „hozzájárulási fáradtságot” pedig alig veszik észre.

„A nyílt forráskódú AI fordulóponthoz érkezett” – mondta Raffi Krikorian, a Mozilla technológiai igazgatója. „Már nem arról szól, hogy minél többen férjenek hozzá a modellekhez, hanem arról, ki kap hatalmat a formálásuk, ellenőrzésük és fejlesztésük felett. Ha nem fektetünk be a nyílt modellek körüli infrastruktúrába, eszközökbe és irányítási rendszerekbe, annak a kockázatát vállaljuk, hogy olyan világot betonozunk be, ahol csak a korlátozó, zárt AI tud igazán felnőni – ez pedig sem a közérdeket, sem a technológiai szuverenitást nem szolgálja.”

Legyünk tulajdonosok, ne bérlők

A nyílt modellek olyasmit kínálnak, amit egy előfizetés soha: a saját infrastruktúrád birtoklását, nem pedig másé bérlését. A Microsofthoz és az Uberhez hasonló cégek már most újragondolják, mennyire támaszkodnak a fizetős, zárt AI-eszközökre, ahogy egyre nőnek a számlák. Változnak a gazdasági viszonyok, és velük együtt a gondolkodás is.

Ha CTO-ként, döntéshozóként, fejlesztőként vagy befektetőként dolgozol, ez a jelentés neked szól. Olvasd el, oszd meg, és segíts felépíteni azt az infrastruktúrát, amely nemcsak lehetővé, hanem valóban használhatóvá teszi a nyíltságot.