A mesterséges intelligenciát gyakran az orvoslás jövőjeként emlegetik, a betegségek diagnosztizálásától az új gyógyszerek felfedezéséig. A valóságban viszont az AI egyik legnagyobb, belátható időn belüli előrelépése jóval prózaibb területen jöhet: az adminisztrációs papírhegyek ledolgozásában, amelyek nap mint nap lelassítják a kórházak működését.

A Concord Technologies az American Hospital Associationnel (AHA) közösen új jelentést tett közzé, amely szerint az AI segíthet a kórházaknak javítani az interoperabilitást azzal, hogy automatizálja a betegadatok rendszerek közötti mozgatásához kapcsolódó rengeteg kézi folyamatot.

Az interoperabilitás évek óta divatszó az egészségügyben. Az elektronikus kórlapok elvileg megkönnyítik az információmegosztást, a gyakorlatban azonban a kórházak ma is szkennelt dokumentumokkal, faxokkal, PDF-ekkel, e-mailekkel és egymással nem kompatibilis rendszerekkel zsonglőrködnek. A jelentés szerint a modern nagy nyelvi modellek már elég jók ahhoz, hogy hasznos információkat nyerjenek ki ezekből a rendezetlen, strukturálatlan dokumentumokból anélkül, hogy minden szervezetnek ugyanazt az adatformátumot kellene használnia.

A Concord 73 kórházi vezető körében végzett felmérése alapján 64 százalék úgy gondolja, hogy az AI felgyorsítja az interoperabilitás fejlődését az egészségügyi ökoszisztémában, és mindössze 9 százalék nem értett ezzel egyet. A jelentés olyan kutatásokat is idéz, amelyek szerint az AI-modellek bizonyos típusú egészségügyi adatok kinyerésénél 90 százalék feletti pontosságot érhetnek el. Ugyanakkor elismeri, hogy a felmérés viszonylag kis mintán alapul, ezért nem tekinthető az összes amerikai kórházra nézve reprezentatívnak.

Az egyik legérdekesebb példa az észak-karolinai WakeMed egészségügyi hálózat. A szervezet havonta több mint egymillió bejövő faxot kezel a call center működése részeként. Most a Concord platformját vezeti be, abban bízva, hogy a rendszer automatikusan kinyeri a betegadatokat, és továbbítja azokat az Epic és más rendszerek felé. Így kevesebb idő megy el papírmunkára, a dolgozók pedig több időt tudnak a betegekre fordítani.

A jelentés egyik legbiztatóbb eleme, hogy nem az egészségügyi dolgozók kiváltásaként tekint az AI-ra. Ehelyett következetesen a „human-in-the-loop” munkafolyamatokat hangsúlyozza, ahol az alkalmazottak átnézik az AI által készített összefoglalókat, és ellenőrzik az eredményeket, mielőtt bármi történne. A WakeMed szerint az egyik legnagyobb kihívás az lesz, hogy meggyőzzék a dolgozókat: az AI a monoton, ismétlődő feladatokat veszi át, nem pedig az állásukat.

Ez az óvatos megközelítés valószínűleg a jelentés legerősebb üzenete. Az egészségügyben a hibáknak nagyon is kézzelfogható következményei lehetnek, ezért nem reális vakon rábízni mindent az AI-ra. A humán ellenőrzés, az irányítási keretek és az átláthatóság várhatóan akkor is nélkülözhetetlen marad, ha ezek a rendszerek sokkal fejlettebbé válnak.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy ez egy szponzorált jelentés egy olyan cégtől, amely interoperabilitási megoldásokat árul. Bár hivatkozik akadémiai kutatásokra és bemutat egy valós esettanulmányt, azoknak a szervezeteknek, amelyek AI-platformokat értékelnek, a marketingígéreteken túl a független bizonyítékokra, a biztonságra, az integrációs képességekre és a mérhető eredményekre kell koncentrálniuk.

Az egészségügy AI-forradalma valószínűleg nem robotorvosokkal vagy csodadiagnózisokkal indul. Sokkal kevésbé látványos, de talán hasznosabb irányból kezdődhet: abban segít, hogy a kórházak kevesebb időt töltsenek papírmunkával, és többet a betegek ellátásával.