Egy stadion közelében repülő drón önmagában nem feltétlenül veszélyes, a biztonsági csapatoknak mégis tudniuk kell róla, hogy ott van.

Az AT&T és az Ericsson bemutatta, hogyan lehet a meglévő 5G infrastruktúrát arra használni, hogy valós időben észleljék, bemérjék és kövessék a drónokat. A cél, hogy a hatóságok időben riasztást kapjanak, ha egy illetéktelen légi jármű belép egy védett légtérbe.

A tesztet az arlingtoni AT&T Stadium mellett végezték Texasban. Az Ericsson Massive MIMO rádióit több mobilos állomáson is bevetették, így több, 300–400 láb (kb. 90–120 méter) magasságban repülő drónt tudtak követni.

A rendszer minden drónnál mérte a pozíciót, a sebességet, a repülési magasságot és az irányt.

Ez a megoldás jól jöhet stadionok, repülőterek, katonai létesítmények, erőművek, kormányzati épületek és más zsúfolt vagy érzékeny helyszínek környékén. Egy drón lehet, hogy csak felvételt készít, de meg is zavarhatja a működést, akadályozhatja a mentőhelikoptereket, vagy komolyabb biztonsági kockázatot is jelenthet.

A technológia jelen formájában nem tűnik alkalmasnak arra, hogy letiltsa, elfogja vagy lelője a drónokat. Korai riasztórendszerként működik, amely segít a biztonsági csapatoknak átlátni, mi repül a közelben, és eldönteni, szükség van-e beavatkozásra.

Az igazán érdekes az, hogy az AT&T és az Ericsson a mobilhálózati infrastruktúrát használta, nem pedig egy teljesen külön radarhálózatot. Az Ericsson szerint mesterséges intelligenciára épülő érzékelő szoftver elemezte a visszaverődő vezeték nélküli jeleket, és a több, szinkronizált állomásból származó adatok javították a követés pontosságát.

A cégek ezt az integrált érzékelési és kommunikációs technológia korai előfutáraként mutatják be, amelynek a várakozások szerint nagyobb szerepe lesz a 6G-ben. Ez a kijelentés erős marketingfelhanggal jár, főleg úgy, hogy a kereskedelmi 6G hálózatok még évekre vannak.

Az alapötlet viszont gyakorlatias. Ha a mobil tornyok egyben drónfelderítő hálózatként is működhetnek, a rendezvényhelyszínek üzemeltetői és a hatóságok szélesebb rálátást kaphatnak a légtérre anélkül, hogy mindenhová külön szenzorokat kellene telepíteni.

Ugyanakkor komoly adatvédelmi kérdések is felmerülnek. Egy olyan hálózat, amely nagy területen képes mozgásokat érzékelni, hasznos lehet biztonsági célokra, de könnyen az infrastruktúrára épülő megfigyelés új formájává válhat, ha a képességei a drónokon túl más célpontokra is kiterjednek.

Az AT&T és az Ericsson nem részletezte, milyen garanciák, adatmegőrzési korlátok vagy ellenőrzési mechanizmusok vonatkoznának a rendszerre, ha a technológia túllép a kontrollált bemutatókon. Ez fontos hiányosság.

Jelenleg kísérletről van szó, nem kész biztonsági termékről. Mégis, ahogy a drónok egyre elterjedtebbé válnak, az is egyre fontosabb lehet, hogy tudjuk, mi repül a fejünk felett – szinte annyira, mint az, hogy odalent mindenki kapcsolatban maradjon.