A mesterséges intelligencia villámgyorsan a vásárlási folyamat részévé vált amerikaiak millióinál, de a fogyasztók még nem állnak készen arra, hogy teljesen átadják neki az irányítást.

A LDWW új országos felmérése szerint ma már közel tízből hét amerikai használ AI-t termékek vagy szolgáltatások vásárlásakor. A beszámolók alapján a technológiát márkák felfedezésére, opciók összehasonlítására, vásárlások előzetes átgondolására, sőt egyes esetekben a tranzakciók lebonyolítására is használják.

Ez figyelemre méltó ütemű elterjedés, különösen ahhoz képest, milyen frissen jelentek meg a köztudatban az olyan eszközök, mint a ChatGPT. A látványos szám azonban magyarázatra szorul. Nagy különbség van aközött, hogy valaki AI-t használ két laptop összehasonlítására, vagy aközött, hogy egy önálló ügynök választ helyette, megadja a fizetési adatokat, és le is adja a rendelést.

A 2000 amerikai felnőtt megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók közel kétharmada mondta azt, hogy egy friss vásárlási döntését befolyásolta az AI. Körülbelül 30 százalék már használt AI-t vásárlás befejezésére is, 71 százalék pedig arra számít, hogy a jövőben még többet fogja használni a technológiát vásárlásra.

Másképp fogalmazva: az AI egy újabb helyszínné válik, ahol a termékek a vásárlók elé kerülnek. Évek óta úgy néz ki a folyamat, hogy a vásárlók keresőmotorok, webáruházak, YouTube-videók, Reddit-beszélgetések és vásárlói értékelések között ugrálnak. Most ehhez jönnek hozzá az AI-asszisztensek, amelyek gyakran több forrásból származó információt csomagolnak egyetlen beszélgetésszerű válaszba.

A kényelem érthető. Ahelyett, hogy 15 böngészőfület nyitna meg a tévék összehasonlításához, a vásárló megkérhet egy AI-eszközt, hogy magyarázza el a lényeges különbségeket, szűrje ki azokat a modelleket, amelyek nem felelnek meg bizonyos feltételeknek, és ajánljon néhány végső jelöltet.

A gond az, hogy az AI magabiztosan is tévedhet.

A felmérés alapján a fogyasztók tisztában vannak ezzel a kockázattal. A válaszadók több mint fele azt mondta, hogy aktívan ellenőrzi az AI által megadott hivatkozásokat, közel 60 százalék pedig úgy nyilatkozott, számít neki, honnan szerzi az AI az információit. Mindössze 43 százalék mondta, hogy megbízik a márkákról szóló információkban, amelyekkel AI-platformokon találkozik.

A válaszadók közel ötöde az AI-t nevezte meg legmegbízhatóbb vásárlási forrásaként. Ez önmagában jelentős arány, ugyanakkor azt is jelenti, hogy a nagy többség még mindig jobban megbízik valami másban.

Ez a „bízz benne, de ellenőrizd” hozzáállás valószínűleg egészséges. Az AI által generált vásárlási ajánlások hasznosak lehetnek, de előfordulhat, hogy elavult árakat, hibás specifikációkat, nem elérhető termékeket vagy kétes forrásokból származó adatokat tartalmaznak. Az ajánlások ráadásul kevésbé lehetnek objektívek, ahogy a cégek elkezdenek kísérletezni a hirdetésekkel, affiliate-megállapodásokkal és szponzorált megjelenésekkel az AI-szolgáltatásokon belül.

A márkák természetesen szorosan figyelik ezt az elmozdulást. Ha a fogyasztók egyre gyakrabban kérdezik meg az AI-eszközöket, hogy melyik laptopot, hűtőt, gyerekülést vagy okostelefont vegyék meg, a cégek azt szeretnék, hogy a termékeik szerepeljenek ezekben a válaszokban.

Az LDWW szerint a vállalkozásoknak az AI-rendszereken belüli láthatóságot az új keresőoptimalizálásként kell kezelniük. A cég AI-láthatósági auditokat és kapcsolódó szolgáltatásokat kínál, így nyilvánvaló üzleti érdeke fűződik ehhez a következtetéshez. Ez önmagában nem teszi érvénytelenné a felmérést, de érdemes észben tartani az eredmények értelmezésekor.

Nyitva marad az a kérdés is, pontosan mit értettek a válaszadók „AI használata vásárláshoz” alatt. Ez a kategória sok mindent lefedhet: a ChatGPT-től kért terméktanácstól kezdve egészen addig, hogy valaki elolvas egy AI által generált összefoglalót egy hagyományos keresőmotor találati oldalán. Részletes módszertan és szűkebb definíció nélkül a „tízből hét” arány drámaibbnak tűnhet, mint amilyen a mögöttes viselkedés valójában.

Mindezekkel együtt a nagyobb trend hihetőnek látszik. A fogyasztók AI-t használnak, hogy lerövidítsék a kutatással töltött időt és leszűkítsék a szóba jöhető opciókat. Amit viszont nem tesznek – legalábbis egyelőre –, hogy gondolkodás nélkül elfogadnak minden ajánlást, ami megjelenik a képernyőn.

Ez a szkepticizmus talán a felmérés legbiztatóbb tanulsága. Az AI felgyorsíthatja a vásárlást, de a vevőknek továbbra is érdemes ellenőrizniük a specifikációkat, elolvasniuk a független értékeléseket, összehasonlítaniuk az árakat, és megnézniük a visszaküldési feltételeket, mielőtt pénzt költenek.