Évekig úgy tekintettek a cégek a kezdőlapra, mint a weboldaluk fő bejáratára. Ha jól nézett ki, gyorsan betöltött, és megfelelt az akadálymentességi követelményeknek, sok szervezet úgy érezte, nagyjából elvégezte a feladatát.

Az AI-alapú keresés most felülírhatja ezt a feltételezést.

Ahogy arra az AudioEye új jelentése rámutat, az AI-val megtámogatott keresési élmények egyre gyakrabban irányítják a látogatókat közvetlenül termékoldalakra, súgócikkekre, ügyfélfiók-portálokra és más belső oldalakra, a gondosan csiszolt kezdőlap teljes kihagyásával. Ezeken a mélyebb oldalakon általában több akadálymentességi probléma van, és sok esetben jóval kevesebb figyelmet kapnak a fejlesztőktől és a megfelelőséggel foglalkozó csapatoktól.

A jelentés több mint 165 000 oldalt vizsgált 6100 weboldalon az Egyesült Államokban és Európában, és azt találta, hogy a belső oldalakon átlagosan 10 százalékkal több akadálymentességi probléma van, mint a kezdőlapokon. Az AudioEye szerint egyre több bizonyíték utal arra, hogy az AI-keresőeszközök felgyorsítják az úgynevezett deep linkelés terjedését, vagyis a felhasználók közvetlenül azokra az oldalakra érkeznek, ahol a legtöbb probléma előfordul.

Ha ez a trend folytatódik, kellemetlen helyzettel szembesülhetnek a vállalkozások. Könnyen előfordulhat, hogy azok az oldalak vonzzák a legtöbb forgalmat az AI-asszisztensektől és a keresőmotoroktól, amelyek a legnagyobb jogi és pénzügyi kockázatot is jelentik.

Az AudioEye szerint egy átlagos weboldalon 62 akadálymentességi probléma található, és nagyjából minden ötödik olyan súlyos, hogy megakadályozhatja a látogatókat fontos műveletek elvégzésében, például vásárlásban, űrlapkitöltésben vagy a fiókadatok elérésében.

A leggyakoribb gondok nem újak. Hiányzó képleírások, felirat nélküli gombok, félreérthető hivatkozások, gyenge színkontraszt és hiányzó navigációs gyorsbillentyűk fRustrálják a felhasználókat már hosszú ideje. A különbség most az, hogy az AI-keresés inkább felerősíti ezeket a hiányosságokat, ahelyett hogy elrejtené őket egy olyan kezdőlap mögé, amelyre eddig a legtöbb figyelem jutott.

Érdemes ugyanakkor óvatosan kezelni a jelentés egyes következtetéseit. Az AI-keresők nem szándékosan választanak akadálymentességi szempontból problémás oldalakat. Egyre inkább azokat az oldalakat hozzák előre, amelyeket a felhasználók valójában keresnek: terméklistákat, hibaelhárítási útmutatókat, árképzési oldalakat vagy fizetési felületeket. Ha ezek az oldalak kevésbé akadálymentesek, az alapvető probléma magán a weboldalon van, nem pedig azokon az AI-rendszereken, amelyek odairányítják a látogatókat.

Mindezek ellenére a tágabb értelemben vett figyelmeztetést nehéz lenne félresöpörni.

Az AI-keresés térnyerése arra kényszerítheti a szervezeteket, hogy újragondolják, mit is jelent a gyakorlatban az akadálymentesség. A megfelelőséget nem lehet többé a kezdőlapra korlátozott feladatként vagy évente egyszer elvégzett auditként kezelni. Úgy kell számolni, hogy ma már bármelyik oldal lehet belépési pont.

Hosszabb távon ez javíthatja a webet mindenki számára. Azoknál a cégeknél viszont, amelyek a kezdőlapon túl figyelmen kívül hagyták az akadálymentességet, az AI most olyan problémákat hozhat felszínre, amelyek évek óta ott vannak, csak senki nem foglalkozott velük.