A Google végre hivatalosan is elhozza zászlóshajó böngészőjét, a Chrome-ot ARM64-es Linux eszközökre. A tervek szerint a kiadás 2026 második negyedévében, vagyis április és június között érkezik, ami azt jelenti, hogy Raspberry Pi-n és más egykártyás számítógépeken, valamint ARM-alapú laptopokon is natív módon használhatóvá válik a Google Chrome.

A vállalat a bejelentésben (a hivatkozott közleményben) azt emelte ki, hogy a Chrome ARM64-es linuxos megjelenése több felhasználónak teszi elérhetővé a Google szolgáltatásainak böngészőbe épülő, „zökkenőmentes” integrációját. A Google szerint ezzel a lépéssel a növekvő igényekre reagálnak: sokan olyan böngészési élményt keresnek, amely egyszerre hozza a nyílt forráskódú Chromium-projekt előnyeit és a Google-ökoszisztéma alkalmazásait, funkcióit.

A hír jelentőségét az adja, hogy bár Linuxon régóta elérhető a Chromium, a Chromium és a Chrome nem ugyanaz. A szabad szoftveres közösségben sokan eleve a Chromiumot részesítik előnyben a Chrome-mal szemben, hiszen ez a nyílt forráskódú alap (Chromium), amelyre a Google Chrome épül. Ráadásul több Linux disztribúció – nem csak ARM-on – alapértelmezett böngészőként is kínálja a Chromiumot.

Ugyanakkor a mindennapi használatban a különbségek gyorsan kijönnek. A Chromiumban a DRM-es (Digital Rights Management) tartalmak lejátszásának támogatása gyakran korlátozott, a Google-fiókos szinkron (account sync) sok esetben csak kerülőmegoldásokkal működik megbízhatóan, és több zárt, gyártói funkció is hiányzik. A Chromium ettől még kifejezetten jó böngésző, de nem feltétlenül adja azt a „mainstream” kényelmet és integrációt, amit sok felhasználó a Google Chrome-tól megszokott – különösen akkor, ha valaki Google-szolgáltatásokra építi a mindennapi munkáját.

Érdekes, hogy mindez miért tartott ilyen sokáig. ARM-on a Chromium évek óta elérhető, a Google mégsem sietett azzal, hogy a teljes értékű Chrome-ot hivatalosan is kiadja Linux ARM64-re. Ez azért is feltűnő, mert a cég az Apple ARM-es gépeire már 2020-ban elkészítette a Chrome-ot, Windows on ARM környezetben pedig 2024-ben követte ugyanez. Közben ARM-os Chromebookok már 2012 óta léteznek, és a ChromeOS – leegyszerűsítve – egy Linux-alapú rendszer, amelyen természetesen ott van a Chrome böngésző is. Innen nézve valóban adja magát a kérdés: ha a ChromeOS világában ez rég megoldott, miért kellett ennyit várni a „klasszikus” Linux ARM64 támogatásra?

A bejelentés egy másik, meglepő részlete az NVIDIA felbukkanása. A Google blogja megemlíti, hogy az NVIDIA tavaly bemutatta a DGX Sparkot, egy kompakt, 1 literes kivitelű AI „szuperszámítógépes” eszközt, amely a Grace Blackwell architektúrát csomagolja kis méretbe. A Google pedig az NVIDIA-val együttműködve azon dolgozik, hogy a DGX Spark felhasználói könnyebben telepíthessék a Chrome-ot.

Ez óhatatlanul felveti: vajon az NVIDIA volt az, aki érdemben „megtolta” vagy inspirálta a Google-t, hogy végre elkészüljön a Chrome Linux ARM64-re? Biztosat nehéz állítani, de a vállalati és fejlesztői AI-hardverek terjedésével egyre több olyan ARM64-es Linux környezet jelenik meg, ahol a felhasználók nem kísérletezni akarnak, hanem gyártói szinten támogatott, kiszámítható böngészőt várnak – különösen akkor, ha vállalati hitelesítésről, DRM-es üzleti tartalmakról, vagy a Google-fiókhoz kötött munkafolyamatokról van szó.

A gyakorlati következményekből a Linux ARM felhasználók profitálhatnak a legtöbbet. A hivatalos Chrome-csomagok megjelenése jellemzően együtt jár a stabilabb frissítési csatornákkal, a jobb kompatibilitással és azzal, hogy kevesebb „hackelés” kell a megszokott funkciókhoz. Ha a Google valóban komolyan veszi a platformot, az a webes alkalmazások, a streaming szolgáltatások és a vállalati SSO-megoldások mindennapi használatában is érezhető előrelépést hozhat az ARM64-es Linux gépeken.

A bejelentés forrása a Chromium blog.