Az AMD újabb adag módosítást küldött be a DRM-Next fejlesztői ágba az AMDGPU grafikus driver és az AMDKFD számítási driver (compute driver) kapcsán. A friss csomag középpontjában ezúttal is a következő generációs AMD grafikus hardverek Linux alatti támogatásának előkészítése áll: további GFX12.1 engedélyezések (enablement), valamint az első jelek a VCN 5.0.2 és a JPEG 5.0.2 IP-blokkok (IP blocks) megjelenésére.

A Linux 7.0 környékén az AMD már megkezdte a GFX12.1 grafikus IP támogatásához szükséges patchek küldését, ami arra utal, hogy a vállalat a jelenleg ismert GFX12.0-s vonalon túl egy újabb, még nem bejelentett RDNA4-variánst is előkészít. A GFX12.0-t eddig a Radeon RX 9000 széria hardverével azonosították, a GFX12.1 pedig ennek egy továbbfejlesztett, finomhangolt változata lehet. A mostani fejlesztések alapján a Linux 7.1-ben még több GFX12.1-hez kapcsolódó engedélyezés várható, miközben az AMD párhuzamosan már a későbbi generációk felé is kitekint: a GFX13 IP előkészítése is zajlik, amit a találgatások szerint az RDNA5-ös termékekhez köthetünk.

A grafikus IP-k (graphics IP) és a hozzájuk tartozó kerneloldali támogatás azért különösen fontos, mert az AMD a Linuxos grafikus stackben nagyrészt nyílt forrású driverekkel dolgozik, így a hardverek megjelenése előtt hónapokkal már felbukkannak azok a változtatások, amelyekből következtetni lehet a következő generáció képességeire és felépítésére. A GFX jelölés az AMD belső grafikus architektúra-verzióit takarja, és a kernelben történő „enablement” tipikusan olyan alacsony szintű lépéseket jelent, mint az új azonosítók, inicializációs útvonalak, regiszterkezelés, energia- és órajelmenedzsment, illetve a különböző multimédiás és kijelzővezérlő blokkok bekötése.

Külön figyelmet érdemel, hogy a mostani körben már a VCN 5.0.2 és a JPEG 5.0.2 IP is szóba kerül. A VCN, azaz Video Core Next a videós gyorsításért felelős AMD-blokk: ez biztosítja a hardveres kódolást és dekódolást (például streaminghez, videólejátszáshoz, videóvágáshoz), míg a külön JPEG IP a képtömörítési feladatok gyorsításában játszhat szerepet. Linuxon ezek a képességek a felhasználói térben tipikusan a Mesa, a VA-API/VDPAU réteg, illetve a modern médiakeretrendszerek (például FFmpeg, GStreamer) felől válnak elérhetővé, de az alapot a kernelben lévő DRM/AMDGPU támogatás adja. Magyarán: ha ezek az IP-blokkok bekerülnek és stabilizálódnak a kernelben, az később kézzelfogható előnyt jelenthet a mindennapi használatban is, legyen szó alacsonyabb CPU-terhelésről videózás közben, jobb energiahatékonyságról laptopokon, vagy új kodekek és funkciók gyorsabb elérhetőségéről.

A Linux 7.1-es fejlesztési ciklus így várhatóan nemcsak a GFX12.1 körüli finomításokról szól majd, hanem általános értelemben is arról, hogy az AMD a következő termékhullám grafikus és multimédiás képességeit időben „felhúzza” a nyílt forrású driverláncban. Ennek gyakorlati hozadéka a felhasználók számára az, hogy amikor az új Radeon kártyák és APU-k ténylegesen piacra kerülnek, a friss disztribúciókban már jó eséllyel ott lesz a szükséges kerneloldali támogatás, és kevesebb kompromisszummal lehet az új hardvereket Linux alatt munkára fogni. Aki pedig követni szeretné, hogy a kernel és a grafikus stack frissítései mikor érnek be a hétköznapi rendszerekbe, annak érdemes figyelni a Linux 7.1 körüli híreket és a disztribúciók kernelcsomagjainak változásait, mert ezekből derül ki, mikor válik a mostani előkészítés valódi, kézzelfogható funkcióvá a felhasználói oldalon is.