A Linux fájlrendszerek burjánzása teher: követelmények a jövő fájlrendszereihez

enlightened Ez az oldal a közösségért készül. heart Kövess minket máshol is:  Linux Mint Magyar Közösség a Mastodon-on  Telegram csatorna – csak hírek  Beszélgessünk a Telegram – Linux csevegő csoport  Hírek olvasása RSS segítségével  Linux Mint Hivatalos Magyar Közösség a Facebook-on      Linux Mint Baráti Kör a Facebook-on
wink Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát Ko-fi vagy Paypal segítségével. laugh

kami911 képe

Ha az fs/ mappában található könyvtárakat nézzük, a mainline Linux kernel a jelenlegi v7.1-es fejlesztési állapot szerint nagyjából 69 különböző fájlrendszert tartalmaz (például az NFS-hez több könyvtár is tartozik). Az EXT4, a Btrfs, az F2FS és az XFS mellett ott vannak a hálózati fájlrendszerek, például az NFS, az álfájlrendszerek, mint a proc, a speciális fájlrendszerek, mint a ZoneFS, valamint a régi maradványok, például a BeFS és a JFS. A Linuxon elérhető fájlrendszerek nagy száma komoly karbantartási terhet jelent, különösen akkor, ha már nincs aktív karbantartójuk.

A közelmúltban két újabb fájlrendszerre tettek javaslatot:

FTRFS és

VMUFAT.

A VFS fejlesztőire nehezedő „folyamatos karbantartási teher” miatt, amit az elhagyott és nem tesztelhető fájlrendszerek okoznak, a VFS karbantartói úgy döntöttek, ideje olyan dokumentációt készíteni, amely egyértelműbb irányelveket ad ahhoz, hogyan lehet új fájlrendszereket upstreambe juttatni.

A dokumentáció az elterjedtségre, a tesztelhetőségre, a user-space segédprogramok támogatására, a karbantartói elköteleződésre és a felhasználói bázis életképességére összpontosít. Arra is ösztönzi a fejlesztőket, hogy ha csak lehet, inkább meglévő fájlrendszereket bővítsenek, mielőtt újat hoznának létre. Szűkebb felhasználási területeknél pedig azt javasolja, hogy ahol lehetséges, user-space fájlrendszereket (FUSE) használjanak.

A lefektetett technikai követelmények között szerepel a modern VFS interfész használata, valamint az, hogy ne támaszkodjanak már elavult kódra. Emellett biztosítani kell a szükséges user-space segédprogramokat a fájlrendszer létrehozásához és a fájlrendszer-ellenőrzéshez, továbbá érdemi tesztelést és dokumentációt is.

A dokumentáció azt is egyértelművé teszi, hogy azok a fájlrendszerek, amelyek karbantartás nélkül maradnak – mert a karbantartó(k) nem reagálnak, nem alkalmazkodnak a Linux kernel infrastruktúrájának változásaihoz, vagy a tesztelés lehetetlenné válik –, elavuláshoz, végül pedig a Linux kernel-ból való eltávolításhoz vezethetnek.

Akiket érdekel, az új linuxos fájlrendszerek követelményeiről szóló, egyelőre előzetes dokumentációt

ebben a javítócsomagban találják meg. Jelenleg a VFS.Git fejlesztési fájában („vfs-7.2.misc”) várakozik, a nyári Linux 7.2 merge window előtt.