Az Orion böngésző nyilvános bétája megérkezett Linuxra

enlightened Ez az oldal a közösségért készül. heart Kövess minket máshol is:  Linux Mint Magyar Közösség a Mastodon-on  Telegram csatorna – csak hírek  Beszélgessünk a Telegram – Linux csevegő csoport  Hírek olvasása RSS segítségével  Linux Mint Hivatalos Magyar Közösség a Facebook-on      Linux Mint Baráti Kör a Facebook-on
wink Ha hasznosnak találod, és szeretnéd, hogy folytatódjon, támogasd a munkát Ko-fi vagy Paypal segítségével. laugh

kami911 képe

Elérhetővé vált az Orion böngésző Linuxra szánt nyilvános bétája, így most már bárki letöltheti és kipróbálhatja, nem csak az előfizetők. A Kagi fizetős keresőjéről ismert csapat WebKit-alapú böngészője macOS-en és iOS-en már egy ideje stabilan használható, a Linuxos portot pedig tavaly jelentették be. Az első Linuxos alfa verziók januárban érkeztek meg az Orion+ előfizetőknek, most viszont itt a béta, ami szélesebb körben is tesztelhető.

Fontos különbség, hogy az Orion nem egy átszínezett Chromium, és nem is egy újabb Firefox-fork: natív Linux-alkalmazás, amely GTK4/libadwaita és WebKitGTK alapokra épül, és igyekszik a platformszintű integrációt is megoldani. A legközelebbi párhuzam a GNOME Web (Epiphany), bár az jellemzően szűkebb célokra és egyszerűbb funkcionalitásra fókuszál, mint amit az Orion ígér.

A cég a Linuxos hírlevelének követőivel megosztott frissítésben arról írt, hogy tudják, sokan régóta várják a Linuxos Orion kipróbálását, és a háttérben hónapok óta az alapok felépítésén dolgoznak. Most ezt az „early beta” kiadást tekintik az első valódi alkalomnak arra, hogy a felhasználók kézbe vegyék az új fejlesztéseket és visszajelzést adjanak.

Az Orion korai bétája elsősorban tesztelésre való

A macOS-es Oriont sokan kedvelik a részletes felület-testreszabhatóság, a beépített adatvédelmi és blokkolási vezérlők, az iCloud-szinkron, illetve a Chrome-, Firefox- és Safari-bővítmények támogatása miatt. Linuxon azonban egyelőre nem érdemes ugyanilyen funkcióteljességet várni. A cél a macOS-szel való funkcióparitás, de valahol el kell kezdeni – nem véletlenül hívják ezt a kiadást „korai bétának”: működőképes, de inkább tesztelésre és hibajelentésre készült, nem napi használatra. A hibák beküldésére külön felületet is adnak: a cikkben szereplő hibajelentési oldal erre szolgál.

A weboldalak többnyire betöltődnek, az alap tabkezelés működik, lehet könyvjelzőzni, jelszavakat menteni, és váltható a fülek elrendezése függőleges, hagyományos (vízszintes) és kompakt nézet között. A Focus Mode is működik, bár nálam volt egy furcsaság: kilépéskor visszakapcsolta a függőleges füleket.

Jelenleg az eszköztár elég zsúfolt, és még nem szerkeszthető közvetlenül, de kifejezetten jó látni, mennyire „átjön” a macOS-es dizájn a modern GNOME-os megjelenésbe. Ugyanakkor napi böngészőként még több akadályba is bele lehet futni: a címsor például nem kínál automatikus kiegészítést vagy előzményekre illesztést, és több olyan funkció is van, ami ugyan látszólag jelen van, de még nem működik. Ilyen volt például a Page Tweaks, amivel oldalanként lehetne színsémát kényszeríteni vagy elemeket eltüntetni.

Nálam az Orion beállítások oldala ráadásul le is vágódott a tesztelt laptopon (FHD felbontás, 125%-os skálázás), így nehéz volt mindent végignézni. Külső monitoron vagy „szokványosabb” skálázás mellett ez valószínűleg kevésbé jön elő, de érdemes számolni vele.

Összességében a hibák, furcsaságok és „helykitöltő” funkciók egy korai bétánál nem meglepők. Már most is elég ahhoz, hogy képet kapjunk arról, merre tart a böngésző. Ha közben olyan újdonságok, mint a Firefox AI-alapú Smart Window funkciója vagy a Nova áttervezés miatt amúgy is böngészőváltáson gondolkodsz, de nem szeretnél Chromium-alapú alternatívát, az Orion mindenképp egy figyelendő projekt lehet.

Ingyenes használat, fizetős extra: Orion+

Az Orion macOS-en és iOS-en ingyenesen letölthető és használható, és most Linuxon is így érhető el béta formában. Emellett létezik opcionális Orion+ előfizetés, ami a fejlesztést finanszírozza, hozzáférést ad tesztverziókhoz, és nagyobb beleszólást biztosít az előfizetőknek a fejlesztési irányokba.

Az open source kérdésre is érdemes kitérni: a Kagi néhány komponenst már közzétett GitHubon, és azt ígérik, hogy később további részek is következnek, de maga a böngésző nem teljes egészében nyílt forráskódú. Hogy ez kinek mennyire fontos, az attól függ, mihez hasonlítja: ha például Chrome-hoz, Opera GX-hez vagy Vivaldihoz, akkor ebből a szempontból nem kirívó a helyzet.

Telepítés Ubuntu 24.04 alatt: Flatpak csomag

Ha feliratkoztál az Orion for Linux hírlevélre, e-mailben megkaptad a letöltési linket. A béta Flatpak csomagként (Flatpak) érkezik (.flatpak), és nem frissül automatikusan, tehát minden új verziót kézzel kell majd letölteni és telepíteni.

Ha nem iratkoztál fel, a letöltési link állítólag elérhető a Kagi Discord #orion-linux csatornájának kitűzött üzenetében is.

Ubuntu alapból nem mindig kezeli a Flatpakot, ezért először telepíteni kell:

sudo apt install flatpak

Ezután telepíthető a letöltött Orion csomag:

flatpak install /path/to/oriongtk.earlybeta.flatpak

A Linuxos Orion a GNOME 49 futtatókörnyezetét használja, így ha még nem használtál Flatpakot, az első telepítésnél készülj fel arra, hogy nagyjából 700 MB-nyi runtime is lejön. Ez később megosztva használható más Flatpak alkalmazásokkal, tehát jellemzően egyszeri „belépési költség”.

Ha javaslatod van vagy komoly hibába futsz, a csapatot az orionfeedback.org címen lehet elérni.

Aki kíváncsi rá, hányan fizetnek az Orionért, a Kagi statisztikai oldalán is megnézheted, hogy hányan fizetnek az Orionért.