A régi motoros Linux-asztalhasználók közül sokan emlékeznek még az XMMS-re, arra a Winamp által ihletett zenelejátszóra, amely a kétezres évek elején szinte megkerülhetetlen volt több disztribúció alapértelmezett kínálatában is. Bár az utolsó hivatalos kiadás óta nagyjából két évtized telt el, most mégis friss lendületet kapott a projekt: mesterséges intelligencia segítségével modernizálták a kódbázist, és elkészült egy GTK4-re és GStreamer/PipeWire párosra épülő port.

A Red Hatnél dolgozó Christian Schaller az utóbbi időben több, nyílt forráskódú fejlesztést érintő MI-kísérletet futtat, és ezek egyik látványos eredménye lett az XMMS „feltámasztása”. Beszámolója szerint a Claude hosszú hónapok próbálkozása után sem tudta érdemben modernizálni a kódbázist, míg az Opus 4.6 néhány óra alatt előállt egy működő, korszerűsített változattal. A munka lényege, hogy a lejátszó a régi GTK2 és Esound alapokról átállt a mai Linux asztali környezetekben természetesebbnek számító GTK4-re, illetve hangkezelésben a GStreamerre és a modern Linux audió infrastruktúrát jelentő PipeWire-re.

Ez a váltás nem pusztán „ráncfelvarrás”. A GTK4-re portolás (GTK4 port) azt jelenti, hogy az alkalmazás felülete jobban illeszkedhet a mai grafikus stackhez, és könnyebben tartható karban a jelenlegi disztribúciók csomagkészletei mellett. A GStreamer (GStreamer) és PipeWire (PipeWire) használata pedig azért fontos, mert a Linux hangrendszere az elmúlt években jelentősen átalakult: a PipeWire egyre több helyen váltja le a PulseAudio-t, miközben a professzionális hangos munkafolyamatokból ismert JACK világával is igyekszik kompatibilis maradni. Egy ilyen modern alapokra helyezett lejátszó így elvben könnyebben illeszkedik a mai rendszerekhez, legyen szó Bluetooth-eszközökről, többcsatornás hangról vagy a különféle sandboxolt csomagolási formákról.

A mesterséges intelligencia által portolt XMMS forráskódja elérhető a fejlesztő által közzétett a GitLab-tárolóban.

Schaller MI-kísérletei ugyanakkor nem álltak meg az XMMS-nél. A Red Hatnél betöltött vezetői szerepe mellett több kisebb, de érdekes projektet is MI-támogatással készített el. Ilyen például egy Elgato WiFi lámpához készült GNOME Shell-kiterjesztés (GNOME Shell extension), amellyel a lámpa közvetlenül a GNOME Shellből vezérelhető. Emellett kísérletként született egy Linux/GTK-natív vezérlőalkalmazás a Dell UltraSharp Webcam 4K/UHD webkamerához, illetve MI segítségével Window Maker dokkalkalmazásokon is dolgozott GNOME/GTK környezethez.

A történet egyik tanulsága, hogy az MI a nyílt forrású fejlesztésben nem csak „kódkiegészítő” szerepet tölthet be, hanem bizonyos esetekben régi, elhagyott vagy nehezen modernizálható kódbázisok újraélesztésében is meglepően hatékony lehet. Ugyanakkor az ilyen portoknál a hosszú távú siker kulcsa jellemzően nem az első működő build, hanem a karbantarthatóság: mennyire olvasható a generált kód, mennyire illeszkedik a projekt stílusához, és mennyire könnyű később hibát javítani vagy új funkciót hozzáadni. Az XMMS esetében mindenesetre már önmagában figyelemre méltó, hogy egy klasszikus lejátszó a mai Linux-audió stackre átültetve ismét kézzelfogható formában létezik, és akár újra kísérletezési alapot adhat azoknak, akik nosztalgiából vagy technikai kíváncsiságból nyúlnának hozzá.