Vlagyimir Putyin orosz állampolgárságot adott Edward Snowden volt amerikai titkosszolgálati alkalmazottnak, írta a Skynews.
A volt amerikai hírszerző 2013-ban hozott nyilvánosságra nagy mennyiségű titkos információt az NSA megfigyelőprogramjairól. Ezután Snowden Oroszországba menekült az amerikai hatóságok elől, ahol letelepedési engedélyt is kapott. Snowden két évvel ezelőtt folyamodott orosz állampolgárságért, de jelezte, hogy az amerikai állampolgárságát is megtartana.
A hatóságok évek óta azt szeretnék elérni, hogy Snowden visszakerüljön az Egyesült Államokba, hogy kémkedés vádjával büntetőeljárás alá vonják.
A Reuters azt írta, hogy Snowden neve különösebb kommentár nélkül Putyin egy olyan rendeletében jelent meg, amely 72 olyan külföldön született személyt sorolt fel, akik állampolgárságot kaptak.
A hír után még putyinista újságírók is viccelődni kezdtek azzal, hogy akkor Snowdent behívják-e a mozgósítás során az orosz hadseregbe. A férfi ügyvédje válaszolt a kérdésre. Anatolij Kucserena azt mondta, hogy Snowdent nem lehet behívni, hiszen korábban nem szolgált az orosz seregben. Az ügyvéd azt mondta, hogy Lindsay Mills, Snowden felesége is kérvényezi majd az orosz állampolgárságot.
(forrás)
Snowden elsőként Glenn Greenwalddal, a The Guardian újságírójával vette fel a kapcsolatot 2012 végén. Greenwald azokat a lépéseket, amelyeket anonim információforrása kért tőle a kommunikáció biztonságának biztosítására, mint a levelek titkosítása, túl bonyolultnak és idegesítőnek találta. Snowden 2013 januárjában Laura Poitras filmrendezővel vette fel a kapcsolatot. Poitras szerint Snowden azért lépett vele kapcsolatba, mert látta riportját William Binney-ről, az NSA egy leleplezőjéről a The New York Timesban. Greenwald 2013 februárjában vagy áprilisában kezdett együttműködni Snowdennel, miután Poitras találkozót kért tőle.
A The Washington Postnak író Barton Gellmann szerint Snowden először 2013. május 13-án lépett vele kapcsolatba. Gellmann szerint Snowden az után vette fel a kapcsolatot Greenwalddal, hogy a The Washington Post nem tudta garantálni, hogy 72 órán belül közzéteszi a PRISM projekt mind a 41 prezentációját és egy titkosított kódot, amellyel Snowden bizonyíthatja egy külföldi nagykövetségen, hogy ő tette közzé a dokumentumokat.
Snowden titkosított e-maileket írt Verax név alatt, és kérte, ne idézzék teljes hosszában leveleit, mert félt, hogy szemantikai analízissel azonosíthatják.
Snowden a következőt írta Gelmann-nak első találkozásuk előtt: „tudom, hogy meg fognak kínozni azért, amit teszek, és ezeknek az információknak a nyilvánosság elé tárása a végemet jelenti”. Snowden azt is állította, hogy amíg a dokumentumokat nyilvánosságra nem hozzák, addig a vele együttműködő újságírók is halálos veszélyben vannak: „amennyiben úgy gondolják, hogy gyenge láncszem vagy, akinek bukásával megakadályozható az adatok nyilvánosságra kerülése, és az adatok egyedüli birtokosává teszi őket”.
Május közepén Snowden interjút adott Poitrasnak és Jacob Appelbaumnak, amelyet később a Der Spiegel közölt. 2013. május 20-án Snowden Hongkongba utazott, itt tartózkodott akkor, amikor az első, általa kiadott információk megjelentek a médiában. Snowden többek között olyan kémprogramok létezését és működését hozta nyilvánosságra, mint a PRISM, az NSA telefonhívás-adatbázis és a Boundless Informant. Felfedte a Tempra, a brit titkosszolgálat hasonló kémprogramját, amelyet az NSA brit partnere, a GCHQ működtet. Ő hozta nyilvánosságra az NSA Tailored Access Operations nevű szervezeti egységének létezését és tevékenységének fő vonalait is.
2013 júliusában Greenwald megállapította, hogy Snowden birtokában van más titkos információknak is, amelyeket úgy döntött, hogy nem hoz nyilvánosságra.
(forrás)
