1991-ben az Amiga 500-at választották meg az Év számítógépének ennek egyszerű oka volt, erre a géptípusra elérhető volt minden olyan program amire a felhasználóknak csak szükségük volt, emellett korának legjobb hardverei közé tartozott, és úgy 1993-ig minden játékos álma is ez a gép volt (az Atari ST rajongók kedvéért kiemelem, hogy szoros volt a verseny).

Sajnos a Commodore cég rossz döntései miatt az Amiga gépek fejlesztése nem a felhasználók által elvárt és értékelt irányokba halad így szép lassan elfogyott előbb a fejlesztői majd a felhasználói bázis is. Ezzel párhuzamosan az IBM PC kompatibilis gépek letarolták a piacot és behozták az audió / vizuális téren is a lemaradásukat a korábbi Commodore és Atari gépekhez képest.

Mi volt a PC-k legnagyobb előnye?

A kompatibilitás, engem mindig megdöbbent, hogy a mai napig visszafelé kompatibilisek a rendszerek (x86 architektúra és a bináris kompatibilitás), a rengeteg újítás ellenére is. Természetesen tudom, hogy vannak kivételek és kompromisszumokat (sőt hibákat) is szült a visszafelé kompatibilitás, de ezek szerintem messze eltörpülnek előnyei mellett.
A kompatibilitás magával hozta a szoftverellátottságot is, mind operációs rendszer mind pedig alkalmazás szinten is.

A Linux

1991-ben egész pontosan augusztus 25.-én Linux Torvalds levelet küldött a MINIX hírcsoportba.

A levél magyar nyelvű fordítása (forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Linux):

„Üdv minden Minix-felhasználónak odaát! Egy (ingyenes) operációs rendszert csinálok (csak hobbiból, nem lesz olyan nagy és profi, mint a gnu) a 386-os (486-os) AT-klónokhoz. Április óta érlelem, és lassan elkészül. Szeretnék visszajelzéseket arról, hogy mi tetszik és mi nem tetszik a Minixben az embereknek, mivel az én operációs rendszerem némileg hasonlít rá (többek között (gyakorlati okokból) azonos a fájlrendszer fizikai kiosztása).

A bash (1.08) és a gcc (1.40) programokat már átültettem, és úgy tűnik, működik a dolog. Ez azt jelenti, hogy pár hónapon belül valami hasznosat fogok kapni, és kíváncsi lennék, milyen funkciókat szeretnének legtöbben. Minden javaslatot szívesen veszek, azt viszont nem ígérem, hogy meg is valósítom őket :-)

- Linus (torvalds@kruuna.helsinki.fi)

Kompatibilitás, szoftverellátottság - Csomagkezelők / szoftver boltok

Semmi sem változott ez a kulcs kérdés ma 2021-ben ugynaúgy, mint 30 évvel ezelőtt. Mind a hardverek mind az operációs rendszerek esetén is. Én személy szerint APT hívő vagyok, tehát csak ritkán telepítek vagy használok olyan disztribúciót, amelyben nem érhető el, de elismerem a többi csomagkezelő előnyeit is. A csomagkezelők és a rájuk épülő un. "szoftver boltok" jelentik a kaput az alkalmazások felé. De maguk csomagkezelő rendszerek többet nyújtanak, mint adott szoftver telepítése, lehetőség van a már feltelepített szoftver frissítésére is, telepítés előtt pedig ellenőrzik, hogy aza adott szoftver kompatibilis-e a rendszerünkkel (szoftveres kompatibilitás pl.: függőségek). Csak a példa kedvéért jelenleg több mint hetvenezer csomag érhető el az alap APT tárolókból.

A csomagkezelők már 1993-ban megjelentek a Linux alapú rendszerekben, egyidősek az első disztribúciókkal.
Erről kicsit részletesebben: https://blog.tidelift.com/a-brief-history-of-package-management

Ha lassan is, de végül felismerve a csomagkezelők előnyeit hasonló vagy erre alapuló rendszereket ma már megtaláljuk az összes elterjed operációs rendszerben és platformon is (például: Microsoft Store, Google Play).

Hosszútávon a csomagkezelők fejlődése lehet a kulcsa Linux rendszerek fejlődésének is, ebben jelenleg is megelőzi az alternativákat (például:  AppImage, Flatpak).