Amióta megjelent a Linux Mint 19.2 végleges kiadása, a csapból is a Mint folyik. Úgyhogy felkerekedtem, hogy megvizsgáljam mennyire lett jó az új kiadás.
Az XFCE az asztali környezetet 1996-ban kezdték fejleszteni, majd 1999-ben újraírták GTK alapokon. Ez jót tett a felület népszerűségének, és megalapozta a jövőjét. Rendkívül stabil, és lassan, megfontoltan frissülő környezetről beszélhetünk. Egy időben még a Debian is átállt az XFCE használatára, de később visszatértek a Gnome-hoz. Sokan az XFCE-t a gyenge és elavult gépekkel azonosítják. Én ezzel nem teljesen értek egyet, ugyanis a Linux Mint alapvető konfigurációja egész gusztusosra sikerült, és nem is nevezném barebone-nak.
Maga a rendszer Ubuntu 18.04 LTS alapokra épül, és a 4.15 kernelt használja. Előtelepítve érkezik a legjobb Mint-es segédprogramokkal, és jól megválogatott az alap program készlet is. Maga a telepítés már a jól ismert Ubuntu telepítőt használja, és SSD használatával percek alatt feltelepíthető. Ami a legjobban tetszett, hogy telepítés után majdnem teljesen kész rendszer fogadott. Kevesebb mint 1 óra alatt sikerült nulláról teljesen bekinfigurált, témázott, és beállított gépet faragnom a laptopomból. Körülbelül 350Mb frissítést talált a rendszer az első bekapcsolás után, amit gond nélkül sikerült felrakni. A telepítőbe integrált Timeshift rendszermentő, új értelmet nyer Linux Mint alatt. Ubuntu alatt is működik nincs vele gond, de legalább 3 helyen futottam bele a beállítás során. Mindenkinek csak javasolni tudom a használatát, mert a rendszer szerves részét képezi.