#2
A „Jajj, mumorec” és a „Heuréka” nagyon is összefügg. A mostani címmel is. :-)
-----
Azt mondta hát egyszer a király a leányainak, hogy annak adja a legszebbik országát, amelyik őt a legjobban szereti.
Sorba kérdezte a leányokat, kezdette a legidősebbiken:
- Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
- Mint a galamb a tiszta búzát - mondta a leány.
- Hát te, édes lányom? - kérdezte a középsőt.
- Én úgy, édesapám, mint forró meleg nyárban a szellőt.
- Na, most téged kérdezlek - fordult a legkisebbikhez -, mondjad, hogy szeretsz?
- Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelt a kicsi királykisasszony.
- Mit beszélsz, te haszontalan lélek - förmedt rá a király -, kitakarodj az udvaromból, de még az országomból is! Ne is lássalak, ha csak ennyire szeretsz!
Hiába sírt, könyörgött a királykisasszony, hiába magyarázta, hogy az emberek így meg úgy szeretik a sót - nem volt pardon s grácia: világgá kellett, hogy menjen. https://egyszervolt.hu/estimese/mint-emberek-a-sot-i-resz-nepmese-201106...
#1 Ezt nem értem: "A hozzászólás eredeti címe ez volt: Jajj, mumorec"
Miért kell a hozzászólást elrejteni, ha nincs vele probléma?
Ismered Heu Réka-t?
Beküldte kimarite -
Értékelés:
Most mondjam azt, hogy ... mondom, mutatom:
https://linuxmint.hu/blog/2018/06/a-honlap-mukodese-1-resz-show-responses-hide-responses-valaszok
Azt hittem, tényleg valami új. Kicsit megváltozott ma a megjelenés (a 133%-os nagyítás nem ugyanazt „hozza be”) ...
A hozzászólás eredeti címe ez volt: Jajj, mumorec
Ismered Heu Réka-t?
Beküldte mumorec -
Értékelés:
"A hozzászólás eredeti címe ez volt: Jajj, mumorec"
Miért kell a hozzászólást elrejteni, ha nincs vele probléma?
mondjad, hogy szeretsz? - Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót
Beküldte kimarite -
Értékelés:
-----
Azt mondta hát egyszer a király a leányainak, hogy annak adja a legszebbik országát, amelyik őt a legjobban szereti.
Sorba kérdezte a leányokat, kezdette a legidősebbiken:
- Felelj nekem, édes leányom, hogy szeretsz engem?
- Mint a galamb a tiszta búzát - mondta a leány.
- Hát te, édes lányom? - kérdezte a középsőt.
- Én úgy, édesapám, mint forró meleg nyárban a szellőt.
- Na, most téged kérdezlek - fordult a legkisebbikhez -, mondjad, hogy szeretsz?
- Úgy, édesapám, ahogy az emberek a sót! - felelt a kicsi királykisasszony.
- Mit beszélsz, te haszontalan lélek - förmedt rá a király -, kitakarodj az udvaromból, de még az országomból is! Ne is lássalak, ha csak ennyire szeretsz!
Hiába sírt, könyörgött a királykisasszony, hiába magyarázta, hogy az emberek így meg úgy szeretik a sót - nem volt pardon s grácia: világgá kellett, hogy menjen.
https://egyszervolt.hu/estimese/mint-emberek-a-sot-i-resz-nepmese-201106...