@#0 A kérdés első felére tudok megközelítő választ adni. Neked, pl., mint weboldal üzemeltetőnek kell megfelelni a szabályozásnak 2018. május 25-től és a honlapot így beállítani. Mi is ezen dolgozunk a Linux Mint honlap tekintetében.

Néhány gyakorlati probléma:
https://ado.hu/rovatok/cegvilag/gdpr-uj-adatvedelmi-fogalmak

Dióhéjban:
https://www.progen.hu/hirek/gdpr-diohejban/
https://adatvedo.hu/gdpr/
https://www.hwsw.hu/hirek/58462/gdpr-eu-adatvedelem-ceges-emailcim-posta...

Általában:

A rendelet kidolgozása még 2012-ben kezdődött. 2016 májusában az Európai Tanács és az Európai Parlament külön-külön meg is szavazta, majd május végére hatályba is lépett az új rendelet, alkalmazni viszont csak 2018. május 25-től kezdik. Az addigi türelmi időben a nemzeti hatóságok és a cégek is felkészülhetnek az új körülményekre. Az új szabályozás halad a digitális korral, és egységes európai adatkezelést tesz lehetővé, bár a kritikusai szerint túl bonyolult és nagyon szigorú.

A szabályozás két fő elemből áll. Az általános adatvédelmi rendelet (General Data Protection Regulation, rövidítve GDPR) az adatgyűjtést és -feldolgozást szabályozza újra, egységesebb környezetet teremtve az EU-n belül. A másik elem az új adatvédelmi irányelv (Data Protection Directive, rövidítve DPD), amely a rendőrség és a bűnüldöző szervek adathozzáférését szabályozza, illetve megteremti a lehetőséget a tagállami hatóságok közötti hatékonyabb adatmegosztásra és -igénylésre.

Miért van szükség reformra?
Az elmúlt tíz évben - az információs technológia fejlődésével - olyan új innovatív szereplők léptek be a piacra, amelyek adatkezelési szabályozásának a jelenlegi adatvédelmi törvény nem tud eleget tenni. Az okostelefonok, a közösségi oldalak és az olyan üzleti modellek, amelyek terméke a személyes adat, veszélyeztetik a magánélethez való jogot az internet világában. Azt remélik, hogy a reform megnöveli a felhasználók bizalmát az online szolgáltatásokban, s ezáltal hozzájárul Európa digitális gazdaságának fellendüléséhez.

Milyen változások vannak?
A legnagyobb változás az új rendeletben, hogy régen nem is volt rendelet. Eddig egy irányelv volt csak, amely 1995-től szolgált az európai adatvédelem alapjául. A különbség, hogy míg egy irányelvet minden országnak át kell ültetnie a maga nemzeti jogrendszerébe, a rendelet közvetlenül alkalmazandó.

A GDPR alappillére, hogy az adatkezelő cégektől minél nagyobb fokú átláthatóságot és elszámoltathatóságot követel meg. A rendelet ugyan egységes, de a végrehajtás továbbra is a helyi hatóság, vagyis itthon például a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) feladata lesz.

De milyen, az átlagfelhasználó számára is érzékelhető elemei vannak a GDPR-nek?

-- Több információ arról, mi történik az adatokkal a megosztás után.
-- Legyen lehetőségük véglegesen törölni az információkat az internetről.
-- Adatok hordozhatóságának joga, más szolgáltatóhoz történő átköltöztetés, esetleg visszaköltöztetés history nélkül.
-- Ha úgy akarják, joguk lesz megtudni azt is, ki próbálta illegálisan megszerezni az adataikat.
-- A cégeknek és intézményeknek 24 órán belüli bejelentési kötelezettséget ír elő a törvény, ha adatbázisaikat támadás érte, hogy az adatok tulajdonosai megtehessék a megfelelő intézkedéseket.
-- A szabálysértők pedig az eddiginél komolyabb büntetésre számíthatnak, amely elérheti éves árbevételük 2 százalékát.

Az adatvédelem reformja egyben a bizalomhiányt is orvosolni kívánja oly módon, hogy erősödik a személyes adatok védelme és az állampolgároknak több jogot ad. Az új szabályzás biztosítani fogja, hogy az alapvető emberi jog a személyes adatok védelméhez mindenki számára garantált legyen. Az általános adatvédelmi rendeletet mostantól bevezetik mind a 28 tagállam jogrendszerébe. A GDPR alapján harmadik országba csak akkor lehet európai adatokat továbbítani, ha a célországban is megfelelő szintű védelem biztosított ezeknek az adatoknak.

A tagországonként eltérő előírások helyébe egységes szabályrendszert ír elő az Unió egész területén, minden európai és tengerentúli adatkezelő számára. Így az egy kontinens egy törvény elv fog életbe lépni, tehát az egyablakos ügyintézés megteremtése. Egy több országban is működő vállalat csak egy állam adatvédelmi hatóságának felügyelete alatt áll. Ezt a főhatóságot a cég székhelye határozza meg. ... https://computerworld.hu/arubacloudblog/a-gdpr-es-mi-227720.html