Bizonyára észrevette az olvasó, hogy a történeti áttekinés (Történelmileg úgy alakult,
hogy... című fejezet) gyanúsan véget ér a 2000-es évek elején. Ez helytálló megfigyelés.
Körülbelül ekkor kezdett beállni egy stabil különbség a szabad szoftverek – melyeknek
legnevesebb képviselője a Linux – és a kereskedelmi szoftverek között. A piac és a
felhasználói tábor felosztotta önmagát, és ez a felosztás stabilan fenn is maradt. Sajnos
azonban a határok a két világ között élesek voltak ekkoriban, így kialakult egyfajta
"vallási jellegű" ellenségeskedés a Linux és a Windows felhasználók, illetve üzemeltetők
között. Az a típusú felhasználó, aki mindkét rendszeren otthonosan mozgott, és mindkét
közösségben jól megértette magát szinte nem is létezett. Sajnos ez a fajta ellenséges
hozzáállás a "windowsosok" irányából a Linux irányába, és nem kevésbé a "linuxosok"
irányábaól a Windows irányába a mai napig felismerhető.

Bár sajnálatos módon megvolt az ellenséges viszony a két "tábor" között, de mindekét
oldalnak egyértelműen megvolt a saját térfele, és jól elfért a sajátján mindenki.

Egyszer csak jöttek a felhőszolgáltatások. Azon belül
is a SaaS (Software as a Service), ami azt jelenti, hogy a szoftver az interneten,
szervereken fut, úgynevezett felhőben. Ez rendkívül hasznos egyszerre a felhasználónak,
a fejlesztőnek, és a piaci cégnek is aki mindezt finanszírozza. A teljesség igénye nélkül,
említsünk itt néhányat az előnyei közül. Könnyen skálázható, nagyon jó rendelkezésre
állást biztosít, költséghatékony, könnyen menedzselhető.
De ami a felhasználónak a legfontosabb a felhőben: egyre több, Windows alatt megszokott szoftverének a
funkcionalitását eléri böngészőből. Bárhonnan. Bármikor. Bármilyen böngészőből.
Ezen a ponton a felhasználó érzékeli, hogy az operációs rendszer gyártója, neve, működése
másodlagossá vált, főbb feladainak ellátásához egy tetszőleges böngésző elegendő
bármely platformon. Jogosan merül fel a felhasználóban a kérdés, hogy miért fizessen
drága operációs rendszer licenct, ha ingyenes (szabad) operációs rendszeren is tud
böngészőt futtatni, és az általa használt szoftver a böngészőből is elérhető. A Windows
felhasználóinak egy része elkezd lassan érdeklődést muntatni a Linux operációs rendszer
iránt.

A felhőszolgáltatások térnyerésével egyre több ponton került közvetlenül kapcsolatba
a Linux, és a Windows. A felhőkben a motort,az infrastruktúrát a szabad szoftverek,
köztük a Linux biztosítja. Míg az üzleti modellt, a felhasználói élményt a Windows
felhasználóinak a Microsoft. Kijelenthető tehát, hogy a felhőszolgáltatások vagy ki-
zárólag Linux alapúak, vagy pedig Linux backenden fut a windows-os frontend. A
Microsoft saját felhőszolgáltatásán, az Azure-on is igen sok ügyfél kéri Linux alapú
konténerek futtatásának lehetőségét. Olyan sok, hogy azok elvesztésének kockázata
már problémát jelente a Microsoftnak minden dominanciájuk ellenére. Ezt ismerte
fel 2014-ben Satya Nadella, aki Steve Ballmer helyét vette át a Microsoft élén. Steve
Ballmer 2001-ben még konkrétan rákos daganatnak nevezte a Linuxot, és mindent
megtett hogy ellehetetlenítse (ezért a fentebb említett Linux-Windows ellenségeskedés
részben általa is generálódott). Satya Nadella viszont azt hirdette: "Microsoft Loves
Linux". Ő ugyanis azt látta meg, hogy az Azure piaci részesedése paradox módon
csak Linux támogatásával tartható. Látta azt is, hogy a programozók jórésze Linux-ra
fejleszt, és egyre többen már közvetlenül Linux alatt teszik ezt. Harmadrészt pedig
a profit szempontjából látta meg azt, hogy nem egy szoftvert, mint árut kell boltban
eladni, hanem szolgáltatást. És amíg az ügyfél az ő SaaS szolgáltatását bérli, addig
az, hogy a motorháztatő alatt azt mi működteti, nem számít. Így kénytelen-kelletlen,
a Microsoft is elkezdte pénzzel, erőforrással támogatni a Linuxot. Olyannyira, hogy a
Microsoft 2016-ban platina fokozatú tagja lett a Linux Foundatonnek.

Ezzel elérkeztünk világunk eseményeinek legfőbb mozgatójához: a pénzhez...