A történeti áttekintésből jól látható, hogy az asztali, irodai szoftverek egyeduralkodója
a Windows, és a szerver szolgáltatások egyeduralkodója a Linux merőben más fejlődési
utat járt be. Más prioritásokkal, más módszerekkel, és más célokkal, más környezetben.
Tekintsük most át mélyebben ezeket a történelmi különbségeket, hogy tisztán láthassuk
a problémákat, és elindulhassunk a megoldás felé.

A szabad szoftver, vs. zárt piaci szoftver

A szabad szoftver, és a nyílt kereskedelmi szoftver működése között súlyos elvi különbsé-
gek vannak — mint az köztudott. Azonban nem szabad vakon hinni az egyikben, vagy
a másikban. Mindkettőnek létjogosultsága van, mindkettő hasznos a felhasználónak.
De mindkettő a maga módján.

A zárt kereskedelmi szoftverek kényelmet, kiszámíthatóságot, és standardokat adnak a felhasználónak.
Ezek azok a dolgok, amikért egy felhasználó fizet.
A pénzből pedig amivel fizetett, olyan programozókat fizetnek, akiknek napi munkájuk az, hogy
fejlesszék a szoftvert a felhasználó kényelmére. A programozók között kicsi a fluktuáció,
és belső szabványok szerint dolgoznak, ami a szoftver használatának módját, működési
logikáját folytonossá teszi. Ez megbízhatóságot ad. Továbbá a kereskedelmi szoftver
használatához hozzáférhető a szakszerű oktatás, vagy jól összerakott dokumentáció.

A szabad szoftvereknek máshol van az előnyük. Sok felhasználó tévesen azt gondolja,
hogy a legnagyobb előnyük az ingyenesség. De ez csak részben igaz. Kétségtelen tény,
hogy nem kell megvásárolni, de az előnyük leginkább a közösségi fejlesztésben van.
A közösségi fejlesztés miatt a szabad szoftverek gyorsabban frissülnek, új funkciók
gyorsabban jelenhetnek meg. A programozók neve adott esetben ismert, a fejlesztők
megtalálhatók. Egy adott problémára több megoldás is létezik a szabad szoftverek
között. A szabad szoftver lényege, hogy a programok forráskódja nyílt, bárki szabadon
vizsgálhatja, és saját környezetében módosíthatja, saját igényei szerint. (A publikus,
hivatalos verzióba a saját módosításunk kiadása egy másik folyamat, ami jelen cikknek
nem témája.) Mivel a szabad szoftverek között a piaci verseny mint olyan elenyésző
mértékben létezik – vannak szoftverek, melyek forráskódja nyílt, de a támogatásnak
adott esetben díja lehet. Ezért a szabad szoftverek között minden problémára sok-
sok válasz létezik, és nem egy vagy két – a piaci verseny győztese(i) által dominált
– technológiai irány, esetleg konkrét szoftver nyújt megoldást mint a kereskedelmi
szoftverek körében. Ez természetesen magában hordozza a silány minőségű, esetleg
már régen nem támogatott szoftverek létezését is, a profi jól kidolgozott és dokuentált
szoftverek mellett, és ezt a felhasználónak kell szűrnie. Tehát verseny a szabad szoftverek
között is van, de az nem annyira pénzről, inkább elismerésről, kihívásról szól, és főleg
technikai verseny. Ezek rengeteg előnyt jelenthetnek a felhasználónak is, bár más
szemlélettel kell a szoftverekre tekintenie mint egy kereskedelmi környezetben.

Az asztali, irodai szoftverek, és az aduász: a játékok

Már korábban említettük, hogy az asztali operációs rendszerek, és szoftverek között a
Microsoft Windows rendszere szinte egyeduralkodó, kijelentve azt is, hogy arra született.
Ennek okait is vizsgáltuk, többek között az oktatásba történő mesterséges beépítése, és
a hardvergyártókkal kötött megegyezések is indokolták elterjedését. Elvitathatatlan,
hogy az irodai alkalmazásaik jól működnek, jó használhatóak, jól dokumentáltak. De
ezek az irodai szoftverek saját termékek, nyilván könnyebb házon belül zárt szoftvert
írni a saját zárt operációs rendszerünkre.

De mi a helyzet a további szoftverekkel? Amik konkrét munkaeszközök egy gra-
fikusnak, egy marketingesnek, vagy egy mérnöknek? Ezek azok a szoftverek, melyek
kimondottan a Windows-ra készültek, és zártak is. Működésük kiforrott, kényelmes,
gyors, megbízható. Integráltan nyújtanak valós megoldást valós problémákra. Egy-egy
ilyen garfikai, vagy 2D/3D tervező program a szabad szoftveres környezetben szinte
megismételhetetlen. Joggal merül fel az alábbi két kérdés:

1. Miért megismételhetetlen? Főként azért, mert nyílt forráskódú környezetben
   jellemzően nonprofit fejlesztés történik. Ez azt jelenti, hogy a programozó vagy
   hobbiból, vagy a saját egyik problémájának megoldására írja a szoftvert. A
   támogatása az eredeti fejlesztő részéről hosszútávon megjósolhatatlan, és addig is a
   további fejlesztés leginkább szabadidős tevékenységként történik. Így bármennyire
   jó, vagy épp megfelelő egy probléma megoldására az adott szabad szoftver, a
   versenyt a kereskedelmi változattal nem tudja felvenni olyan felhasználók piacán,
   akik ezen szoftverekkel végzik a mindennapi munkájukat, annak fejlesztése, illetve
   megbízható támogatása nekik látfontosságú.
2. A kereskedelmi szoftver gyártója miért nem írja meg Linuxra is? Ennek
   két oka is van. Egyrészt a GNU licensz miatt azzal ki kellene nyitnia a forrás-
   kódot. Másrész, és ez a fontosabb, azért mert a szabad szoftverek rendkívül
   heterogén környezetet biztosítanak. A szabad környezet – azaz bárki bármit
   bármennyit fejleszthet – jellegéből adódóan sok-sok disztribució jelent már meg,
   és azok leszármazottai. Mind különböző asztali környezetekkel, és ablakkezelő
   alrendszerekel. Márpedig egy ilyen szoftver sok ponton kapcsolódik az operációs
   rendszer, és az asztali környezet úgynevezett libjeihez. A Linuxoknak pedig
   jellegükből adódóan ezek a libjeik heterogének, a frissítésükről
   nem mindig van kapcsolódó szoftvergyártókkal egyeztetés. Ha a szoftvergyártó
   választ is egy disztribúciót egy környezettel, nem garantálja neki senki, hogy a
   környezet a következő frissítéskor nem változik meg gyökeresen az ő programjára
   nézve.

Ezek a dolgok önmagukban is nehezítik, hogy a Linux Desktop Évét láthassuk, de még
vissza van a legnagyobb gravitációs erő ami a felhasználókat a Windows rendszerekhez
köti: a játékok. A számítógépen (valamilyen módon rendszeresen) játszók a közel 1,5
milliárd Windows felhasználó majdnem 60%-át teszik ki. Ez már nagyjából 1 milliárd
felasználó. Köztük van az úgynevezett "hardcore gamer", aki a számítógépet elsősorban
nagyteljesítményű szórakoztató központnak tekinti. Ez számszakilag a 2024-2025 -ös
adatok szerint közel 300 millió felhasználót jelent. Ők azok, akiknek a Windows nem
egy lehetséges választás, hanem az egyetlen létező lehetőség. Miért is van ez így?

• A DirectX-monopólium: A Microsoft saját multimédiás keretrendszere, a
  DirectX olyan technológiai szabvánnyá vált, melyre a játékfejlesztők évtizedek
  óta optimalizálják termékeiket. Mivel ezek a szoftverek maguk is zártak, de a
  Microsoft saját termékeiként könnyen illeszthetőek a Microsoft Windows-jának
  zárt rendszerébe, így natívan csak Windows alatt futnak. A Linux világának ezt
  lefordítani, vagy lemásolni a saját környezetébe hatamalmas erőforrást emészt
  fel (mint például a Wine, vagy a Proton), melyek hatékonysága és stabilitása a
  natívan operációs rendszerebe illesztett DirectX-hez képes legalább kérdéses.
• A hardver-szimbiózis: a PC hardver gyártók elsődleges platformja a Windows,
  illesztőprogramjaikat oda készítik, optimalizálják. A gyartó maga Linux alá késve,
  vagy egyáltalán nem készít drivereket, főleg mert mert nem látható a Linux
  driver gyártása mögött a közvetlen pézügyi haszon. Ezért egy videokártya, mely
  Windows alatt csúcsminőségű, és hatékony, lehet hogy Linux alatt döcögős és
  instabil lesz. Az a legritkább eset, hogy egy hardver amit Windows környezetre
  készítettek, illesztőprogramait Windowsra írták, ugyanazzal a hatékonysággal és
  megbízhatósággal működjön Linux alatt. (A szerző jelen pillanatban nem is tud
  példát)
• Anti-cheat: A gémereknél korábban jellemző volt, hogy különböző kódokat
  beírva extra előnyhöz jutott a játékban a karakterük az ellenfelekkel szemben. A
  mai on-line játékok terén ezt a lehetőséget a játékélmény megtartása miatt ki kell
  zárni. Ezt a játék gyártók meg is teszik, amihez szükséges, hogy a programok
  egyes funkciói adott esetben közvetlenül az operációs rendszerbe épüljenek, illetve
  a csalások akadályozásának módja és feltételrendszere titkos legyen. Ez utóbbi a nyílt
  forráskódú Linux környezetben elvi képtelenség. Egy programozó vénával megáldott
  gémer hamar visszafejtené a forráskódból a cheat lehetőségeket, és annak on-
  line térből való kizárásának módját. Így annak megkerülése hamar köztudott
  információként keringene gémer körökben.
• A szociális hatás: Ha egy olyan felhasználó, aki elsősorban on-line játékra
  használja PC-jét Linuxra váltana, akkor nem csak a játékot kellene lecserélni,
  amihez kötödik, hanem a közösséget is, akikkel játszik, akikkel barátsgokat kötött
  a játék biztosította on-line térben.

Szerver szolgáltatások, szoftverek

Míg a Linux számára az asztali környezet egy side effect, mely próbál magának helyet
találni PC-k világában (mérsékelt sikerrel), addig szerver oldalon a helyzet fordított.
A Linux abszolút egyeduralkodó. A Windows szerverek leginkább a Windows PC-k
kiszolgálására jöttek létre amolyan piaci és technológiai kényszerűségből. Hasonlóan egy
mellékága a Windowsnak, mint ahogy a Linuxnak az asztali környezet. Az eddigiekben
láttuk, hogy technológiailag és történelmileg miért alakult így. Az előző szakaszban
pedig láttuk, hogy miért nem várható hogy a Windows egyeduralma asztali környezetben
meggyengüljön. Most nézzük meg, hogy miért nem várható, hogy a Linux szerver oldali
dominanciája megváltozzon.

• A transzparencia a biztonság záloga: Az egyik legfontosabb dolog, ami a
  Linux rendszerek helyét biztosítja a szerverszobában, az pont a nyílt forráskód, és
  az abból eredő átlátható működés.
  Ez egyrészt csökkenti a kártékony szoftverek megjelenési esélyét, és esetleges
  hatékonyságát. Ugyanis az egyes szoftverek kódját nem egy zárt, kis létszámú
  csoport fejleszti és ellenőrzi egyszerre, hanem egy teljes közösség. Így a biztonsági
  rések, vagy egy-egy kód kártékony volta előbb kiderül, és javításra kerül mint
  ahogy azt felhasználhatná valaki egy végfelhasználónál.
  Másrészt azért is ad biztonságot, mert ha valamilyen hiba lép fel egy szolgáltatással,
  vagy egy szoftverrel, akkor az üzemeltető nem csak egy ticket ID-vel várakozhat a
  support válaszára, hanem aktívan beavatkozhat a működésbe. Extrém esetben
  javíthatja a saját példányában a hibás kódrészletet.
  Harmadrészt pedig a legtöbb rendszermérnök, illetve üzemeltető sosem egyezne
  bele abba, hogy a rábízott sok TB-nyi érzékeny adatot egy olyan rendszerrel
  kezelje, melynek működési elveit nem ismeri, kommunikációját ellenőrizni nem
  tudja, az adatokkal végzett tevéknységet nem látja.
• Egyszerűen a piszkos anyagiak: Ha figyelembe veszünk egy olyan nagyvállalati
  környezetet, mely kifelé is szolgáltat, tehát nem csak a belső alkalmazottak
  kiszolgálása a cél, akkor egy szerver licenc díjai IIS-el, MSSQL-el stb.-vel együtt
  meghaladhatja a 10.000.000Ft-ot (2025!). Miközben a szerver ára 3-5 millió forint.
  És ilyen szerver egy nagyvállalatnak több tucat biztosan, de akár több száz is
  kellhet. Egyszerű a vezetői döntés: néhány jobb rendszermérnök (tisztességes) bére
  kevesebbe is kerül, és hatékonyabb is mint a zárt rendszerek működtetése.
• A szabványok ereje: A linux rendszerek működésük során gyakorlatilag maguk
  alkották meg azokat a szabványokat, és működési elveket amiket amikkel az
  Internet jelenleg is működik. Mint például a DNS, vagy a DHCP. Ezeket
  a szolgáltatásokat gyakorlatilag mindenhol az Interneten Linux szereverk látják
  el. A Microsoft (bölcsen) az Internetnek ebből a területéből, a gépházból ki is
  szeretett volna maradni. Jelenleg mint kliens használja az Internet legalapvetőbb
  szolgáltatásait.

Látható tehát, hogy a Linux rendszereknek a szerverszoba a "természetes élőhelyük".
Ez már csak abból is egyértelmű, hogy az asztali PC-ken használt Linuxok pontosan
azok a Linuxok amik a szervereken futnak, csak ki vannak egészítve a DE-vel (asztali környezet) mint
szolgáltatással. Ami a Linux rendszer számára egy szolgáltatás a sok közül. Pontosan
olyan szolgáltatás mint a levelezés, vagy a web. Vegyük hát észre, hogy nem szükséges
elhitetni az új Linux felhasználóval, hogy a Linux asztali operációs rendszer, vagy hogy
létezik belőle asztali verzió, mert nem így van. A Linux egy szerver operációs rendszer,
ami képes grafikus asztal szolgáltatást is futtatni. Az új felhasználónak eszerint kellene
az új operációs rendszerre tekinteni, és nem azon tévhit szerint, hogy egy asztali PC-re
készült operációs rendszerrel dolgozik. 

De a szerver oldal, és az alkalmazás oldal időközben egy légtérbe került...

Folytatása következik: Két dudás egy csárdában: felhőszolgáltatások