Micsoda idióta világban élünk?

A címben feltett kérdésre egymillió bizonyítékot tudnék felhozni.
Itt a legújabb, amit az Origón olvastam:

Megdöbbentő bizonyíték: tényleg számítógépes szimulációban élünk

Nem új keletű gondolat, hogy világunk csupán egy számítógépes szimuláció, már a legendás Mátrix című film is ezzel a kérdéssel foglalkozott. A meghökkentő elméletet ráadásul egy fizikus szerint alá lehet támasztani, ehhez pedig a sötét anyagot hívja segítségül.

Egy január elején megjelent tanulmányban Melvin Vopson fizikus, a Portsmouthi Egyetem munkatársa tudományos bizonyítékot szolgáltatott az ún. szimulációs elméletre. Ez dióhéjban azt állítja, hogy az egész világegyetem és a mi objektív valóságunk csupán egy szuperfejlett számítógép által létrehozott szimuláció.

Az elképzelés egyik nagy rajongója Elon Musk, ezért dr. Vopson szerint az elmélet mind tudományos körökben, mind a szórakoztatóiparban egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Az egyetemi oktató arra is rámutatott, hogy az információfizika nevű tudományterület legújabb fejleményei is alátámasztani látszanak a hipotézist.

 

Nem olvastam tovább, ezért nem is másolom ide a többit.
Nem azért írtam meg, hogy megvitassuk, hogy ez így van-e, mert vannak dolgok, amikről nem vagyok hajlandó vitatkozni, és ez is ilyen dolog. Már csak azért sem, mert félek, hogy lenne, aki hihetőnek gondolja ezt a lehetőséget.

Az állításokat nem tudom ellenőrizni, már ami azt illeti, hogy az az idióta tényleg fizikus-e, de ha az is, akkor mellékelnie kellene a cikkéhez egy 8 napnál nem régebbi elmeorvosi leletet az elmeállapotáról.
Hogy Elon Musk mit gondol erről, azt sem tudom, de hát ő sem normális.

Hozzászólások

Számítógépes szimuláció

Dr. Vopson egy olyan anyagra hivatkozik, amit még fel sem fedeztek (csak feltételezik, hogy van)?
Én meg azon gondolkodtam el, hogy az egyén számára ez a világ csak addig létezik, amíg él – mind az előtte, mind az utána lévő dolgok nem léteznek. Eszerint mi – akik társalgunk – és a többi ember is kiváltságos, hogy él? Ha meg se születtünk volna, a világ sem létezne, mert nem tudnánk róla. Ez bizonyára filozófiai kérdés.
A másik érdekesség a világűr végtelensége. Vajon mi van az Univerzumunkon túl: a nagy semmi, vagy újabb-és újabb Univerzumok? Erre sem fogunk soha választ kapni. Még a legtávolabbi galaxisok fénye sem fog eljutni hozzánk a fénynél nagyobb sebességű tágulás miatt, pedig a mi Univerzumunkban vannak. 92 gigafényévre teszik a világunk mostani méretét.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Számítógépes szimuláció

#1
Az, hogy megszülettünk valóban kiváltság. Gondolj arra, hogy egyetlen közösüléskor százmilliós nagyságrendű hímivarsejt indul útnak. És te is, és én is, és mindenki az a szerencsés egy volt a százmillió testvérünk közül, aki célba ért.
Ez félelmetes.

Hogy mekkora az univerzum tágulási sebessége, azt nem tudom, de biztosan nem nagyobb a fénysebességnél.
Anyag nem érheti el a fénysebességet, mert a tömege végtelenné válna.
A tágulási sebességet nem egy konkrét számmal adják meg, hanem úgy hogy azt hiszem csillagászati egységenként mekkora a sebesség.

Megkerestem: A legújabb elfogadott érték 65,3 és 75,6 km/s/Mpc között lehet, ahol az Mpc a megaparszek.
1 Mpc 3260000 fényév.

Vagyis a galaxisunktól egy 3260000 fényévre lévő másik galaxis 70 km/s sebességgel távolodik.

 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Számítógépes szimuláció

#1.1 Nem az egyes galaxisok sebességéről van szó, hanem a tér tágulásáról. A tér nem ismeri Einstein elméletét. Minél távolabb van egymástól két galaxis, annál nagyobb egymáshoz képest a sebességük, így túllépik a fénysebességet. Az inflációs tágulás is jóval nagyobb sebességgel történt, mint a fénysebesség. Ezért kerültek olyan messze egymástól a legtávolabbi galaxisok. Alan Guth fizikus/kozmológus fejéből pattant ki ez az elmélet, és általánosan elfogadott.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Számítógépes szimuláció

#1.1.1   A tér nem ismeri Einstein elméletét, de ami Alan Guth fizikus/kozmológus fejéből pattant ki, azt igen?

Én nem szeretnék olyasmiről vitázni, amiről a csillagászok 120 éve vitatkoznak, és nem akartam ilyen mélységű vitát folytatni erről itt, de pontosítanék néhány dolgot.
Ezt írtad:
„Még a legtávolabbi galaxisok fénye sem fog eljutni hozzánk a fénynél nagyobb sebességű tágulás miatt, pedig a mi Univerzumunkban vannak. 92 gigafényévre teszik a világunk mostani méretét.”
 

Az Univerzumunk 14 milliárd éves. Ezért a legtávolabbi galaxisok távolsága 14 milliárd fényév.
Az onnan elindult fénynek 14 milliárd évre volt szüksége, hogy elérjen hozzánk. Az Univerzum tágulása miatt azok az objektumok most 46 milliárd fényévre vannak. (Ha ezt az értéket megduplázzuk, mert minden irányban ugyanolyan távolságra vannak, kijön az általad is írt 92 milliárd fényév.)
De ez nem azt jelenti, hogy a legtávolabbi galaxisok 46 milliárd fényévre vannak, de mi csak azokat látjuk, amelyek 14 milliárd fényévnyire vannak. 
Mivel 14 milliárd éve indult el a fényük, mi úgy látjuk, hogy 14 milliárd fényévre vannak. De ezek a legtávolabbiak.
A fényük folyamatosan érkezik hozzánk, de a galaxisok távolsága azóta is folyamatosan nő.
Sohasem fogjuk meglátni az aktuális helyzetet. Még a napból is 8 perc alatt ér ide a fény, vagyis a 8 perccel korábbi állapotot látjuk. De még a Holdról is 1 másodperc alatt ér ide a fény.
Ha a nap felrobbanna, még nyolc percig sütkérezhetnénk, aztán megsülnénk.

Ha gondolod, folytathatjuk az eszmecserét E-mailben.
 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Számítógépes szimuláció

#1.1.1.1 Vitatkozni én se akarok, de azért ezt olvasd el:
https://hu.frwiki.wiki/wiki/Horizon_cosmologique
Vagy ezt: https://m.facebook.com/univerzoom/photos/a.2919461638279279/200985419590...
Elmagyarázza a kozmológiai horizont mibenlétét, a távoli galaxisok távolodási sebességét, és hogy miért csak 13,7 gigafényévig látunk vissza.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Számítógépes szimuláció

#1.1.1.1.1 Válaszolok levélben.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ami érdekes, az egészben

- Ha nem találták volna fel a számítógépet, akkor milyen szimulációban élnénk? Mármint a számítógép a mi kultúránk része, azért tudunk róla, de 50 évvel ezelőtt mi volt, milyen szimulációban létezett a világ? Elmondom, ugyan nem 50, csak kb. 30 évvel ezelőtt mi volt, amikor még nem voltak bonyolult szimulációkra alkalmas szuperszámítógépek:

- Azzal jött nekem szembe magas tanulmányi képzettségű kibernetikus (akkor még létezett kibernetika) kolléga, hogy lehet a világ nem is létezik, csak ő képzeli maga köré az egészet. Kérdeztem, hogy engem is ő képzel maga elé? Mondta, bizony így van.

Erre lehordtam, a fene a mocskos pofádat, van képed ilyen gány helyzetbe képzelni engem, azon nyomban képzeljen ide nekem egy halom pénzt. Ekkor rájött, hogy nem tud képzelni egy halom pénzt, tehát nem ő képzeli a világot.

Vajon, ha számítógépes szimulációkban élünk, akkor akik ezt művelik, kockáztatnák a lebukásukat azzal, hogy szimulálnak nekünk szimulációkra képes szuperszámítógépeket?

- Univerzum tágulásához, meg a standard modellhez: Várjunk még vele, mert James Webb teleszkóp most kezdi kikezdeni az egészet. Olyanokat mutat, hogy megy a fejvakarás az asztrofizikusoknál, valami nagyon nem stimmel a Standard modellel.

Amúgy, meg hogy mi van a látható univerzumon túl: Nagy eséllyel ugyanaz, csak éppen nem része a mi kauzális világunknak, úgyhogy mindegy mi van ott.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Ami érdekes, az egészben

#2 Nem szeretnék senkit megsérteni vallásosságában, de van ez a tréfás teszt Isten létezésére:
Ha Isten mindenható, akkor bizonyára tud csinálni egy akkora követ, amit nem tud felemelni.
Ha nem tud, akkor nem mindenható, ha pedig tud, akkor azért nem mindenható, mert még egy követ sem tud felemelni.
Ez persze nem komoly érv Isten létezése ellen, de ez jutott eszembe az érvelésedet olvasva.

Amúgy azt senki sem mondta, hogy az a számítógép, amiben a szimuláció fut, az itt a földön készült, és hogy itt van.
Vagyis már akár ezer, meg ezer éve is futhat a szimuláció.
Viszont azt a számítógépet, amin a szimuláció fut valakik valahol elkészítették, az a gép valahol van, és az a hely a szimuláción kívül kell, hogy legyen, mert ha az is csak szimuláció, akkor már baj van.
Sőt az is lehet, hogy az Univerzumon kívül van.
De hogy vitték oda?
És mi lesz, ha áramszünet lesz?

Ez az egész olyan, mint a Sárga tengeralattjáróban az a mindent beszippantó szörny.
Végül az üres, fehér filmvásznon már csak ő maradt, és nem volt mit bekapnia. Meglátta a saját farkát, bekapta, és egészben lenyelte saját magát, mire ő is eltűnt a vászonról.

 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
Koppány képe

Ami érdekes, az egészben

#2 .Off: csak remélhetjük. hogy azon a gépen Linux fut és a sudo apt Update mindig futtatva van. Vajon ök már átálltak a Waylandre? :D on.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

A Microsoft kényszeríti a Windows 11 23H2 telepítését

A Microsoft mostantól kényszeríti a Windows 11 23H2 telepítését a jogosult PC-ken

A Microsoft megkezdte a Windows 11 23H2 kényszertelepítését azokra a jogosult eszközökre, amelyek elérik vagy közel állnak a szervizelés végének dátumához.

A redmondiak által a héten bejelentett Windows 11 23H2 kényszertelepítési fázisra azután került sor, hogy a Windows 11 21H2 több kiadását futtató rendszerek automatikusan Windows 11 22H2-re frissültek, mielőtt október 11-én elérték volna a támogatás végét.

Ez az automatizált folyamat része annak az eljárásnak, amelynek keretében a Microsoft rendszeresen automatikus funkciófrissítéseket kezdeményez, hogy a kiszolgáló eszközöket az EOS (End of Servicing – Szervizelés vége) dátumuk közelében tudja tartani, és a legújabb frissítéseket, biztonsági frissítéseket és fejlesztéseket tudja biztosítani.

A Windows 11 23H2 frissítési folyamata egy engedélyező csomagot (eKB) foglal magában, amely aktiválja a korábbi 22H2 frissítésekben már szállított, de még bekapcsolásra váró funkciókat.

https://www.bleepingcomputer.com/news/microsoft/microsoft-now-force-installing-windows-11-23h2-on-eligible-pcs/

 

Ezt a hírt nem azért osztottam meg, hogy a Microsoft mit frissít, hanem azért, hogy hogyan.
Én 2019-ben a Windows Milleniummal kezdtem. Aztán következett a Windows 2000, az XP.
A Vista kimaradt az életemből, és amikor megjelent a Seven, akkor örökre hátat fordítottam a Windowsnak. Egyrészt akadozva döcögött a gépemen, másrészt nagyon erőszakos lett.
Akkor nyergeltem át az Ubuntu 10.04-re.
A W2K-t nagyon szerettem, ahogy az Ubit is. De csak addig, amíg rám nem kényszerítették a Unity grafikus felületet.

Tudom, hogy az erősebb kutya eszik, és hogy az élet minden területén ránk kényszerítenek rengeteg mindent. Az emberek milliói gondolják, gondolták azt, hogy ők szabad akaratukból szoktak rá a cigarettára, vagy a drogokra.

De térjünk vissza az operációs rendszerekhez.
Az erőszakosság nem csak a Windowsra jellemző. Ahogy már írtam, az Ubuntu sem mentes tőle.
De mivel ez mégiscsak egy Linux Mint oldal, hagyjuk a többi platformot.

Kezdetben nagyon tetszett a Mint. (kb. 6-7 éve használom)
Akkor még könnyen lehetett saját témát létrehozni. Nem telepíteni, létrehozni.

Engem nagyon zavar, hogy az egész világ szembejön velem az autópályán.
2019-ben megismerkedtem az ikon fogalmával. Azok akkor kicsik voltak, és mindössze néhány színből álltak. Aztán egyre szebbek, végül már fotó minőségűek lettek.

A Windows szürkesége után felüdülésnek számított az Ubuntu barnás színezete, de aztán a színvak Google tervezők hatására megindult egy folyamat a Linux Mintnél is, hogy száműzik a színeket.
Hódít az az őrület, hogy legyen minden fekete, szürke, és fehér.

Talán sokan nem is tudják, vagy már nem emlékeznek rá, hogy a Nemo bal oldali sávján lévő ikonok valamikor színesek voltak, és meg lehetett változtatni őket. Ha valakinek ezek a apró szar ikonok tetszettek, akkor nézhette ezeket, de a színes ikonokat is.
Lehetett választani.

Valamikor a Thunderbird kiegészítők között rengeteg ikontéma volt, de azok teljesen eltűntek.
 

De én azt is erőszakosságnak veszem, hogy kiadásonként cserélgetik az alapértelmezett alkalmazásokat, vagy azt, hogy nem választhatok a hasonló alkalmazások közül.

Én el tudnék képzelni egy olyan telepítőt, amelyik megkérdezi, hogy melyik böngészőt, média lejátszót, képnézegetőt, stb. akarom telepíteni. Hogy ne kelljen a telepítés után telepíteni, és beállítani, hogy a gThumb legyen az alapértelmezett képnézegető, és ne a Képmegjelenítő.

Ha valaki azt mondja, hogy ezt tegyem meg én, akkor emlékeztetem arra, hogy valamikor, (talán az Ubuntunál) ha meg akartam nyitni egy olyan fájlt, amihez nem volt társítva alkalmazás, akkor feldobott egy ablakot, ahol választani lehetett, hogy melyik alkalmazást akarom telepíteni hozzá, és a választott alkalmazást mindjárt telepítette is.

Ma már nem kell a telepítőnek ráférnie egy CD-re, de még csak DVD-re sem.
Kellemes lenne egy olyan telepítő, ami nem telepítené a Rhythmbox, meg a Képmegjelenítő alkalmazást, viszont telepítené az SMPlayer, és a gThumb alkalmazásokat.
Vagy ha visszakaphatnám a színes ikonokat.

Mert rohadt erőszakos dolognak tartom, hogy mindenkire ráerőltetik a színvakok által készített, néhány vonalból, meg pöttyből álló ikonkészletet, aminek használatára nincs semmilyen épeszű magyarázat.

Ti még fiatalok vagytok, de én tudom, hogy majd eljön az idő, amikor az aktuális Linux Mint új kiadásának forradalmian új jellemzője a színes oldalsáv ikonok lesznek a Nemóban.

 

lucid-nautilus-ambiance

Ubuntu 10.04

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (2 szavazat)