#19.1

Az UEFI-nek is van "fejlodestortenete"

• Class 0: Legacy BIOS
• Class 1: UEFI with a CSM interface and no external UEFI interface. The only UEFI interfaces are internal to the firmware.
• Class 2: UEFI with CSM and external UEFI interfaces
• Class 3: UEFI without a CSM interface and with an external UEFI interface
• Class 3+: UEFI class 3 that has Secure Boot enabled

Ezek kozul a "legrugalmasabb" a 2. osztaly - ha a CSM (kompatibilitasi mod) engedelyezve van a  BIOS-ban,
akkor Legacy, es EFI telepites is lehetseges. Illetve, mindket metodus szerint telepitett rendszerek indithatoak.

https://en.wikipedia.org/wiki/UEFI#UEFI_classes

#19 Talán a Linux Mint 18.3 kiadásban még nem volt kiforrott az UEFI felismerés, de ez nem biztos, mert „csak úgy” leírtam. Az sem jellemző, sőt egy eset sem jut eszembe, hogy a Linux Mint 18.3 telepítés kérdések erről szóltak volna: hogy nem lehet telepíteni a Linux Mintet. :)
https://linuxmint.hu/search/node/Linux%20Mint%2018%20UEFI%20windows
Vannak olyan gépek, hol nehézkes az UEFI-s történet, de ez a gyártó hibájából van.
https://linuxmint.hu/search/node/acer

#21 A program WIN 8.1 Pro ( A 10-et megjelenéskor túl agresszívnak találtam a többi program telepítésével szemben és megszokott dolgokat sem engedett (Classic Shell), így jegeltem. A támogatás megszűnése miatt kezdtem most valami mást.)

Fast startupp kikapcsolva.

A telepítés indításakor a boot menű lát egy sima penrive-t és egy UEFI-t. Az UEFI-ről nem jött össze a telepítés indítása.

A Linux program, a telepítési lépései során fel sem kínálta a lehetőséget, hogy valamilyen program mellé települjön, tehát nem látta a Windowst. Megpróbáltam a partíciók leválasztásával a telepítést és a "C" csatolását de nem jött lére GRUB menü. A BOOT menűben választhattam két meghajtó között, (UEFI / nem UEFI) de nem két program között. Működtek és látták a másik meghajtót. Miután A leírt MBR telepítés sikeres volt nem foglalkoztam tovább a témával.

A régi gépre reagálva:

Egy Sulinetes gép volt (özönvíz előtti) amin a Windows XP simán futott, tehát a kiszáradás jelei még nem voltak tapasztalhatók. AZ internet kapcsolat az Explorer miatt már nem ment. Más böngészőt a Windows nem igen fogadott el. Próbálkoztam tehát a Linux változatokkal még a Q4OS-el is. Volt ami feltelepült és működött (a tejesség igénye nélkül), de a videó lejátszás és kommunikáció továbbra is gondot okozott.  Az elavult alaplap megkeserítette a próbálkozásokat. A böngészők bizonyos verzió feletti telepítését nem engedte, a web oldalak viszont bizonyos verziónál korábbival nem voltak hajlandók kommunikálni. EZ volt az a pont amikor feladtam. A gépen három verziót hagytam telepíve, lehet hogy még most is elindulnának,ha a BIOS akku még működik.

A változás amit a Windows 11 ki akar kényszeríteni (gép beszerzés, program beszerzés) már túlzó. Várakozó állásponton vagyok és maradok a Windows 8.-nál és ismerkedem a Linuxal.

Tehát az hogy kell érteni, hogy a telepítő nem látja a Windowst? A telepítéskor a partíció nem látszik? Milyen Windowst? W10 fast startuppal bekapcsolva? GPT particíó UEFI módban, vagy fordítva? Vagy nem veszi fel a GRUB menübe?

A Firefoxal nagyon sokat kínlódtam korábban, mert hittem a szlogennek hogy egy régi gépet is újra lehet éleszteni a linuxal. Lehet, hogy nem egy özönvíz előtti ATA géppel kellet volna kezdeni, aminek már elavult mindene. Tapasztalatnak "jó" volt.

Ezt lehetne bővebben kifejteni? (Egyébként akármilyen régi gépet nem lehet Linuxszal újraéleszteni, vannak gépek, amik hamarabb tönkremennek fizikailag (kondik kiszáradnak), vannak tartósabbak, de vannak teljesítmény / képesség megkötések, ami nem a Linux vagy akármilyen rendszerről szól, hanem arról, hogy megváltozott a világ.

#21.1.2.1.2 Igazad van! a Ventoly jobb, ha elég combos a géped és van benne legalább 8 GB RAM. Na én nem ilyen gépen dolgoztam.

#21.1.2.1 Ja, hogy Yumi, b@meg. Hát melegen ajánlom a Ventoy-t. Csak egyféle telepítés, automatikusan indul MBR vagy UEFI módban, ahogyan a gép van indítva, és gyorsan hozzá lehet adni a rendszereket, úgy, hogy csak rá kell másolni az ISO-kat. Nem módosít az ISO-kon.

#21.1.2 Bocs hogy ismét reagálok az operációs rendszer fogalomra. Én Oracle és SAP rendszerekkel foglalkoztam és ezért él bennem az a téves kép, hogy ami egy gépen fut az "csak" program.

#21.1 A Linux program, a telepítési lépései során fel sem kínálta a lehetőséget, hogy valamilyen program mellé települjön, tehát nem látta a Windowst. Megpróbáltam a partíciók leválasztásával a telepítést és a "C" csatolását de nem jött lére GRUB menü. A BOOT menűben választhattam két meghajtó között, (UEFI / nem UEFI) de nem két program között.

A Linux nem program, hanem önálló operációs rendszer, s, mint ilyen, a telepítés során, a particionálás résznél fogja kukkantgatni, hogy a „másik program”..., ja bocs, nem, mert a Windows is operációs rendszer..., szóval, hogy a Windows vagy más operációs rendszer melyik partíción van.

Azonban, a Linux Mint tartalmaz egy ilyen telepítős lehetőséget (ha Windows is telepítve van, akkor nem ezt látod, hanem azt, hogy „Telepítés a Windows mellé”)

de a „Valami más” elem kiválasztása után lehet szabadon particionálni akár

#22.1.1.1.1.2 A 32 bites 13.4-es változat döcögősen, de feltelepült egy SSE rendszerű (sulinet) gépre, csak a böngészéssel van gond. Ha rájövök, hogy linux alatt hogy tudom feltenni a Firefox 38.0 változatot, ez is javulni fog valamit. Az Everest program azt mutatta hogy a Q4OS  triál módban működik és nem csak az ubuntura alapoz, hanem a windows 7 ultmate-re is.

#22.1.1.1.1 Ha az a terv, hogy régi gépre, azt jó szem előtt tartani, hogy ez eltérően a többitől nem szereti a régi hardvert, mármint az aktuális verziói.

#22.1.1.1.1.1 Csak a 64 bites rendszerekre van ilyen opciója.

https://q4os.org/

#22.1.1.1.1 Tehát van olyan verziója, ami Windows alkalmazásként telepíthető? Virtuális gépben ránéztem, mint operációs rendszerre. Alapja, a Debian benne van a legjobb 10-ben.

#23

Saját bejegyzésemhez kiegészítést kell tennem.

Ez a telepítés jó volt arra, hogy ismerkedjek a rendszerrel, de másra nem is ajánlanám.

A swap partíció hiánya megakadályozhatja néhány alkalmazás futtatását, a home partíció hiánya pedig megakadályozza a rendszer pillanatfelvételek készítését, ami nélkül pedig nem lehet verziót frissíteni.Tehát legalább három partíció szükséges a végleges telepítéshez 

1. /

2. home

3. cserehely

Az x+1. telepítés során már nem foglalkoztam azzal, hogy látja-e a linux a windows-t. Nem választottam le a partíciókat, csak kiválasztottam a "valami mást"- és megadtam azt a partíciót formázandónak és (/) gyökérnek, ahová települnie kell és legyen aminek lennie kell. Települt, létrejött a grub menű és működik.

#23.1.2 Jelen pillanatban a Mint frissítéskezelője kéri a Timeshiftes mentést (Systemback-os nem jó neki), ezután hajlandó csak új verzióra  frissíteni. Tiszta telepítés esetén persze nem szükséges, amúgy is ezt tartom a jobb megoldásnak

#23.1 „A swap partíció hiánya megakadályozhatja néhány alkalmazás futtatását”

Én csak olyanról tudok, hogy a swap partíció hiányában nem lehet mondjuk hibernálni, de hogy a hiánya miatt alkalmazást ne lehetne futtatni, az nekem új. Én úgy vettem észre, ha nem készítek swap partíciót, akkor a telepítő automatizmusa manapság a rendszerpartíción belül létrehoz egy swap-fájlt, ami tökéletesen alkalmas a rendszer használata közben a swap partíció kiváltására. A mostani telepítésem egész friss.

csuhas@linuxmint:~$ free -m
               total        used        free      shared  buff/cache   available
Mem:           15914        2360        5443         114        8110       13134
Swap:           2047           0        2047
csuhas@linuxmint:~$

Ott a 2 GB-os swap, pedig tutira nem csináltam swap partíciót.

csuhas@linuxmint:~$ sudo parted -l
[sudo] csuhas jelszava:            
Típus: ATA CT500MX500SSD1 (scsi)
/dev/sda lemez: 500GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: gpt
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Név  Jelzők
 1    1049kB  2097kB  1049kB                     bios_grub
 2    2097kB  514MB   512MB   fat32              boot, esp
 3    514MB   50,5GB  50,0GB  ext4
 4    50,5GB  101GB   50,0GB  ext4
 5    101GB   500GB   400GB   ext4

Típus: ATA ST2000DM001-1ER1 (scsi)
/dev/sdb lemez: 2000GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/4096B
Partíciós tábla: msdos
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Típus     Fájlrendszer  Jelzők
 1    1049kB  105GB   105GB   primary   ext4
 2    105GB   2000GB  1896GB  extended
 5    105GB   2000GB  1896GB  logical   ext4

Típus: ATA INTEL SSDSA2BW16 (scsi)
/dev/sdc lemez: 160GB
Szektorméret (logikai/fizikai): 512B/512B
Partíciós tábla: gpt
Lemezjelzők:

Szám  Kezdet  Vég     Méret   Fájlrendszer  Név  Jelzők
 1    1049kB  60,0GB  60,0GB  ext4
 3    60,0GB  60,5GB  500MB   fat32              boot, esp
 4    60,5GB  140GB   80,0GB  ext4

csuhas@linuxmint:~$

Ha nincs egy rendszeren se swap-fájl, se a gépben lévő bármelyik lemezen swap partíció, vannak jó leírások a swap-fájl utólagos létrehozásáról, vagy a meglévő swap-fájl méretének megváltoztatásáról.

„a home partíció hiánya pedig megakadályozza a rendszer pillanatfelvételek készítését, ami nélkül pedig nem lehet verziót frissíteni.”

Ez egész biztos így van? Ez valami Mint specifikus dolog? Ha van egy csak egyetlen rendszerpartícióból álló Linux Mint telepítésem, akkor nem enged a home könyvtáron belülre pillanatfelvételt készíteni és a pillanatfelvétel hiányában nem engedi elindítani a verziófrissítést? Ez nekem igazán meglepő volna, de attól persze még lehetséges.
(Eddig csak Debianokon és Ubuntukon csináltam verziófrissítést, de az simán engedte elindítani minden nélkül. Az más tészta, hogy észszerűségből előtte mindig csináltam a Systembackkel vagy a systemback.sh-val rendszermentést, de ez önvédelem és nem kötelezvény és el lehet készíteni akár külső lemezre is...)
[Meg kell valljam, ez a pillanatfelvétel nekem újdonság, igazából nem tudom mi az, de arra tippelek, hogy timeshift-es dolog.]

#23.1.1 Csak hogy lásd!

LMDE 6 ; Debian 12

Ezek mind Swap partícióval települnek.

#23.1 Csak mert Mint alatt nincs szükség ilyenekre. Sőt a külön Home partíció ellenjavalt. De én már jó ideje nem használok SWAP partíciót sem. Mert mi van, ha memóriát bővítek egyszercsak? partíciókat átméretezni sokkal bonyásabb, mint egy swap fáljt. Ha nagyon kell. Amúgy melyik programnak kell a Swap paríció?

#23.1.1 Csak hogy lásd!

LMDE 6 ; Debian 12

Ezek mind Swap partícióval települnek.

#23.1 Csak mert Mint alatt nincs szükség ilyenekre. Sőt a külön Home partíció ellenjavalt. De én már jó ideje nem használok SWAP partíciót sem. Mert mi van, ha memóriát bővítek egyszercsak? partíciókat átméretezni sokkal bonyásabb, mint egy swap fáljt. Ha nagyon kell. Amúgy melyik programnak kell a Swap paríció?

#23.1.1.2.1  Amúgy melyik programnak kell a Swap paríció?

Csak válaszoltam a kérdésre.

#23.1.1.2 Hát jó napot!

Ez most mit akar jelenteni?

#25.1 Tisztelt István!

A Windows-10 MBR séma esetén kettő partíciót hoz létre és nem többet. Ha mást látsz, az valószínűleg nem MBR telepítés, vagy belenyúltál a windows telepítésébe. Az MBR partíciós séma lényege ismereteim szerint az, hogy összesen négy elsődleges partíció hozható létre. Ha köztük valamelyik logikai partíció, az szabadon tovább tagolható. A telepíthető operációs rendszerek számának az elsődleges partíciók mennyisége szab határt. Minden operációs rendszernek szüksége van legalább egy elsődleges partícióra. (A Windows rögtön kettőt foglal, így dual­bootban a Linux kiterjesztett partíciót hoz létre.)

A rendszer visszaállítás során nem tudom ki az aki a telepítő lemezhez nyúl (ami akár több éves is lehet) és nem a rendszer pillanatfelvételeket használja. (A partíció kezeléshez rendben, de helyreállításhoz talán nem.) Még az újratelepítés is jobb lehet.

A verzió frissítés és a Timeshift-tel történő helyreállítás során a Home partíció vonatkozásában semmilyen problémát nem tapasztaltam, így továbbra sem értem a Home partíció ellenjavalt bejegyzést.

#25 Megpróbálom összefoglalni, mert itt aztán volt mindenről szó.

Tegyük helyre az MBR / GPT (UEFI) fogalmakat.

Egy gépben lehet mindkettő, ha a BIOS támogatja ezt. Azaz lehet BOOT menüből indítani az MBR rendszert, vagy az UEFI rendszert. Ilyen használat mellett egyik sem fogja "látni" a másikat.

MBR sémában max.4 partíció lehet egy lemezen. GPT sémában kvázi akárhány.

Ha van a gépen egy lemez, és a BIOS MBR módban van, felteszel egy Windowst, az 3 particiót lefoglal, kivéve, ha a lemez teljes méretére előre létre lett hozva, és meg lett formázva egy partíció. Az NTFS partíciót utólag is lehet méretezni, össze lehet nyomni, és létre lehet hozni egy ext4 partíciót, amire lehet egy Linuxot telepíteni, és akkor arra az egy partícióra feltelepül. Ugyanígy, ha a teljes lemez egy ext4 partíció, arra is fel lehet telepíteni egy Linuxot, és a végeredmény 1 partíció. Nincs swap partíció kényszer, lehet swap fájlt használni.

De, ha egy MBR lemezre, amin 4 partíció lehet, azon van egy windows, ami 3-at lefoglal, és olyan linuxot akarsz telepíteni, ami mindenáron létre akar hozni swap partíciót is, akkor az nem fog ugye működni, mert az 5 partíciót jelentene. (Kiterjesztett partíció viszont  lehet több, swap fájl mehet arra is, ha a telepítő elfogadja.)

Ha lemez üres, akkor  a telepítők létrehoznak swap partíciót, ha olyanok, mármint ha automatikus telepítést választod. Nem azért mert feltétlenül kell, hanem azért mert így vannak beállítva. Ha kevés a memória a gépben, akkor ez használatba lesz véve. Ha nem, mert van sok memória, akkor lehet hogy soha.

Ha UEFI módú a BIOS:

Ha van egy gépben egy MBR séma lemez, akkor azzal a telepítők nem foglalkoznak, Egy másik UEFI lemezre telepítve az MBR lemez elérhető lesz azon belül, de az azon levő rendszer nem lesz indítható GRUB-ből, stb.

Az UEFI (GPT) séma szerint mindenképpen kell egy UEFI partíció, ezen lesznek az információk a további partíciókon levő rendszerekről. Manuálisan létrehozni egy GPT sémát nagy szakértelmet igényel, az ilyesmit jobb a telepítőkre bízni. Eltávolítani az UEFI partíciót lehet, de akkor az azon levő rendszereket többé nem lehet elindítani a büdös életben, nem lehet visszacsinálni.

Egy GPT lemez esetén, amin van egy UEFI Windows, az min 2 partíciót jelent, de inkább 3-at, vagy 4-et, mert Windows szeret egy recovery partíciót létrehozni, meg még egyet akárminek. Erre lehet telepíteni egy Linuxot, amelyik támogatja, az összenyomja a Windows partíciót, csinál magának helyet, és csinál Swap partíciót, ha úgy akarja, vagy nem, rendszere válogatja, és bele lehet szólni, ha a dolog támogatott. Az UEFI partícióra bejegyzi a saját indítóit, felrakja a GRUB-ot, stb. Én nem szeretem így, mert a Windows egy frissítéssel úgy gondolhatja, hogy belenyúl az UEFI részbe, és elérhetetlenné teszi a GRUB-ot.

Ezen a gépen, amiről írok, van mindösszesen egy partíció egy SSD-n. mert telepítéskor nem automatikus módot választottam, előbb a teljes lemezen egy partíciót létrehoztam, és arra telepítettem a Mint-et. Van 2 GB-s Swap fájl, 8 GB memória. A Swap fájl kb. soha nincs használva, és eddig egyetlen program sem pampogott, hogy kellene neki swap partíció. Van egy másik noti, jelenleg tesztelés alatt, abban van 2 db. 1 TB SSD, meg egy 2 TB HDD. Utóbbin kettő partíciót létrehoztam manuálisan, MBR séma szerint, Egyikre ment a Timeshift (rendszer visszaállító, a másikra ment a Windows. Az egyik 1 TB SSD-re feltettem egy Windows 10-et, UEFI módban, az 4 partíciót hozott létre magának, és még maradt 1,8 MB üres hely a lemez végén. A másik SSD-re feltettem ugyanazt a Linux Mint-et, ami ezen a gépen is van, automatikus telepítéssel, UEFI módban, az kettő partíciót csinált, egy UEFI-t, meg egy ext4-et magának. Ebben a gépben 16 GB memória van, és nem tudom, hogy a Linux csinált-e swap fájlt, én biztos, hogy manuálisan nem csináltam, eddig semmi nem panaszkodott, de ezt a gépet nem használom intenzíven, csak néha kapcsolom be a frissítések miatt, mert vizsgálom, hogy jelentkezik-e valami hiba (ezt a notit úgy raktam össze darabokból, csak az alapon nem cseréltem semmit, de minden ami leválasztható, az cserélve volt, a burkolattól kezdve az LCD panelen át az USB és táp kivezetésekig..)  

Van desktop gépem is, abban sok lemez van. Van MBR Windows, ami kb. soha nincs használva, van Linux egy SSD-n, külön lemezre ment a Linux, a Windowsnak is van egy külön lemeze, amire mentene, ha működne. Van lemez a videóknak, van a képeknek, meg van úgy általában egy mindenes, mind MBR, minden minden csak egy partíció van, kivéve a Linuxos SSD-t, ami UEFI módban van telepítve, így van UEFI partíció rajta. A Linux nem látja a Windowst, abban az értelemben, hogy a Grub nem listázza, de persze a fájlokat el lehet érni a rendszer alól. Windows-t a BIOS BOOT menüjéből el lehet indítani, az nem látja a Linuxos SSD-t, sehogy, még lemezkezelőben sem, mert nincs nwme drivere. A Windows csak egy partíción van, mert telepítés előtt a teljes lemezre létre lett hozva egy NTFS partíció, arra lett telepítve,

Külön HOME partíció: Lehet, nem ajánlott. De aki szeretne, lelke rajta. Miért nem ajánlott? Ugyebár, aki külön HOME partícióban gondolkodik, azért csinálja, hogy ha meggárgyul a rendszer, akkor az megmarad, csak a rendszert újratelepíti, és a HOME-t használatba veszi, megy minden tovább.

A baj azzal van, hogy a rendszer menet közben frissül, a dolgok változnak. A programok a beállításaikat a felhasználó mappájába mentik, azaz a HOME partícióra, az mindig frissül. Na most, ha meggárgyul a rendszer, akkor elő a telepítőt, igen ám, de a telepítőn még régi állapotban vannak a programok. Amik egy része tuti hogy nem kompatibilis a jelenlegi HOME partíción levő beállító fájlokkal, mert azok egy újabb verzióhoz igazodnak.

Pl. a Firefox tuti, hogy két verzió alatt annyira új sémát használ, hogy az gondot okoz. Én már tettem tönkre úgy Firefox profilt, hogy régebbi Firefoxot engedtem rá egy újabb profilra, aztán lett belőle nagy katyvasz, és csak sok sok buherálással sikerült kimenteni a jelszavakat, kedvenceket a megnyomorított profil alól.

Persze, ez a helyzet akkor is fennáll, ha nincs külön Home partíció. De akkor minek külön partíció, hiszen úgysem nyerünk vele semmit.

A csúcs viszont a külön Home partíció, és újabb Linux Mint tiszta telepítése. Na, ebből van az igazi katyvasz.

Persze, a dokumentumok, képek, videók megmaradnak így, de nem csak ezek vannak a Home mappa alatt.

Külön partícióra menteni a pillanatképeket, mint láthatod, lehet, működik, az asztali gépemen is így van, a teszt notin is. Ráadásul külön lemezen is van a partíció mindkét esetben. Ezen a gépen, amiről írok, és amiben mindösszesen egy SSD van, egy partícióval, a pillanatképek ugyanerre vannak mentve. Mindkét esetben működik, vissza is lehet állítani, ha kell, tuti, mert ezt próbáltam.

Mindazt amit felsoroltam, nem elméleti, hanem létező, működő dolgok, itt vannak körülöttem, nem levegőből beszélek.